Már az ügyvédek is félnek

Az ügyvédek tartanak a január 1-jén hatályba lépő új polgári perrendtartástól (pp) - mondta a Magyar Ügyvédi Kamara polgári és gazdasági jogi elnökhelyettese.

Kovács Kázmér elmondta: az új pp célja az eljárások hatékonyságának növelése, ami elsősorban a gyorsításukat és a szakmai színvonal emelését jelenti. 

Ezekkel a célokkal általánosságban az ügyvédség is azonosul, a per hatékonysága azonban nem csupán a gyorsaságtól függ, hanem a jogvédelem szintjétől is. Kényes az egyensúly: ha az időszerűség szempontja túlsúlyba kerül, az a jogvédelem szintjét veszélyezteti. A perelhúzó trükkök mellett ez esetben garanciális jogintézmények is odaveszhetnek, ami már az ügyfelek lényeges jogvesztésével is járhat - magyarázta.

Az ügyvédek többsége tehát nem azért tart az új törvénytől, mert magasabb szakmaiságot vár el tőlük, hanem mert félő, hogy az eljárások gyorsítása aránytalanul szűkíti a hatékony jogvédelem lehetőségét - jegyezte meg.

Az elnökhelyettes szerint, mint annyi más törvénynek, az új pp-nek is erőteljesen befolyásolja a sorsát a jogalkalmazás színvonala. Az ügyvédek úgy tartják: kisebb baj egy rossz törvény jó bíróval, mint fordítva. A jogalkalmazás színvonalára azonban nemcsak a felkészültség, hanem a jogrendszer egészének viszonylagos állandósága is hatással van. Ahol az alapvető jogszabályok nagy része néhány éven belül kicserélődött, ott emiatt kevésbé kiszámítható a bírói értelmezésük, a jogbiztonság szempontjából pedig különösen aggályos, ha ezzel egyidejűleg a jogérvényesítés keretei is szigorodnak - figyelmeztetett.

Az új pp egyik alapvető újítása az úgynevezett osztott perszerkezet, amely szerint a feleknek már az előkészítő szakaszban fel kell fedniük kártyáikat, fel kell kínálniuk hivatkozásaikat. A per második szakasza csak akkor kezdődik, amikor a kereteket a bíró a felek felvetései alapján már meghatározta. Ezután új hivatkozásokra, új bizonyítási indítványokra csak kivételes esetekben lesz lehetőség, hogy elejét vegyék a perelhúzásnak. Ebben a perszerkezetben azonban az eddig háttérbe húzódó, elsősorban az ítéletben megnyilvánuló bírói magatartás helyett aktívabb bírói pervezetésre is szükség lesz - elemezte Kovács Kázmér.

A kamara elnökhelyettese szerint is helyeselhető a perelhúzással szembeni fellépés, ehhez szükséges, hogy a bíró a perben egyértelművé tegye, mi a vita lényege, és ezzel a valódi probléma felé terelgesse a feleket.

A pp azonban több helyen indokolatlanul szűkítő szabályokat állapít meg - folytatta. Az alperesi védekezés előterjesztésére például főszabályként csak 45 nap lesz. Ez a bonyolultabb ügyekben a hozzáértő és szabad kapacitással is rendelkező jogi képviselő megtalálására sem biztos, hogy elegendő, nem beszélve az új szabályoknak megfelelő, kellően alapos ellenkérelem elkészítéséről. Az új szabály szerint ugyanis az ügyvédi felkészületlenségnek, a hiányosságoknak - akár a jogcím, a jogalap, akár a felajánlott bizonyítás terén - jogvesztéssel járó következményei lehetnek az ügyfelekre nézve. Ha mindez ráadásul merev bírói jogértelmezéssel párosul, fennáll a veszélye annak, hogy ellentétes hatása lesz a változásnak, azaz nem gyorsítja, hanem elnyújtja a jogérvényesítést. Egyes formai okokból sikertelen perek az eljárások más alapokon történő újrakezdését eredményezhetik, újabb és újabb eljárásokat generálhatnak.

Kovács Kázmér szerint az indokolatlan korlátozásra jó példa, ahogy az új pp a kúriai felülvizsgálat határait leszűkítette. Ha az elsőfokú döntést a másodfok helyes indokok és jogcím alapján hagyja helyben, akkor főszabály szerint már nem is kerülhet az ügy a Kúriára. Ez azonban arra ösztökélheti a másodfokú bíróságokat, hogy a munkateher nyomása alatt a kényelmesebb megoldást válasszák, inkább a helybenhagyás mellett döntsenek. Nem a nyilvánvalóan hibás elsőfokú döntésekről, nem is az első fokon jól eldöntött ügyekről van szó, hanem a nemritkán előforduló határesetekről. Ennek a változtatásnak az indokoltságát különösen kérdésessé teszi, hogy az első és másodfokon ugyanúgy eldöntött ügyekben a kúriai felülvizsgálat gyakran derített fényt alapvető jogsértésekre, amire a jövőben már alig lesz lehetőség - hívta fel a figyelmet.

Arra a felvetésre, hogy az új pp milyen hatással lehet az ügyvédi munkadíjakra, a kamara elnökhelyettese úgy reagált: az első évben még bizonyosan nem hajtja fel az árakat. Ha azonban egyre nehezebb lesz kiszámítani a perek alakulását, akkor emiatt valóban szűkülhet a peres ügyeket vállaló ügyvédek köre, ami végső fokon akár magasabb munkadíjakhoz is vezethet.

Szerző
Témák
ügyvédek
2017.12.17 12:51

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33