Elvonásban elöl, fizetésben hátul

A hivatalos átlagfizetést alapul véve Norvégiában, Luxemburgban, Finnországban és Svédországban a legmagasabb a járulékok levonása után a munkavállalók zsebében maradó nettó bér összege, a legkevesebb nettó bér a cseh, francia, magyar és szlovák munkavállalóknál marad – derül ki a Deloitte európai uniós országokra, valamint Norvégiára és Svájcra vonatkozó, társadalombiztosítással kapcsolatos felméréséből. Az előző évhez képest idén a legtöbb vizsgált tagállamban emelkedett a minimálbér.

A felmérés külön elemezte a visegrádi országokra – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – jellemző járulékterheket. A legalacsonyabb munkáltatói terhekkel a lengyel foglalkoztatók számolhatnak, míg a legmagasabb költséget a cseh és szlovák munkáltatók állják. Megfigyelhető, hogy a jövedelemszint növekedésével csökken a bruttó munkabért terhelő egyéni járulék mértéke, kivéve Magyarországot, ahol a többi Visegrádi országtól eltérően nincs járulékfizetési plafon.

A Deloitte elemzése szerint a V4 országok közül Magyarországon az átlagos éves bruttó jövedelem, 9820, Szlovákiában 10308, Lengyelországban 11586, míg Csehországban 11884 euró.

Arányaiban a legkisebb bruttó keresettel rendelkező munkavállalók Lengyelországban és Magyarországon fizetik a legtöbb egyéni járulékot, ami nagyjából a jövedelmük 20 százalékát jelenti, míg Csehországban ez az arány 11 százalék. Ugyanez elmondható a legmagasabb jövedelemkategóriába tartozók esetében is - foglalta össze elemzésüket Kövesdy Zoltán, a Deloitte adó- és jogi osztályának menedzsere.

Szerző

Baldauf: jövőre távozhat a Tesco

Publikálás dátuma
2017.12.20. 06:21
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Élénk érdeklődés, főként találgatás kísérte a Baldauf László, a CBA alapítójának lépését, amikor megállapodott a Magyarországon 2004 óta jelenlévő német Lidl diszkonthálózattal, az egyik franchise cége hét boltjának bérbeadásáról.

A december 15-én megkötött szerződés részleteiről és hátteréről mind ez ideig hallgatott a kiskereskedelem doyenje, ám tegnap a Magyar Időknek adott interjújában feltárta, mi végre ez a "nemzetietlen" lépés, és mit vár a kiskereskedelemben a következő években. A német cég előnyben részesítésének prózai oka van: a 76 éves üzletember folyamatosan, a jövő év végéig kivonul az üzletből és értékesíti boltjait. Mint mondta, ezeket az üzleteket felkínálta vállalkozótársainak, vezetőinek is, de nem volt rá jelentkező. A Lidl-ben viszont hosszú távú stabilitást lát, ezért fogadta el ajánlatot. Ez azért is keltett ekkora feltűnést, mert Baldaufot Fidesz közeli vállalkozóként emlegették, és ezzel a szerződéssel éppen szembemegy Orbán Viktor miniszterelnök meghirdetett céljával, hogy a kereskedelemben is a tulajdon nagyobb része legyen hazai kézben. (Az interjú egy másik részében azért kifejtette, hogy szerinte kedvező a gazdaságpolitikai klíma, és a hazai kereskedők számára minden körülmény megérett ahhoz, hogy megvalósuljon a kormányfő akarata.)

A volt CBA-vezér megemlítette, hogy bár a fogyasztás bővül, ám az ország túlboltosított, ezért a következő években több ezer bolt tűnik el a piacról: multik és magyar cégek egyaránt.

Baldauf arra is felhívta a figyelmet, hogy a diszkontok nemcsak Magyarországon, de a világ sok országában kiszorítják a hipermarketeket, s a CBA alapító úgy vélte a Tesco emiatt roppant meg Nagy-Britanniában az ezredfordulón és azóta sem tudott talpra állni. Baldauf úgy vélte, jövőre a Tesco kivonulhat Magyarországról. A szakember ugyan tévedett a számokban, mert a Tescónak nem száz, hanem kétszer annyi üzlete van Magyarországon, de az igaz, hogy negyven-ötven az, amely üzleti szempontból értékes lehet. Az üzletember szerint a többi ingatlant sport- vagy közösségi célokra hasznosíthatnák, vagy a mostanában reneszánszukat élő, fedett termelői pia­cokat lehetne kialakítani bennük.

Az persze nagy kérdés, hogy ki és miből veszi meg a Tesco üzleteit, akár feldarabolva is. Esélye nem annyira a hazai kis cégeknek, mint inkább a Mészáros Lőrinc-féle milliárdosoknak van. Mindenesetre így értelmet nyerhet az a hosszú évekig tartó hecckampány, amit a kormányközeli sajtó folytatott a Tesco ellen, hetente írva a különböző szabálytalanságokról, miközben más láncok csak ritkán kerültek reflektorfénybe.

