Őcsény - Választás előtt a megbolondított falu

Publikálás dátuma
2017.12.16. 06:03
A helyi húsbolt vezetője, László azt állítja, hogy a falu soha nem volt idegengyűlölő. Mások szerint a hangadók bolondították me
Újra felszínre hozhatja a feszültségeket a vasárnapi időközi választás a községben, ahol a kormánypropagandától nem függetlenül osztotta meg a helyieket a menekültügy.

Őcsény szeptemberben arról híresült el, hogy a 2500 lelkes falu fellázadt, amikor kiderült, a Csengettyűs Vendégházban menekült családok üdülhetnek. A kilenc ágyas panzió gazdája, Fenyvesi Zoltán korábban saját pénzen üdültetett már a vendégházban hátrányos helyzetű gyerekeket, s ez ellen sosem volt tiltakozás. Amikor azonban egy tévé-riportból kiderült, Fenyvesi migránsokat és gyermekeiket látna vendégül négy héten át, néhány helybéli falugyűlést hívatott össze, s a 80 résztvevőt megmozgató rendezvény hangadói azt követelték, a vállalkozó álljon el tervétől, mert Őcsény nem akar migránst. Hiába mondta Fenyvesi, hogy heti turnusváltással egy-két, jogszerűen nálunk tartózkodó család jön, aztán megy is, a tiltakozók nem hittek neki, s azt jósolták, a menekültek örökre Őcsényben maradnak.

A vita odáig fajult, hogy egy ismeretlen tettes a vendégház gazdájának két autóján három-három gumit szétvágott. Fenyvesi Zoltán úgy tudja, a rendőrség megtalálta az elkövetőt. (A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságtól megkérdeztük, hol tart a nyomozás, de egyelőre nem kaptunk választ.) A történtek után a községet 2006 óta vezető független polgármester, Fülöp János lemondott. Az 52 éves férfi távozásnak okát nem árulta el a sajtónak és falubelijeinek. Közvetlen ismerősei azért megtudták – s tőlük immár lapunk is –, hogy Fülöp valójában nem a migráns-vita miatt mondott le, hanem azért, mert azt tapasztalta: a hét tagú képviselő-testületből négyen ellene fordultak, s tartott attól, hogy ezek után a megosztott grémium nem lesz képes a faluért dolgozni. A migráns-vita Fülöp szerint „csak” jól jött azoknak, akik a székére pályáztak, hisz ő nem ellenezte a migránsok üdültetését.

Az előbbiek után némileg meglepőnek tűnik, hogy Fülöp újra elindul az időközi választáson a polgármesterségért. Az agrármérnök és közgazdász végzettségű, a polgármesterség előtt az adóhivatalnál osztályvezetőként dolgozó férfi megkeresésünkre azzal indokolta döntését: az elmúlt hetekben még két képviselő lemondott, s a listáról helyükre lépő új testületi tagokkal lát reményt az együttműködésre.

Fülöpnek három független ellenfele lesz a vasárnapi voksoláson. A jelenleg megbízott polgármesterként tevékenykedő alpolgármester, Kozma Zoltánné, a képviselő Csapai János és Guzsván István, aki Fülöp előtt vezette a falut. Az esélyekről kérdeztük a helybélieket, s úgyszólván mindenki arra tippelt, hogy a korábbi feszültségek miatt a választók 60 százaléka elmegy voksolni, és újra Fülöp nyer. Azzal érveltek, hogy Fülöp 11 éve alatt Őcsény sokat fejlődött, és a polgármester jó viszonyban volt falubelijeivel. Az is a volt polgármester mellett szól, hogy Kozmáné és Csapai a polgármesterrel szemben álló csoport tagjai voltak, így tulajdonképpen egymás elől vesznek el voksokat. Róluk egyébként az őcsényiek azt gondolják, hogy inkább a Fideszhez és a Jobbik állnak közel, a két párt hívei inkább rájuk szavaznak, mint Fülöpre. Guzsvánnak nem adtak sanszot a kérdezettek.

Nagy kérdés, hogy Fülöp János mennyit vesztett a népszerűségéből a migráns-ügy miatt. Mert a megfaggatott őcsényiek válaszai arról vallanak, hogy a sárközi faluban a menekült szó sokaknak ma is vörös posztó.

– Ha eljöttek volna üdülni azok a családok, akkor itt is maradtak volna – állítja egy nevét nem vállaló, harmincas férfi, aki Ausztriában dolgozik egy kivitelező cégnél. – A migránsok soha be nem illeszkedtek volna. Látom mit csinálnak kint.

Amúgy az őcsényi harmincas korosztály java, külföldön dolgozik. Többségük 3-5 éve ment ki, sokukkal velük van már a teljes család, így a falu legalább másfél száz lakója kint él.

