Röpködtek a milliók a festményárverésen

Rekordárakon keltek el a festmények a Virág Judit Galéria téli árverésén. Az MTI összegzése szerint Tihanyi Lajos Pont St. Michel című látképe mellett magas áron talált gazdára Csontváry Kosztka Tivadar hetven éve eltűntnek hitt Olasz halász című képe is. 

A vevő kétszázhúsz millió forintot fizetett Tihanyi Lajos 1908-ban készült olajképéért. A festmény kikiáltási ára 80 millió forint volt. Az 1908-as festmény kép egyik oldala a párizsi Pont St. Michelt, a másik pedig Ádámot és Évát ábrázolja. Tihanyi Lajos művét jutalékkal együtt 264 millió forintért vásárolta meg az Ernst Galéria, a kép az Ernst Wastl és Eleni Korani által gondozott műgyűjtemények egyikébe kerülhet.

A 200 millió forintos határ közelébe eddig csak Csontváry Kosztka Tivadar és Munkácsy Mihály alkotásai kerültek. Tihanyi Lajosnak ebből a korszakból származó művei a magyar fauve festészeti irányzat kiemelkedő alkotásai, amelyek mind magyar, mind nemzetközi szempontból is fontos elemei az egyetemes művészeti kánonnak.

A Virág Judit Galéria tájékoztatása szerint a 223 műtárgyat felvonultató téli árverés másik, kiemelkedő áron elkelt műve Csontváry Kosztka Tivadar Olasz halász című festménye volt. A művész taorminai tartózkodása alatt festett képére a licitálás a magyar árverések történetében rekordnak számító 100 millió forintos kikiáltási árról indult, és a mű végül 140 millió forintért cserélt gazdát.

Kemény harc bontakozott ki Aba-Novák Vilmos nagy méretű, Kikötő című művéért is: a képet végül jóval a 80 milliós becsérték felett, 120 millió forintnál ütötték le. A festő Nyári kocsma című alkotása a 7 és fél millió forintos kikiáltási ár után 28 millió forintért vásárolták meg. Vaszary János aprólékosan kidolgozott Pünkösdi rózsákért című virágcsendéletét a 24 millió forintos kikiáltási ár csaknem háromszorosáért, 71 millió forintért vették meg. Berény Róbert Piros ruhás nő zöld szobában (Reggeli) című alkotása Breuer Etát, a festő feleségét, múzsáját ábrázolja. A festmény 55 millió forintért cserélt gazdát.

A remekművek árverésén rekordnak számító, 1,179 milliárd forintos összleütési értéket értek el.

Szerző

Kávét? Csokit? Netán könyvet? - Irodalom az automatából

Kortárs és klasszikus irodalom vásárolható meg a főváros csomópontjain elhelyezett könyvautomatákból okostelefon méretű zsebkönyv formájában jövő tavasztól.

A Sztalker csoport olvasásnépszerűsítő, Vecsei H. Miklós színművész és Grecsó Krisztián író nevével fémjelzett projektjének középpontjában a közösségi közlekedést választók és a fiatalok állnak - olvasható a POKET projekt létrehozóinak MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint írják, a forgalmas csomópontokon elhelyezett könyvautomatákból 990 forintért vásárolhatók meg 2018 márciusától a zsebkönyv méretű irodalmi művek, a színes könyvsorozatot MOMÉ-s grafikuscsapat tervezte.

"Értékes és érdekes műveket fogunk eljuttatni az olvasókhoz, megfizethető áron és minél könnyebben elérhető módon. Értékes és érdekes pillanatokkal szeretnénk kitölteni a közösségi közlekedés üresjáratait" - idézik a közleményben Vecsei H. Miklós színművészt. Mint írják, Grecsó Krisztián szerint a POKET arra is alkalmas, hogy egy fiatalosabb, egymásra figyelőbb olvasóközösséget hozzon össze.

A projekt legalább hat automatával indul jövő márciusban a fontosabb fővárosi csomópontokon és köztereken, ez azonban attól is függ, mennyi pénz gyűlik össze. A nyári szezonban megjelennek a legfontosabb fesztiválokon, ahol magyar regények angol fordításai is helyet kapnak a könyvautomatákban.

Szerző

Spiró szerint nem változott semmi

Publikálás dátuma
2017.12.18. 06:49
Fotó: Molnár Ádám

A decemberben megjelent Kőbéka című új regénye miatt Spiró György utánanézett az 1945-48-ig tartó időszaknak és az derült ki számára,hogy nem volt eleve eldöntve, hogy szovjet típusú diktatúra következik-e vagy valami más. Nagy volt a káosz, végül Sztálin döntött, szabad kezet kapott a nyugatiaktól. Spiró már a kilencvenes évek elejétől azon csodálkozott, hogy még nincs nálunk diktatúra, és minden tisztelete azoké a kelet-európai társadalmaké, amelyek 20-25 évig optimistán kitartottak valahogy. "Lengyelországban aktív ellenállást fejtettek ki a diktatórikus próbálkozásokkal szemben, nálunk viszont passzívat." - mondta el a HVG újságírójának. Nem új, mondja, hogy munka helyett rablással szerezhető vagyon Magyarországon. Gyakorlat volt ez a Horthy-korszakban, a nyilasok idején, a háború után, az előjogok rendszere is szinte folyamatosan működött, a dzsentrivilágban és a szocializmusban is, csak a kiváltságosok cserélődtek.

Szerző
Témák
Spiró György