Az Európai Bizottság várhatóan jövő szerdán indítja meg Lengyelországgal szemben a 7. cikkely szerinti eljárást, amely a legsúlyosabb büntetés egy tagállammal szemben, mivel elvileg szavazati jogát is elvehetik. Brüsszel azért nyúl ehhez az Unió történetében mindeddig példátlannak számító eszközhöz, mert a lengyel parlament alsóháza a múlt héten megszavazta az EU által vitatott két bírósági törvényt, amely lényegében teljhatalmat biztosítana a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) számára és ellehetetlenítené a hatalmi ágak szétválasztását. A jogszabályokat várhatóan jövő héten írja alá Andrzej Duda lengyel államfő.
FOTÓ: AFP/FRANCOIS LENOIR
Az új lengyel kormányfő, a Beata Szydlo utódának kinevezett Mateusz Morawiecki is folytatja elődje konfrontatív politikáját, sőt – Jaroslaw Kaczynski pártelnök hatására - nála is keményebb harca készül Brüsszel ellen. Morawiecki még csütörtökön, az EU csúcs előtt azt közölte, „minden tagországnak joga van módosítani az igazságügyi törvényeit", ezért az országgal szembeni eljárást „igazságtalannak” tartja. Ám az Európai Bizottság is felveszi a kesztyűt. Egy uniós diplomata a Süddeutsche Zeitung szerint azt közölte, „semmi jele sincs annak, hogy nem lépik át a vörös vonalat”.
Az EP már novemberben megszavazta azt a javaslatot, amelyben felszólította Brüsszelt az eljárás megindítására. Most azonban már a Bizottság kezdeményezi a 7-es cikkely szerinti fellépés megkezdését. Ehhez a tagállamok négyötödének hozzájárulására lenne szükség, ami – a magyar vétó ellenére – valószínűleg össze is jön. Már csak Budapest ellenállása miatt is valószínűtlen ugyan, hogy Varsótól megvonnák a szavazati jogot, ám Magyarország és Lengyelország még jobban távolodik az EU mag-országaitól.