A közmunkások is tartanak a migránsoktól.

– Ne jöjjenek ide! – jelentett ki egy húszas éveit taposó férfi. – Jól tette a falu, hogy nem engedte ide őket. Úgy tudjuk, hogy nem üdülni jöttek volna, be akarták íratni a gyerekeiket az itteni iskolába.

Mikor megkérdezem, hogy ezt honnan tudja, akkor elbizonytalanodik, s a többiek intik, hogy hallgasson. Egy férfi tréfásan odaszól neki:

– Mit beszélsz annyit, te, cigányember?!

– Te is cigány vagy! – replikáz a megszólított.

– Én nem, én zsidó vagyok.

– Te csak ne legyél zsidó, mert úgy jász, mint a Soros. Elkergetnek.

Nevetve mennek odébb.

Lizár Zsolt, a helyi focicsapat edzője és a pálya gondnoka, viszont nagyon bánja, hogy Őcsény a migránsgyűlöletet okán híresült el.

– Higgye el, a falu kétharmada nem fél a migránsoktól – érvel a 34 éves férfi. – Csak hát a hangadók megbolondították a falut.

A helyi húsboltot vezetője, aki Lászlóként mutatkozik be, így fogalmaz:

– Ez a falu nem volt idegengyűlölő. Csak hát a propaganda azt sulykolja a migránsokról, hogy terroristák és nőket erőszakolnak meg, és emiatt már mindenütt félnek tőlük. Itt is.

Egyébként az őcsényieknek rosszul esik, ha falujukat idegengyűlölőnek minősítik, és alapvetően a médiát okolják azért, hogy ez megtörténhetett. Ugyanakkor kevesen voltak, akik azt mondták, hogy ma ideengednék a menekülteket. Még azok közül is, akik biztosak a volt polgármester győzelmében, s azt ígérték, hogy rá szavaznak vasárnap.

Mátrai Erőmű - Orosz árnyék Mészáros Lőrinc mögött

Publikálás dátuma
2017.12.16. 06:00
Az oligarcha naponta megveszi valamelyik iparágat, de ez magyarázatot igényel. FOTÓ: NOLNÁR ÁDÁM
Orosz érdekeket képviselhet az energetikai nagybevásárlásban az első számú magyar oligarcha, Orbán Viktor miniszterelnök barátja.

Energiaipari berkekben régóta beszédtéma, hogy a Mátrai Erőműben Mészáros Lőrinccel tulajdonszerzésre készülő cseh cég mögött orosz tőke áll, és a konstrukciónak még csak nem is az orosz energetikai nyomulás a legfigyelemreméltóbb eleme. Az ügylet lényege az lenne, hogy az oroszok a ma még német kézben lévő erőmű jelentősen felülárazott megvételével törlesztenek azért a segítségért, amit bizonyos német aktorok nyújtottak a paksi bővítés uniós elfogadtatása során. A hasonló húzások nem állnak távol az Orbán-kormánytól, az időközben részlegesen az orosz Gazpromnak átengedett hazai gáztárolók visszavásárlásánál is felbukkantak hasonló motívumok. Arra pedig, hogy az orosz tőke valóban jelen lehet a tranzakcióban, Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint számos közvetett bizonyíték utal.

Ahogyan arról a Népszava már beszámolt, a Mészáros-féle Opus Global Nyrt. magántőkealapja, valamint a cseh Energeticky a Prumyslovy Holding (EPH) által alapított Mátra Energy Holding Zrt. vásárolja meg az ország legnagyobb széntüzelésű erőműve, a Mátrai Erőmű Zrt. többségi, 72,66 százalékos tulajdonrészét. A bevásárlás könnyen beilleszthető lenne abba a keretbe, hogy az Orbán-szomszéd oligarcha naponta megveszi valamelyik iparágat vagy üzletláncot, a cseh cég szerepe és jelenléte azonban magyarázatot igényel.

Az EPH 2015 óta már bent van a magyar energiapiacon, akkor vásárolta meg ugyanis a Budapesti Erőmű Zrt.-t a francia EDF-től. A kelenföldi, az újpesti és a kispesti erőműveket birtokló cég jelentős gázfogyasztó, övé a budapesti távhő-ellátás 60 százaléka, de áramtermelőként is fontos tényező. A tulajdonos cseh cég vezetőjének, Daniel Křetínský-nek a nyilatkozata szerint az EPH Csehországban és Szlovákiában is a legnagyobb hő- és áramtermelők közé számít, emellett pedig egy olyan átviteli hálózatot üzemeltet Európában, amely kulcsfontosságú az oroszországi földgáz nyugati értékesítésében. Vagyis a vállalat felhasználóként és szállítóként is érdekelt abban, hogy az orosz gáz eljusson az európai piacra.

