Névértéken, mindössze hatmillió forintért vett meg Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter felesége tavaly márciusban egy céget, amely utolsó ismert mérlegadatai szerint 139 millió forintos eszközállománnyal rendelkezett. Ahogy azt megírtuk, a vállalkozást a munkaerő-szövetkezeti szektor egyik fő lobbistája adta el Kósa feleségének, Porkoláb Gyöngyikének két hónappal az előtt, hogy a politikus férj benyújtotta a szektort újraszabályozó tervezetet a parlamentnek.
A "Tócó-Pece Üzletviteli Tanácsadó Kft-t 2014 decemberében alapította Fiák István ügyvéd Pilisborosjenőn, hatmillió forintos jegyzett tőkével. Cégbírósági adatok szerint később tempósan nőtt a cég vagyona, így a kezdeti 56 millióról 2016 végére 139 millióra hízott a cég eszközállománya. Mivel a vállalkozás alapszabálya szerint a későbbi pótbefizetések nem számítottak bele a jegyzett tőkéjébe, a cég papíron továbbra is hatmillió forintot ért. Ez eddig a vállalkozások világában megszokott eljárásnak számít - tudtuk meg cégjogban jártas forrásainktól. Cégeladásnál senki sem a jegyzett tőkét nézi, hanem a vállalkozás valós, piaci értékét veszi figyelembe, ami az eszközállomány - ingatlan, készpénz, berendezések - mellett a cég piaci részesedéséből alakul ki. Ehhez képest az adásvételi szerződésből kiderül: Fiák István 2017 márciusában a hatmilliós, lényegében szimbolikus névértéken adta el a vállalkozást Kósa Lajos feleségének.
A miniszter érdeklődésünkre elmondta: tudott az adásvételről, ugyanakkor szerinte nem volt furcsa az üzlet. Azt állítja:"azért névértéken kelt el a vállalkozás, mivel az eladáskor pont ugyanannyi volt a cég hitele, mint az eszközállománya. A miniszter válaszának az a furcsasága, hogy a kft. utolsó ismert mérlegadata az eladás előtt három hónappal keletkezett és akkor nyoma sem volt ilyen hitelállománynak, 2016 végén a Tócó-Pece Kft. 139 milliós eszközállományához mindössze 24 millió forintos kötelezettség tartozott. Biztosat csak a cég 2017-es mérlegadataiból lehetne tudni, ám azt a vállalkozások csak jövő tavasszal teszik közzé.
Az is kérdéses, hogy pontosan mivel foglalkozik a megalapítása óta árbevétellel nem rendelkező vállalkozás, vagy miféle vagyonelemei vannak. Erre vonatkozó kérdéseinket Kósa Lajos azzal hárította, hogy „nem közszereplő magánemberek magánügyleteivel kapcsolatban nem tudok és nem is lenne helyes nyilatkoznom." Arra viszont korábban sem válaszolt, hogy politikusként helyesnek tartja-e, ha a közvetlen családtagjai a vele szoros szakmai kapcsolatot ápoló lobbistával üzletelnek. Fiák ugyanis a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) elnökeként a nyugdíjas munkaerő szövetkezetek létrejöttének egyik fő ötletgazdája volt, míg a szövetkezeteket létrehozó törvényt éppenséggel Kósa Lajos nyújtotta be Harrach Péterrel közösen, s az új lehetőséget Kósa azóta is együtt reklámozza Fiák Istvánnal.
A napokban megalakult Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége első sajtótájékoztatóján Fiák úgy fogalmazott a Magyar Időknek, hogy „körülbelül egy éve született meg az ötlet, hogy a diákszövetkezetekhez hasonlóan nyugdíjasoknak is létrehozzanak létre egy szövetkezeti formát, mivel érzékelték, hogy erre igény van. A jogszabály elfogadása után pedig egyre több nyugdíjas-szövetkezet alakult" – tette hozzá. A nyugdíjas szövetkezetek létrehozása óriási üzlet: a sajtótájékoztatón maga Kósa is úgy becsülte, hogy nyárra már 130 ezer nyugdíjas lehet tagja a szövetkezeteknek és összesen 40 milliárdos szerződésállományt hozhat a résztvevő szövetkezeteknek. Nem csoda, hogy július óta, amikor a szövetkezeti törvény módosult, már 76 ilyen szövetkezetet jegyeztek be. Így annál a Meló-Diák céghálózatnál is alakultak ilyen cégek, ahol éppenséggel Fiák István az egyik vezető. Hadházy Ákos, az LMP korrupcióellenes ügyvivője úgy sejti: az adócsalással megvádolt, korábban iskolaszövetkezeteket üzemeltető Czeglédy Csaba baloldali politikus elleni hatósági-és lejáratókampány is azzal magyarázható, hogy félre akarták állítani a szektorra rálátó baloldali politikust, akinek a cégei komoly konkurenciát jelenthettek volna a nyugdíjas szövetkezeti szektorban. Ami viszont tény: a kormánypárti médiában a Czeglédy-elleni lejáratókampány egyik fő hangadója is Fiák István, akinek az ügyben tett, a károsultak számát erősen eltúlzó állításai eddig sorra elbuktak a bíróság előtt.
