Már az ügyészség szerint is súlyos a Korányi-projekt

Publikálás dátuma
2017.12.15 06:01
Népszava fotó
Fotó: /

 Nyomoznak a Korányi-projekt elnevezésű budapesti klinikai sürgősségi centrum építésének ügyében – erősítette meg a Népszava korábbi információit a legfőbb ügyész, aki maga tájékoztatta erről Jávor Benedeket, a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjét. Polt Péter levelében azt írta: a Korányi-projekt megvalósítása során elkövetett bűncselekmény ügyében különösen nagy kárt okozó csalás büntette miatt nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya.

Az ügyészség csak most kezdett el nyomozni, pedig két évvel ezelőtt, több hazai és uniós fórum után – Jávor közreműködésével – már az OLAF-hoz (az EU csalás elleni hivatalához) is eljutott a Korányi-projekt elnevezésű budapesti klinikai sürgősségi centrum építésének ügye. A gyanú szerint a kivitelezést számos olyan szabálytalanság kísérte, amely miatt veszélybe kerülhet a beruházás uniós finanszírozása.

Még 2015-ban a Népszabadság számolt be arról, hogy a megvalósítás során „műszaki egyenértékűségre” hivatkozva az eredeti tervekben szereplőnél nagyságrendekkel gyengébb, silányabb minőségű anyagokat, illetve szerkezeteket építettek be, amivel 2014 februárjáig mintegy 400 millió forintot spórolt meg a kivitelező anélkül, hogy a vállalási árat csökkentette volna. A problémákat egy bejelentő az egyetemnél, az illetékes építési hatóságnál és a Miniszterelnökségnél is jelezte, eredmény nélkül.

Annak ellenére sem történtek korrekciós lépések, hogy egy, a Miniszterelnökség részére 2014 májusában készült összefoglaló jelentés is megállapította: számítani kell rá, hogy az EU nem fogja jóváhagyni a projekt finanszírozását a szabálytalanságok miatt. Ezután kereste meg az informátor Jávor Benedeket az ügy dokumentumaival, amelyekből a politikus az OLAF számára készített beadványt, egyúttal pedig az Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága (DG Regio) figyelmét is felhívta az esetre. Azóta – mostanáig – nem reagált senki Jávor Benedek bejelentésére, első feljelentését pedig az év elején elutasította az ügyészség.

Szerző
2017.12.15 06:01

Vaklárma volt a ferihegyi lezárás - Nem került radioaktív anyag a levegőbe

Publikálás dátuma
2018.08.16 17:14
Illusztráció, korábbi felvétel
Fotó: Népszava/
Nem volt külsérelmi nyom, nem sérült meg az a konténer, ami miatt szerdán este le kellett zárni a Liszt Ferenc-repülőteret - mondta Salik Ádám, az OKI Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztályának fizikusa csütörtökön az MTI-nek.
Salik Ádám kifejtette, a helyszíni mérések megerősítették, hogy radioaktív anyag nem került a levegőbe, az izotópot szállító konténer sértetlen. Hozzátette: az ijedtségre az adta az okot, hogy a konténer a környezeténél melegebb volt, ez azonban a szakember szerint természetes, amikor - mint most is - nagy mennyiségű radioaktív anyagot szállítanak. Mint mondta, a konténerben 465 terabecquerel (TBq) mennyiségű irídium-192 izotópot szállítottak.
Szerdán este le kellett zárni a Liszt Ferenc-repülőtér 2B terminálját egy túlmelegedett, izotópot tartalmazó csomag miatt. A szakember jelezte, az egészségügyben és az iparban használatos radioizotópok szállítására a legmagasabb fokú biztonsági követelmények vonatkoznak:
a csomag elvileg akkor sem sérülhet meg, ha 30 percig 800 Celsius-fokú égésnek teszik ki, de a csomagolásnak ki kell bírnia, ha 9 méterről egy 500 kilogrammos súlyt ejtenek rá.
Az Izotóp Intézet Kft. munkatársa, Kaszás Gábor szerda este azt közölte az MTI-vel, hogy hozzájuk tartozik a szállítmány. A cég hangsúlyozta, hogy sugárzó anyag szállítása esetén természetes az ilyen jellegű hőmérséklet-emelkedés, vagyis álláspontjuk szerint semmi rendellenes nem történt.
2018.08.16 17:14
Frissítve: 2018.08.16 17:42

Múmiák találkozója Budapesten (fotók)

Publikálás dátuma
2018.08.16 15:36

Fotó: Népszava/ Vajda József
Megnyílt Budapesten, a Komplex rendezvényközpontban a Világ Múmiái kiállítás, amelyen mumifikálódott tetemek mellett alapos ismereteket kapunk arról, hogyan igyekeztek ez elmúlt évezredekben az emberek megküzdeni az elmúlással.
Az első mumifikálásokat a természet végezte: oxigénmentes lápokban, forró száraz sivatagokban, hideg és jeges hegyekben őrződtek meg emberek és állatok tetemei. Az első múmiakészítők a dél-amerikai csincsorro törzs tagjai voltak, akik időszámításunk előtt ötezerben - két ezer évvel az egyiptomiak előtt - már mumifikáltak csecsemőket, gyermekeket, szoptatós anyákat, a későbbi időkben pedig már minden halottjukat így temették el. A legismertebbek, és ha lehet mondani a legnépszerűbbek, az egyiptomi múmiák voltak, szuvenírként szállították őket Európába. Angliában például felbontásuk teadélutánok eseménye volt, gyógyító erőt tulajdonítottak nekik. Tudjuk, hogy az egyiptomiak hite szerint az örök élet feltétele az épségben megőrződött test, mumifikálási technikájukat jól ismerjük, nemrégiben tártak fel olyan műhelyt, ahol fennmaradtak szerszámaik, eszközeik. 
De nem csak a történelem előtti időkből, és az ókorból maradtak fenn múmiák; a kiállításon - amelynek létrehozásában komoly részt vállaltak a Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei is - láthatók néhány száz évesek is. Nálunk a leghíresebb ilyen lelet, a váci Fehérek templomának kriptájában megtalált, természetes módon mumifikálódott 265 holttest. Közülük az Orlovits család három tagját láthatjuk a kiállításon. A természetes emberi kíváncsiság kielégítése mellett a múmiák tanulmányozása fontos tudományos feladat: rengeteg ismeretet hordoznak az elmúlt korok embereinek táplálkozási szokásairól, betegségeiről, életmódjáról. Fotók: Vajda József 
Szerző
2018.08.16 15:36
Frissítve: 2018.08.16 16:05