A fentiek fényében nem meglepő, hogy amikor az EPH terjeszkedik, azt jellemzően orosz tőkéből teszi. A vállalat szlovákiai bevásárlásait például a 90 százalékban orosz állami tulajdonban lévő, és a Kremlhez nagyon közel állóként jellemzett VTB Bank finanszírozta. A Wikileaks szerint az EPH-ról már a szlovákiai akvizíció idején is felmerült, hogy valójában nem magának veszi a gáz-cégeket, hanem csupán köztes vásárló, amely orosz vállalatok – legnagyobb valószínűséggel a gázexportőr Gazprom – érdekében jár el.

Az erőmű ügye kétszeresen is energiapolitikai irányváltást jelez. FOTÓ: Molnár Ádám

Az erőmű ügye kétszeresen is energiapolitikai irányváltást jelez. FOTÓ: Molnár Ádám

Hogy most is ilyesfajta fedett vásárlás zajlik, arra Jávor szerint az előzményeken túl más, logikai bizonyítékok is utalnak. Annak, hogy Mészáros Lőrinc egy cseh céget, illetve idegen, akár orosz tőkét vonjon be a vásárlásba, az elmúlt évek tapasztalatai alapján nincs reális indoka, hiszen a vagyonát egyetlen év alatt 100 milliárd forinttal növelő oligarcha nem szorul pénzügyi mankóra, bármilyen ötletét készséggel finanszírozzák az állami kézben lévő magyar pénzintézetek. Ha viszont abból indulunk ki, hogy a vétel valójában orosz érdeket szolgál, a közös fellépés azonnal magyarázatot nyer, hiszen Mészáros felbukkanásával nyilvánvalóan minden hatósági akadály elhárul a tranzakció elől. Holott az EP-képviselő szerint az ügyletet több ok miatt is indokolt lenne vizsgálni.

– Az Európai Unió közös, a magyar kormány által is elfogadott energiabiztonsági stratégiája szerint az EU első számú külgazdasági kockázata az orosz energiafüggés, és éppen Magyarország, valamint Szlovákia számít ebből a szempontból a legkiszolgáltatottabbnak. Eközben azonban az Orbán-kormány az orosz részvételű paksi bővítéssel, az előnytelen, az európai szabadpiaci árnál drágább orosz importot tartósító gázszerződés meghosszabbításával, a gáztároló-kapacitások átadásával egyre szorosabban odaláncolja Magyarországot az orosz energiahordozókhoz. Ez egyformán ellentétes a nemzeti és az európai érdekekkel – hangsúlyozta kérdésünkre Jávor Benedek, arra is utalva, hogy Oroszország az energetikai befolyását szereti politikai befolyássá transzformálni.

A politikus szerint a Mátrai Erőmű ügye kétszeresen is teljes energiapolitikai irányváltást jelez. Egyrészt a nyugati cégek kiebrudalása és a keleti befolyás erősítése kapcsán, másrészt azért, mert egy korábban bezárni tervezett, a legrosszabb minőségű szenet égető ligniterőműről van szó, amelyet most, hogy Mészáros Lőrinc védőernyője alá kerül, aligha fenyegeti a bezárás veszélye. „Minden profitot ki fognak facsarni belőle, a következményektől függetlenül”, ami geopolitikai, energetikai és környezetvédelmi szempontból is "életveszélyes" - véli Jávor. Az is kérdéses, hogy Mészárosék folytatják-e az erőmű német tulajdonosa által megkezdett „zöldítést”, amelynek keretében Magyarország legnagyobb napelem-farmját tervezték felépíteni. Az EP-képviselő azt is megjegyezte, hogy a majdani naperőmű már bekerült a kiemelt áramátvételi árat és biztos profitot garantáló úgynevezett KÁT-rendszerbe – lehetséges, hogy ez a jogosultság is a vásárlás egyik indoka volt.

A Fidelitas is fáklyákkal vonult fel

Publikálás dátuma
2017.12.15. 21:26
MTI Fotó: Mónus Márton
A Jobbik fáklyás demonstrációt tartott péntek délután, az ifjú fideszesek pedig fáklyás megemlékezést. 

Az MTI tudósítása szerint beszédet mondott Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár, aki kiemelte, Magyarország volt az első állam, amely kormányzati szinten felvállalta az üldözött keresztények megsegítésének ügyét. A több mint egy évvel ezelőtt megalakult államtitkárság folyamatosan keresi, hogyan tudna a leghatékonyabban segíteni a rászorulókon.




Szerző