Varga Péter;
Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny;Leonardo Sini;
2017-12-18 06:45:00
Szardíniai Solti-imádó
Leonardo Sini nyerte a Maestro Solti Nemzetközi Karmesterversenyt a pécsi Kodály Központban.
Elsöprően népszerűek voltak évtizedekkel ezelőtt a világviszonylatban is egyedülálló tévés karmesterversenyek résztvevői, komoly szavazótáboruk volt, ma talán még a popzenei megmérettetések résztvevői is örülnének hasonló szeretetnek a nézők részéről. Bizonyára sokan megértették a közvetítéseket figyelve, mi a szerepe annak a frakkos, pálcás embernek. Tizenöt éve volt utoljára Magyarországon karmesterverseny tévéközvetítéssel egybekötve, egy nemzedék nőtt fel úgy, hogy nem láthatta, még futólag sem, hogyan folyik egy zenekari próba. „Ha jobban olvasol az emberek szívében, mint a kottában, akkor már közelebb jutottál ahhoz, hogy jó karmester légy!” – írta Kobajasi Kenicsiró az 1974-ben megrendezett első magyar karmesterverseny világhírűvé lett, hazánkban máig elismert győztese. Most pedig Olaszországból jött egy fiatal művész, Leonardo Sidi, akinek a neve a jövőben tán hasonlóan ismert lesz.
A jelentkezők nagy száma mutatta, milyen fontos, hogy újra legyen nemzetközi televíziós karmesterverseny - mondja Szamosi Szabolcs, a versenyt szervező és lebonyolító Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója. - A rangját pedig az is jelzi, milyen kiváló dirigensek jelentkeztek, és kiket sikerült zsűritagnak felkérnünk. Hagy említsem csak Eötvös Péter világhírű zeneszerzőt, karmestert, Antonio Moralt, a spanyol nemzeti koncertszervező iroda igazgatóját, vagy a Lesley Rosenthalt, New York-i Lincoln Center előadóművészeti tagintézményének vezetőjét. De említhetem azt is, Nimrod David Pfeffert azzal bocsájtotta útjára, átadva neki saját vezénylőpálcáját a Metropolitan opera zeneigazgatója: Használd ezt, mert már nagyon sok darabot tud.
De mit gondol ő, a dirigens szerepéről? A beszélgetésünk előtti este megnyert egy karmesterversenyt, amelyre negyven országból 186-an jelentkeztek. Azt gondolnánk, egója be sem fér az ajtón, hiszen hogyan másképp merne kiállni annyi jó zenész elé, és azt mondani nekik, ezt így csináld, ne úgy – és a végén még sikert is arat vele. De ő nem ilyen, titka valahol máshol rejtőzik. Ahogy a karmesterverseny névadójáé is. Solti György – Sir Georg Solti 1912-ben született Budapesten, a Zeneakadémián zongoristaként kezdte tanulmányait, 1961-től tíz évig állt a londoni Covent Garden élén, amit egybehangzó vélemények szerint a világ legjobb operaházává tett. Rengeteg lemezt készített, ezek közül kiemelkedik Richard Wagner Ring ciklusánakteljes felvétele a Bécsi Filharmonikusok élén, 31Grammy-díjat kapott, ami a férfi előadók körében ma is világrekordnak számít. Az angol királynő lovaggá ütötte. A Solti-verseny döntőjébe Leonardo Sidi mellett még öten jutottak. A második helyezett az osztrák Azis Sadikovic, a harmadik pedig az izraeli, Amerikában élő Nimrod David Pfeffer lett. A közönségdíjat Dobszay Péter kapta, Ferencsik János karmesteri pálcája pedig a másik magyar döntős, Cser Ádám tulajdonába került. Emellett mindegyikük kapott felkéréseket jövőbeli koncertek vezénylésére különböző magyar zenekarokkal.
Kesselyák Gergely zsűritag szerint "nagyon rossz versenyezni, én nem szerettem, nem gondolom, hogy a versenynek szerepe kellene, hogy legyen a zenében. De a karmesterség olyan, szakma, mesterség, művészet, amellyel nagyon nehéz, szinte lehetetlen máshogy elindulni. A zongoristák megkérhetnek nagy tekintélyű kollégákat, hogy hallgassa meg őket, és ezzel el is indulhat egy karrier. Egy kezdő karmesternek viszont nyolcvanfős társaságot kellene megfizetnie ehhez. Nem csoda, hogy a karrierek szerintem nyolcvan százaléka versenyeken indul el."
Megismerte Háryt
- Trombitásként végezte tanulmányait, miért gondolta, hogy inkább karmester lesz?
- Mindig elbűvölt a karmesterek tevékenysége, hogyan hatnak arra, ahogyan játszunk. Emellett érdekeltek a darabok a maguk egészében, ezért tanulmányoztam a partitúrákat is, így nem csak a saját szólamomat ismertem jól.
- Mi a karmester szerepe?
- Gyakran kérdezik az emberek, mit csinál a karmester valójában. A munka már jóval azelőtt elkezdődik, hogy odaállunk a pulpitusra és felemeljük a karunkat. Meg kell tanulnunk a darabokat, a hangokat, ismernünk kell a hátterüket, meg kell értenünk az üzenetüket. Amikor a zenekar elé kerülök az a szándékom, hogy a saját személyes víziómat valósítsam meg, azt kell elérnem, hogy a zenészek egységesen játsszanak ennek érdekében.
- Milyen zenét vezényel legszívesebben?
- Két nagy szenvedélyem van, az egyik az opera, nagyon szeretek énekesekkel együtt dolgozni. Az opera varázslatos világ, minden elemét élvezem egy produkció létrehozásának. A legközelebb hozzám Verdi és Puccini állnak. De a nagy klasszikus, romantikus szimfonikus repertoár is a kedvencem, Mozart, Beethoven, Csajkovszkij…
- Nem mindenki szeret versenyezni, miért határozott úgy, hogy elindul?
- Ez fontos verseny. Megismertem Magyarországot, és meg kellett tanulnom olyan magyar műveket, amelyeket azelőtt nem vezényeltem. Jó, hogy elmélyülhettem ezekben az alkotásokban, Kodály Háry János szvitjében. A Pannon Filharmonikusokkal hamar egymásra találtunk az interpretáció során. Ez is hozzásegített a győzelemhez.