Másfél nap, három csúcs

Az uniós tagországok állam- és kormányfői a hagyományos év végi tanácskozásukon kívül külön megvitatták az eurózóna reformját, és - Theresa May nélkül - a Brexitről folyó tárgyalások állását.

A brüsszeli tárgyalások legizgalmasabb témája kétségkívül a migráció volt. A tagállami vezetőknek több órás vita után sem sikerült közös álláspontot kialakítaniuk a menekültek állandó, az Európai Unión belüli áthelyezését célzó jogszabály-tervezetről. Orbán Viktor miniszterelnök — akinek egymás után harmadszor nem állt az újságírók elé egy brüsszeli csúcstalálkozó végén — Facebook oldalán küldött videóüzeneteiben “politikai kézitusának” nevezte a csütörtök éjjeli eszmecserét, amelyben a magyarok, a csehek, a lengyelek, a szlovákok és a szlovénok “meg tudták őrizni a hadállásaikat”. Szerinte senki sem vitatta, hogy védeni kell a határokat és meg kell állítani a migránsáradatot, de a betelepítés és a bevándorlás kérdése továbbra is megosztja a tagországokat, amelyek közül “a nagyok és erősek be akarják hozni a migránsokat Európába, majd kötelező erővel szétosztani”.

Bár a miniszterelnök arról beszélt, hogy “sikerült megállítani azokat a rohamokat, amelyek Magyarország szuverenitását kis híján ismét megsértették”, a résztvevők nyugodtnak és szenvedélymentesnek nevezték a vitát. Donald Tusk, a csúcstalálkozó elnöke újságíróknak elismerte, hogy nagyon nehéz lesz megállapodni a menedékkérők állandó szétosztásáról is rendelkező jogszabály módosításáról, de jövő márciusban ismét nekigyürkőznek. A lengyel politikus júniusra vár eredményt. A vitában több tagállam vezetője felvetette, ha addigra nem sikerül konszenzust elérni, akkor a többségre kell bízni a döntést.

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök közös pénteki sajtótájékoztatójukon világossá tették, hogy a szolidaritás nem szűkíthető le a határok védelmére, annak meg kell nyilvánulnia a menekültek EU-n belüli áthelyezésében is. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök újságírók előtt méltatta a visegrádi négyek 35 millió eurós felajánlását a Líbiából érkező illegális migráció megállítását célzó EU művelethez. Ugyanakkor értésre adta, hogy az úgynevezett “kvótarendszerről” a tagállamok döntöttek, és az Európai Bizottság, mint a szerződések őre, ragaszkodik a jogszabály betartatásához. Úgy vélte, hogy egyes országoknak nem a betelepítés kötelező jellege szúrja a szemét, hanem magával az áthelyezéssel van problémájuk. Szerinte "32 ezer menedékkérő beköltöztetése aligha fenyegeti a civilizációnkat”.

Pénteken döntöttek a huszonhetek a Brexitről kezdett tárgyalások folytatásáról. A várakozásoknak megfelelően megerősítették, hogy az EU és az Egyesült Királyság tárgyalói “megfelelő haladást” értek el a megbeszélések első szakaszában, így rátérhetnek a következő fordulóra. A nyilatkozat azután született meg, hogy a brit kormány garanciákat adott arra, kifizetik a 45-55 milliárd euróra becsült “lelépési díjat”, biztosítják a szigetországban élő uniós állampolgárok kedvezményes státuszát és nem hoznak létre fizikai határt az ír-északír határon. Januártól várhatóan a Brexitet követő, nagyjából kétéves átmeneti időszak részleteiről kezdenek egyeztetést a Michel Barnier uniós, és a David Davis brit főtárgyaló által vezetett küldöttségek. A kereskedelmi kapcsolatok jövőjéről szóló konzultációk előreláthatólag márciusban kezdődnek meg, pontosan egy évvel a szigetország tervezett kilépésének dátuma előtt. Brüsszelben emlékeztetnek rá, hogy hátralévő néhány hónapban rendkívül bonyolult tárgyalások elé néznek. Angela Merkel szerint ebben a szakaszban jóval keményebb munka vár rájuk, mint az előzőben.

Az eurózóna hosszútávú reformja helyett a tagországok olyan javaslatokról egyeztettek pénteki találkozójukon, amelyeket már a közeljövőben jóváhagyhatnak. Ezek közé tartozik a bankunió továbbfejlesztése és az Európai Valutaalap létrehozása.

Kemény határozatok

Az uniós csúcson megerősítették, hogy változatlan az álláspontjuk Jeruzsálemről. Ez azt jelenti, elutasítják, hogy az Egyesült Államok elismerte Izrael fővárosának, mert tárgyalni kell a státuszáról, hiszen csak így lehet szavatolni a békét és a biztonságot mind a palesztinok, mind az izraeliek számára. Döntöttek arról is, hogy fenntartják az Oroszország elleni szankciókat. Az ukrajnai agresszió és a rendezést célzó minszki megállapodások be nem tartása miatt további hat hónappal hosszabbították meg a gazdasági korlátozásokat.