Már az ügyészség szerint is súlyos a Korányi-projekt

Publikálás dátuma
2017.12.15 06:01
Népszava fotó
Fotó: /

 Nyomoznak a Korányi-projekt elnevezésű budapesti klinikai sürgősségi centrum építésének ügyében – erősítette meg a Népszava korábbi információit a legfőbb ügyész, aki maga tájékoztatta erről Jávor Benedeket, a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjét. Polt Péter levelében azt írta: a Korányi-projekt megvalósítása során elkövetett bűncselekmény ügyében különösen nagy kárt okozó csalás büntette miatt nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya.

Az ügyészség csak most kezdett el nyomozni, pedig két évvel ezelőtt, több hazai és uniós fórum után – Jávor közreműködésével – már az OLAF-hoz (az EU csalás elleni hivatalához) is eljutott a Korányi-projekt elnevezésű budapesti klinikai sürgősségi centrum építésének ügye. A gyanú szerint a kivitelezést számos olyan szabálytalanság kísérte, amely miatt veszélybe kerülhet a beruházás uniós finanszírozása.

Még 2015-ban a Népszabadság számolt be arról, hogy a megvalósítás során „műszaki egyenértékűségre” hivatkozva az eredeti tervekben szereplőnél nagyságrendekkel gyengébb, silányabb minőségű anyagokat, illetve szerkezeteket építettek be, amivel 2014 februárjáig mintegy 400 millió forintot spórolt meg a kivitelező anélkül, hogy a vállalási árat csökkentette volna. A problémákat egy bejelentő az egyetemnél, az illetékes építési hatóságnál és a Miniszterelnökségnél is jelezte, eredmény nélkül.

Annak ellenére sem történtek korrekciós lépések, hogy egy, a Miniszterelnökség részére 2014 májusában készült összefoglaló jelentés is megállapította: számítani kell rá, hogy az EU nem fogja jóváhagyni a projekt finanszírozását a szabálytalanságok miatt. Ezután kereste meg az informátor Jávor Benedeket az ügy dokumentumaival, amelyekből a politikus az OLAF számára készített beadványt, egyúttal pedig az Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága (DG Regio) figyelmét is felhívta az esetre. Azóta – mostanáig – nem reagált senki Jávor Benedek bejelentésére, első feljelentését pedig az év elején elutasította az ügyészség.

Szerző
2017.12.15 06:01

Nincs pardon, javában havazik nálunk is

Sokan tartottak tőle, hogy a szokatlanul enyhe idő kitart az ünnepekig, de szerencsére megérkezett a tél és leesett az első komolyabb hó Közép-Európában.

Szerző

Megosztás
2018.11.19 11:16
Frissítve: 2018.11.19 12:38
Behavazott fák a Zala megyei Újudvar határában 2018. november 19-énMTI/ Varga György
A behavazott Kékestető 2018. november 19-én.MTI/ Komka Péter
Havat takarít egy férfi BánkútonMTI/ Vajda János
Garmisch-Partenkirchen, NémetországAFP/ ANGELIKA WARMUTH
Garmisch-Partenkirchen, NémetországAFP/ ANGELIKA WARMUTH
A hómunkások Kijev belvárosában már november közepén sem unatkoztakMTI/EPA/ Szerhij Dolzsenko

A sürgősségi osztályok legalább kétharmada küzd napi működési problémákkal

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:45
illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Az intézmények többsége nem tud zökkenőmentes betegellátást biztosítani.
A Magyar Kórházszövetség legfrissebb felmérése szerint a sürgősségi osztályok legalább kétharmada napi működési problémákkal küzd – írja a kormányközeli Magyar Idők. A kórházigazgatókat tömörítő szervezet elnökhelyettese, Ficzere Andrea a lapnak azt mondta, a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van SBO, és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani. A kórházak főigazgatói több okot is megjelöltek, ezek közül a legfontosabbnak az indokolatlan igénybevételt tartották, amit a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás hiányosságai­ra vezettek vissza. „A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni. Az általánosan alacsony egészségkultúra miatt olyan problémával is a sürgősségi osztályokra mennek az emberek, amelyek egyáltalán nem oda valók. De sajnos sok esetben a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, azonban sürgős ellátást nem igénylő eseteket” – mondta Ficzere Andrea. 
A helyzetet tovább nehezíti az orvos- és szakdolgozóhiány, ami az indokolatlan igénybevétellel együtt extra túlterhelést jelent a sürgősségi osztályokon dolgozóknak. Sok helyen kiderült, hogy nincs annyi dolgozó, ahány embert egy-egy műszakba be kellene osztani a biztonságos működéshez, ezért az intézmények egy részében más osztályokról irányítanak át a sürgősségi osztályokra orvosokat, nővéreket. A létszámhiányból fakadó bérspirált a kórházszövetség szerint csak bérplafonnal lehet megállítani, amire nemcsak a kigazdálkodhatatlan összegek miatt van szükség, hanem azért is, mert a helyzet rendkívül komoly bérfeszültséget eredményez a kórházakon belül. Sokan több intézménnyel is szerződésben állnak, így egyik munkahelyüket sem tekintik igazán sajátjuknak, ez a hozzáállás pedig további konfliktust generál. Mindezek miatt javasolják azt, hogy inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak – írja a Magyar Idők.
2018.11.19 09:45
Frissítve: 2018.11.19 09:45