Egyre kevesebb a Trumppal kapcsolatos titok Mueller előtt

Több tízezer e-mailhez jutott hozzá az a különleges megbízatású ügyész, aki a tavalyi amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozást vizsgálja.

A Robert Mueller vezette hivatal annak a munkacsoportnak az elektronikus levelezését kérte ki és kapta meg, amely Donald Trump republikánus elnökjelölt novemberi megválasztása és januári eskütétele között a megválasztott elnök hivatalba lépésének előkészítésén dolgozott.

Ennek a munkacsoportnak Trump for America (TFA) az elnevezése. Minden elnökváltás idején létrejön ilyen munkacsoport, az úgynevezett „átmenet csapata”, amely számára az Általános Szolgáltatások Hivatala (GSA) nevű szövetségi intézmény biztosítja az infrastruktúrát, a hivatali helyiségektől a számítógépes hálózatig. A GSA szerverein tárolják az átmenet csapatának az elektronikus levelezését is.

Ezeket az emaileket igényelték még a nyáron – az FBI közbeiktatásával – Mueller különleges ügyész emberei, és szeptemberben meg is kapták a GSA-tól a több tízezer kimenő, illetve beérkező levelet. Erről a tényről a – hivatalosan még mindig létező, bár érdemi tevékenységet értelemszerűen már nem végző – TFA jogászai csak most decemberben szereztek tudomást, és annak nyomán több kongresszusi bizottságnak küldtek felháborodott levelet. Kory Langhofer, a TFA vezető jogtanácsosa szerint GSA-nak nem lett volna joga átadni a leveleket, mert azok nem elnöki hivatali tevékenységhez kötődnek, hanem magánjellegűek. Olyan, az átmenet idején vitatott témákat érintenek például, hogy kiket lenne majd célszerű különböző kormányzati hivatalokba helyezni.

Muellerék azonban azon az állásponton vannak, hogy jogszerűen jutottak hozzá az emailekhez. Lenny Loewentritt, a GSA vezető jogásza is azt mondja, hogy bűnüldöző szervek kérésére – márpedig a különleges ügyész hivatala ilyennek minősül – ki kell adni a szerveren őrzött adatokat.

A több tízezer email az átmenet csapatának nem a teljes levélforgalmát, hanem csak a 13 vezető tisztségviselő levelezését tartalmazza. Köztük vannak azok a levelek is, amelyeket Michael Flynn, a TFA egykori oszlopos tagja, később, Trump hivatalba lépése után egy ideig az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója váltott különböző emberekkel. Flynn már elismerte Mueller hivatala előtt, hogy félrevezette az FBI-t, amikor elhallgatta, hogy ő maga személyesen is alkudozott a washingtoni orosz nagykövettel a Moszkva elleni amerikai szankciók kérdéséről abban az időben, amikor még Barack Obama elnök volt hivatalban. Egyes belpolitikai elemzők úgy vélekednek, aligha lehet jó hír a Fehér Ház számára, hogy Flynn – aki ellen vádat is emeltek – egy ideje hajlandónak mutatkozik a Muellerékkel való együttműködésre.

Mueller hivatala egyelőre mélyen hallgat arról, hogy találtak-e már valamilyen bizonyítékot ezekben az emailekben a vizsgálódás tárgyát, vagyis az amerikai belső ügyekbe való illetéktelen orosz beavatkozást – így például esetlegesen amerikai közszereplők befolyásolását – illetően. Az eddig nyilvánosságra hozott megállapítások arról nem szólnak, hogy az oroszok befolyásolási kísérletei eljutottak-e Trump személyéig. Az elnök többször, így a minap is kategorikusan tagadta, hogy csapatának bármely tagját bármiféle orosz befolyásolás érintette volna.

Trump ezt a hétvégét a Camp David-i üdülőben töltötte, ahol legközelebbi munkatársaival egyfelől a Mueller különleges ügyész által folytatott vizsgálat újabb fejleményeiről esett szó, másfelől az 1986 óta nem látott mértékű adóreform ügyét próbálták végleg sínre tenni.

Az elnök nagy arányú adócsökkentést akar a vállalkozások, valamint a tehetős magánszemélyek terheinek enyhítése érdekében, és ezzel reméli tovább serkenteni a vállalkozói kedvet. Trump szerint az adóreform nyomán a jelenlegi 3 százalékos ütemű gazdasági növekedés 4-5, „sőt, talán 6” százalékra is gyorsulhat. Az amerikai médiában olvasható szakértői becslések azonban azt is kétlik, hogy a 4 százalékos ütem tartható lenne. Az adócsomag ellenzői szerint a középosztály számára nem lesz kedvező a reform.

Az adóreformról a következő napokban tervezik a szavazást. A képviselőházban biztos többsége van Trumpnak. Ami a szenátust illeti, ott bonyolultabb a helyzet, mert az elmúlt héten tartott alabamai szenátorválasztáson a demokrata jelölt győzött, és így 51-49-re apadt a republikánus többség. Pénteken azonban két, a tervezett adóreform jelenlegi formájával szemben eddig ellenkező republikánus szenátor – a floridai Marco Rubio és a Tennessee állambeli Bob Corker – is beadta a derekát, így washingtoni elemzők gyakorlatilag biztosra veszik, hogy végül sikerül olyan számsorokat kimunkálni, ami biztosítja az adótörvény kongresszusi elfogadását, és az elnök azt valamikor karácsony körül aláírhatja.

Ez a politikai siker úgy kell Donald Trumpnak, mint egy falat kenyér, hiszen eddig „időarányosan” kevés dolgot sikerült beváltania választási ígéretei közül. Politikai értelemben számára az egyik legzavaróbb kudarc, hogy – számos korábbi kedvező előjel dacára – nem sikerült teljesen felszámolnia az egészségügyi ellátásról szóló, Barack Obamától örökölt törvény előírásait.

Az amerikai gazdaság kétségtelen növekedése ellenére Donald Trump elfogadottsága – közel egy évvel hivatalba lépése után – mindössze 32 százalékos az AP-NORC e hónapban végzett közvélemény-kutatása szerint. Ez minden idők legrosszabb adata az első elnöki esztendő végén. Tízből csak három amerikai vallja azt, hogy az Egyesült Államok jó irányba halad, és 52 százalék szerint az ország ma rosszabb állapotban van, mint amikor Trump beköltözött a Fehér Házba. A megkérdezettek 23 százaléka gondolja azt, hogy Trump eddig teljesítette a választási ígéreteit, 30 százalék szerint megpróbálta, de nem ment neki, 45 százalék szerint pedig meg sem próbálta.