Már az ügyészség szerint is súlyos a Korányi-projekt

Publikálás dátuma
2017.12.15 06:01
Népszava fotó
Fotó: /

 Nyomoznak a Korányi-projekt elnevezésű budapesti klinikai sürgősségi centrum építésének ügyében – erősítette meg a Népszava korábbi információit a legfőbb ügyész, aki maga tájékoztatta erről Jávor Benedeket, a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjét. Polt Péter levelében azt írta: a Korányi-projekt megvalósítása során elkövetett bűncselekmény ügyében különösen nagy kárt okozó csalás büntette miatt nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya.

Az ügyészség csak most kezdett el nyomozni, pedig két évvel ezelőtt, több hazai és uniós fórum után – Jávor közreműködésével – már az OLAF-hoz (az EU csalás elleni hivatalához) is eljutott a Korányi-projekt elnevezésű budapesti klinikai sürgősségi centrum építésének ügye. A gyanú szerint a kivitelezést számos olyan szabálytalanság kísérte, amely miatt veszélybe kerülhet a beruházás uniós finanszírozása.

Még 2015-ban a Népszabadság számolt be arról, hogy a megvalósítás során „műszaki egyenértékűségre” hivatkozva az eredeti tervekben szereplőnél nagyságrendekkel gyengébb, silányabb minőségű anyagokat, illetve szerkezeteket építettek be, amivel 2014 februárjáig mintegy 400 millió forintot spórolt meg a kivitelező anélkül, hogy a vállalási árat csökkentette volna. A problémákat egy bejelentő az egyetemnél, az illetékes építési hatóságnál és a Miniszterelnökségnél is jelezte, eredmény nélkül.

Annak ellenére sem történtek korrekciós lépések, hogy egy, a Miniszterelnökség részére 2014 májusában készült összefoglaló jelentés is megállapította: számítani kell rá, hogy az EU nem fogja jóváhagyni a projekt finanszírozását a szabálytalanságok miatt. Ezután kereste meg az informátor Jávor Benedeket az ügy dokumentumaival, amelyekből a politikus az OLAF számára készített beadványt, egyúttal pedig az Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága (DG Regio) figyelmét is felhívta az esetre. Azóta – mostanáig – nem reagált senki Jávor Benedek bejelentésére, első feljelentését pedig az év elején elutasította az ügyészség.

Szerző
2017.12.15 06:01

Helyreállt a közlekedés a váci vasútvonalon

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Újra a menetrend szerint járnak a vonatok a Budapest-Veresegyház-Vácrátót-Vác vonalon.
A vasúttársasaág tájékoztatása szerint megjavították az őrbottyáni állomáson hajnalban meghibásodott váltószerkezetet, biztosítóberendezést. Korábban írtuk: további késésekre is számítani kell a Budapest-Vácrátót-Vác vasútvonalon reggel, miután szombat hajnalban az őrbottyáni állomáson elromlott egy váltószerkezet, és ezért egy ideig nem közlekedtek a vonatok - közölte a Mávinform szombaton reggel az MTI-vel.
A közlemény szerint a reggeli vonatoknál ez 30-40 perces késéseket okozott. Az ideiglenes helyreállítást reggel hat órára befejezték, de továbbra is hosszabb a menetidő az érintett vasúti szakaszon.  
2019.02.16 08:33
Frissítve: 2019.02.16 08:54

