Olcsón lett Kósáéknak százmilliós cége

Publikálás dátuma
2017.12.19 06:00
FOTÓ: MTI/OLÁH TIBOR
Az olcsó, de sokat érő cég lehet a jutalom a Kósa javaslatára létrehozott nyugdíjas-szövetkezetekből remélt haszonért cserébe.

Névértéken, mindössze hatmillió forintért vett meg Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter felesége tavaly márciusban egy céget, amely utolsó ismert mérlegadatai szerint 139 millió forintos eszközállománnyal rendelkezett. Ahogy azt megírtuk, a vállalkozást a munkaerő-szövetkezeti szektor egyik fő lobbistája adta el Kósa feleségének, Porkoláb Gyöngyikének két hónappal az előtt, hogy a politikus férj benyújtotta a szektort újraszabályozó tervezetet a parlamentnek.

A "Tócó-Pece Üzletviteli Tanácsadó Kft-t 2014 decemberében alapította Fiák István ügyvéd Pilisborosjenőn, hatmillió forintos jegyzett tőkével. Cégbírósági adatok szerint később tempósan nőtt a cég vagyona, így a kezdeti 56 millióról 2016 végére 139 millióra hízott a cég eszközállománya. Mivel a vállalkozás alapszabálya szerint a későbbi pótbefizetések nem számítottak bele a jegyzett tőkéjébe, a cég papíron továbbra is hatmillió forintot ért. Ez eddig a vállalkozások világában megszokott eljárásnak számít - tudtuk meg cégjogban jártas forrásainktól. Cégeladásnál senki sem a jegyzett tőkét nézi, hanem a vállalkozás valós, piaci értékét veszi figyelembe, ami az eszközállomány - ingatlan, készpénz, berendezések - mellett a cég piaci részesedéséből alakul ki. Ehhez képest az adásvételi szerződésből kiderül: Fiák István 2017 márciusában a hatmilliós, lényegében szimbolikus névértéken adta el a vállalkozást Kósa Lajos feleségének.

A miniszter érdeklődésünkre elmondta: tudott az adásvételről, ugyanakkor szerinte nem volt furcsa az üzlet. Azt állítja:"azért névértéken kelt el a vállalkozás, mivel az eladáskor pont ugyanannyi volt a cég hitele, mint az eszközállománya. A miniszter válaszának az a furcsasága, hogy a kft. utolsó ismert mérlegadata az eladás előtt három hónappal keletkezett és akkor nyoma sem volt ilyen hitelállománynak, 2016 végén a Tócó-Pece Kft. 139 milliós eszközállományához mindössze 24 millió forintos kötelezettség tartozott. Biztosat csak a cég 2017-es mérlegadataiból lehetne tudni, ám azt a vállalkozások csak jövő tavasszal teszik közzé.

Az is kérdéses, hogy pontosan mivel foglalkozik a megalapítása óta árbevétellel nem rendelkező vállalkozás, vagy miféle vagyonelemei vannak. Erre vonatkozó kérdéseinket Kósa Lajos azzal hárította, hogy „nem közszereplő magánemberek magánügyleteivel kapcsolatban nem tudok és nem is lenne helyes nyilatkoznom." Arra viszont korábban sem válaszolt, hogy politikusként helyesnek tartja-e, ha a közvetlen családtagjai a vele szoros szakmai kapcsolatot ápoló lobbistával üzletelnek. Fiák ugyanis a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) elnökeként a nyugdíjas munkaerő szövetkezetek létrejöttének egyik fő ötletgazdája volt, míg a szövetkezeteket létrehozó törvényt éppenséggel Kósa Lajos nyújtotta be Harrach Péterrel közösen, s az új lehetőséget Kósa azóta is együtt reklámozza Fiák Istvánnal.

A napokban megalakult Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége első sajtótájékoztatóján Fiák úgy fogalmazott a Magyar Időknek, hogy „körülbelül egy éve született meg az ötlet, hogy a diákszövetkezetekhez hasonlóan nyugdíjasoknak is létrehozzanak létre egy szövetkezeti formát, mivel érzékelték, hogy erre igény van. A jogszabály elfogadása után pedig egyre több nyugdíjas-szövetkezet alakult" – tette hozzá. A nyugdíjas szövetkezetek létrehozása óriási üzlet: a sajtótájékoztatón maga Kósa is úgy becsülte, hogy nyárra már 130 ezer nyugdíjas lehet tagja a szövetkezeteknek és összesen 40 milliárdos szerződésállományt hozhat a résztvevő szövetkezeteknek. Nem csoda, hogy július óta, amikor a szövetkezeti törvény módosult, már 76 ilyen szövetkezetet jegyeztek be. Így annál a Meló-Diák céghálózatnál is alakultak ilyen cégek, ahol éppenséggel Fiák István az egyik vezető. Hadházy Ákos, az LMP korrupcióellenes ügyvivője úgy sejti: az adócsalással megvádolt, korábban iskolaszövetkezeteket üzemeltető Czeglédy Csaba baloldali politikus elleni hatósági-és lejáratókampány is azzal magyarázható, hogy félre akarták állítani a szektorra rálátó baloldali politikust, akinek a cégei komoly konkurenciát jelenthettek volna a nyugdíjas szövetkezeti szektorban. Ami viszont tény: a kormánypárti médiában a Czeglédy-elleni lejáratókampány egyik fő hangadója is Fiák István, akinek az ügyben tett, a károsultak számát erősen eltúlzó állításai eddig sorra elbuktak a bíróság előtt.

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.