Az előrejelzések szerint december 21-én annyian járulnak majd az urnákhoz Katalóniában a regionális parlamenti választásokon, mint még soha. A rekord, 80 százalékosra becsült részvételi arány is jelzi, hogy az alkotmányellenes októberi népszavazás után a függetlenség útjára lépő, majd autonómiájától részben – s ideiglenesen – megfosztott régió jövője igencsak aggasztja az ott élőket. A légkör azonban a katalán fővárosban egyelőre nyugodt.
„Minden a legnagyobb rendben van, inkább a sajtóban lehet érezni a feszültséget, s nem az utcán. Persze bele lehet botlani a városban a pártok kampánystábjaiba, de teljesen normálisan zajlik minden. Az igazat megvallva, kicsit elegünk van már az egészből, jó lenne túllenni rajta” – mondta lapunknak Barcelonából Luis, egy középkorú helyi lakos, aki hozzátette: bízik benne, hogy megmarad a spanyol egység.
Igen szoros küzdelemre lehet számítani, s egyelőre úgy tűnik, hogy a függetlenségpártiak nem szereznek többséget a parlamentben. Gabriel Colomé, a katalán kormány közvélemény-kutató központjának (CEO) korábbi igazgatója azt nyilatkozta az El País spanyol napilapnak, hogy a magas részvételi arány vélhetően az egységpárti csoportoknak, pontosabban a szocialista pártnak, és a centrista Ciudadanosnak hozhat szavazatokat. A szakértő hozzátette, hogy a nagy érdeklődés nem csupán a kétségkívül kiélezett politikai helyzetnek köszönhető, hanem annak is, hogy a hagyományoktól eltérően a szavazók ez alkalommal csütörtöki napon járulnak az urnákhoz, s a munkahelyeken négy órás „eltávot” biztosítanak minden arra jogosultnak, hogy leadja voksát.
Rekordszámú szavazót kell tehát meggyőzni, s a kampány már nagy erőkkel zajlik. A legtöbb szempár Carles Puigdemontra, a régió volt vezetőjére szegeződik, aki a spanyol sajtó iróniát nem mellőző bélyege szerint immáron „turista” Belgiumban. Katalónia egykori első embere a börtönbüntetés elől menekült el hetekkel ezelőtt, és sokáig úgy tűnt, hogy bármikor átadhatják a spanyol igazságszolgáltatásnak, ám végül visszavonták az ellene kiadott nemzetközi elfogatóparancsot. Zendülés, lázadás, hűtlen kezelés, valamint egyéb bűncselekmények miatt továbbra is körözik Spanyolországban, így közölte, csak akkor tér vissza, ha a függetlenségpárti erők nyernek a választásokon.
A Junts Per Catalunya listavezetője addig Belgiumból igyekszik meggyőzni arról az önálló köztársaságra vágyókat, hogy miután a függetlenség igen bizonytalan útjára kormányozta a régiót, majd pedig elszökött, ő a legalkalmasabb Katalónia vezetésére. A hírek szerint a politikus jelenlegi élete leginkább kémregényre emlékeztet. Komoly stáb van kint vele – és a szintén a menekülést választó négy egykori miniszterével –, amelynek néhány szabadságon lévő katalán rendőr is a tagja, ők felelnek a biztonságáért. Ezek egyike Lluís Escola Miquel, aki segített megszökni a volt vezetőnek Spanyolországból. A másik kulcsfigura Joan Maria Piqué kommunikációs vezető, aki a nem kívánatos személyeket – főként a spanyol újságírókat – hivatott távolt tartani a politikusoktól. A katalán függetlenségi mozgalommal szemben igen kritikus El País például több alkalommal is panaszkodott arra, hogy szándékosan félrevezették munkatársait egy-egy esemény időpontjával és hollétével kapcsolatban, amelyekről így végül nem tudtak első kézből tudósítani.
Azt is óriási titok övezi, hogy pontosan hol laknak Puigdemonték. A nyilvános eseményeket, sajtótájékoztatókat mindig máshol tartják, s csak az utolsó pillanatban értesítik az újságírókat arról, hova is kell menniük. A kint tartózkodás alatt anyagilag is igyekeznek megerősödni. A közelmúltban szerveztek egy gálavacsorát a brüsszeli Husa President Park szállodában, s az egyik résztvevő elárulta, hogy 500 euró volt egy szék ára Puigdemont és Artur Mas egykori katalán vezetők asztalánál. Hogy a befolyt összeg és a belgiumi kampány mire elég, hamarosan kiderül.