Feltámadnak a tetszhalottak: egyre többen lépnek be a szakszervezetekbe

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Van olyan szakszervezet, amelyik megduplázta a tagságát az utóbbi két hónapban, a tíz százalékos bővülés majdnem általános.
Sokat nőtt a szakszervezetek elismertsége, amióta nyíltan harcot hirdettek a rabszolgatörvény visszavonásáért, körképünk alapján belépési hullám indult meg több ágazatban az érdekvédelmi csoportokba. - Ahol a halál szele megcsapta az embereket, ott tömegesen lépnek be a szakszervezetekbe – értékelte a kormányzati szektor reagálását a tavaly év végi kirúgásokra Agg Géza. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke lapunknak kijelentette, hogy akik maradtak, azoknak kell elvégezni az elküldöttek munkáját is, miközben a kormányzati igazgatásról szóló törvény teljesen kiszolgáltatottá tette őket. Ahol működik alapszervezet, ott naponta 8-10 belépési nyilatkozatot is kapnak, máshol új csoportokat kellett alakítaniuk a nagy érdeklődés miatt, összességében december eleje óta a legtöbb hivatalban 10 százalékkal nőtt a tagság. Az emberek rájönnek, hogy egyedül nem mennek semmire, egyénileg el sem mondhatják a panaszaikat, mert nincs kinek, a szakszervezet viszont képes nyomást gyakorolni a főnökökre – összegezte a siker okát Agg Géza. Hasonlóan sok a belépő a nem központi munkahelyeken dolgozó köztisztviselők körében. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének honlapján naponta 5-6 ember tölti ki a belépési nyilatkozatot és fizeti be a tagdíjat – sorolta az adatokat Boros Péterné elnök. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője hasonló érdeklődésről számolt be a közszféra többi területén is.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke nem ilyen optimista. Kuti László saját tagságuknál nem tapasztal ekkora ugrást, de úgy látja, egyértelműen javult a szakszervezetek presztizse. A versenyszféra egy részében is megkezdődött a dolgozók önszerveződése – számolt be a fordulatról lapunknak Trembulyák Péter, a Liga Szakszervezetek egyik szervezési koordinátora. Általánosnak tartja a tíz százalékos létszám emelkedést, de kiemelte, hogy például a Logisztikai és Könnyűipari Dolgozók Szakszervezete megduplázta tagjainak számát, miután a munkatársaknak tetsző bérmegállapodást kötöttek a munkáltatóval. A Ligában azt tapasztalják, hogy most kezdenek szerveződni a dolgozók a könnyűiparban, a feldolgozó iparban, logisztikai cégeknél, már nem félnek attól sem, ha elveszítik a munkájukat. - A szervezést a munkahelyeken kívül kezdjük és csak akkor jelentjük be a munkáltatónak a szakszervezet megalakulását, mikor jogerősen megtörtént annak bejegyzése, mert a szakszervezeti vezetőt ez előtt nem védi a jog – ismertette a taktikát Trembulyák Péter. Egyelőre nehéz megmondani, hogy tartós trendforduló történt-e a szakszervezetek hazai megítélésében, de az biztos, hogy az utóbbi hónapokban nőtt az érdekvédelmi szervezetek jelentősége – értékelte a jelenlegi helyzetet lapunknak Virág Andrea. A Republikon Intézet elemzője is úgy látja, ott erősödik a szakszervezetek szerepe, ahol baj van, ahol támadás éri a dolgozókat. Ha a szakszervezeti vezetők ügyesen irányítják a folyamatokat, ha erős nyomást tudnak gyakorolni a kormányra, akkor szerinte az is elképzelhető, hogy a kabinet a népszerűsége megőrzése érdekében valamennyit enged akár az országos érdekegyeztetés rendszerének átalakításában is. A Fidesznél kiszámíthatatlan, hogy mikor engednek a közhangulat nyomására és mikor keményítenek be, csak az számít, mi hoz nekik népszerűségben – hangsúlyozta Virág Andrea. A Republikon kutatója úgy véli, presztizsük mostani növekedésére az érdekvédelmi szervezetek később is alapozhatnak, széles körű tiltakozásokat szervezhetnek minden esetben, ha a kormány túllépi az elviselhető határokat. Az is biztos azonban szerinte, hogy az egyes szakmáknak a sikerhez politikai konfrontációkat is fel kell vállalni.                                                  

Elrugaszkodtak a mélypontról

A hazai szakszervezetek taglétszáma a rendszerváltozás utáni évtizedben drasztikusan csökkent. 1992-ben még 2,7 millióan fizettek tagdíjat, öt évvel később már csak 840 ezren. Ebben az évtizedben ennél is kevesebb tagról vallottak a szervezetek. Egy tanulmányban jelent meg hivatalosnak mondható adat 2013-ban, akkor a konföderációk összesen 563 ezer tagot tartottak számon. A KSH utolsó adatsora 2016-ban 329 ezer szervezett dolgozóval számolt, de csak azokat tudta rögzíteni, akik a bérükből kérik levonni a tagdíjakat. Az ezen a héten feltett körkérdésünkre adott válaszok alapján az öt nagy szakszervezeti szövetségnek ma nagyjából 378 ezer tagja van.                                                                                                                                                                            

Fizessen az állam saját szolgáinak!

A béremelésekre koncentráló ötpontos sztrájkkövetelési csomagot jelentett be tegnap a nemrég megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság. Mindenekelőtt azt várják, hogy a közalkalmazotti bértábla alsó fizetési osztályainak kereseteit a mindenkori minimálbér és garantált bérminimum alapján számolják ki a jelenlegi szorzókkal. A pedagógusok béremelésekor követelik, hogy a számítás alapja a mindenkori minimálbér és ne a 2015-ös összeg legyen. Rögzítették, hogy a sztrájkbizottság minden tagja támogatja a kormányzati és önkormányzati tisztviselők béremelési elvárásait, a követeléslista utolsó két pontjában pedig a különféle pótlékok számítási alapjának emelését kérik a szakszervezetek. A közszolgálatban február 28-ig felmérik a tagság sztrájkkészültségé, március elején küldik meg konkrét követeléseiket a kormánynak, hogy tárgyalásokat kezdjenek az öt pontról a 690 ezer közszolgálati dolgozó érdekében. 

2019.02.16 08:30
Frissítve: 2019.02.16 08:30