Szerző

Uniós előleg kötvényből

Publikálás dátuma
2017.12.20. 06:20
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
2018-ban lesz magyar eurókötvény, az orosz hitelt minél hamarabb kiváltanák, Budapest-Belgrád vasút finanszírozása zavaros.

Jövőre a magyar lakosság már belföldön kibocsátott eurókötvényt is vásárolhat, amelyiket - a tervek szerint - negyedévente hoznak forgalomba, a forintkötvényeknél már bevált aukciók során - jelentette be Varga Mihály azon a keddi sajtótájékoztatón, amely az államadósság idei és jövő évi finanszírozásáról tartottak. A nemzetgazdasági miniszter azonban nem hagyott kétséget afelől, hogy az új kötvény kibocsátásával nem nő az államadósság finanszírozásának devizaaránya, ami idén 22, 2018-ban pedig előreláthatóan 20 százalékos lesz. Varga Mihály ugyan kiemelte, hogy már nyolcadik éve csökken az államadósság, de a pontos értéket csak 2018 első napjaiban ismerhetjük meg. Az viszont szinte bizonyos, hogy az államadósság jövő tavasszal több évre visszamenőleg felfelé módosulhat, mivel Brüsszel nem fogadja el azt a magyar gyakorlat, hogy a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Eximbank gazdálkodását a kormány a költségvetésen kívül számolja el. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott kamatok miatt a büdzsé kamatkiadásai a 2009. évi 4 százalékról idén 2 százalék közelébe csökkennek, jövőre pedig ennél is kisebb értékre számít a pénzügyi kormányzat.

Varga Mihály azt állította, hogy az állampapírok 80 százalékát lakossági ügyfelek vették meg, ezt azonban a piacot jól ismerő szakértők kétségbe vonják, ugyanis a kötvények másodlagos piacára nincs igazi befolyása sem az Államadósság-kezelő Központnak (ÁKK), sem a Magyar Nemzeti Banknak.

A miniszter beszámolt arról, hogy az állampapírok háromnegyede ma már egy évnél hosszabb futamidejű, ami kedvező. Ezen nem is lehet csodálkozni, ugyanis például az egyéves Kincstárjegy kamata a maga 2,0 százalékával alatta marad az októberben 2,3, novemberben pedig 2,5 százalékot elérő, 12 hónapra visszatekintő inflációnak, míg az 5 éves állampapírral másfélszer ennyit, 3,55 százalékot lehet elérni.

A szakma által értelmetlennek tekintett egzotikus kötvények kibocsátásától, mint amilyen idén a Kínában piacra dobott "panda" volt - Varga Mihály bejelentése szerint -, a jövőben eltekint a magyar kormány, azonban némileg hitelteleníti ezt az állítást az, hogy az idén lejáró, japán úgynevezett "szamurájkötvény" megújítását fontolgatják. Nehezen értelmezhető az az indok - amit egyébként Matolcsy György jegybankelnök szokott hangoztatni -, hogy "jó ha ott vagyunk az ázsiai piacon". Valójában ebből semmi előny nem származik, hiszen a viszonylag kis mennyiség ellenére magas számlavezetési díjat kell fizetni, a kamat is előnytelen, s hosszabb ideje az a gyakorlat, hogy alig várják az ÁKK-nál azt a kedvező időpontot, amikor az egészet euróalapú kötvényre cserélhetik.

Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója elmondta, hogy a jövő évi állampapír kibocsátási-terv lényegében megegyezik a 2017-es elképzelésekkel. A lakossági értékesítésben az idei tervekben eredetileg 583 milliárd forintos kibocsátás szerepelt, ezt célozzák meg 2018-ban is. Idén a lakossági papírok kibocsátását 1700 milliárd forintra emelték, hogy az uniós előfinanszírozás fedezetét biztosítsák.

Ez utóbbiról Varga Mihály elmondta: uniós forrásként 300-600 milliárd forint közötti összeg folyik be még az idei év végéig, s folyamatosan próbálják meggyőzni az EU illetékeseit arról, hogy a hullámokban jövő kifizetések helyett a folyamatos, ütemezett pénzutalás kedvezőbb lenne.

Lapunk arról érdeklődött a minisztertől, hogy a paksi erőmű bővítése mennyivel növelheti az államdósságot. A miniszter elmondta: a Paks 2 erőmű esetében idén 80 millió eurót hívnak le, ezt a költségvetés gond nélkül tudja finanszírozni és előtörlesztésben is gondolkodnak. Jövőre 180 millió euró lehívására lehet szükség az Oroszországgal megkötött megállapodás szerint. A Budapest-Belgrád vasút finanszírozására vonatkozó kérésünkre azt a választ adta, hogy azt egy hosszú lejáratú hitelszerződés biztosítja majd, egyelőre a tenderkiírások zajlanak. Vagyis konkrétumot nem tudtunk meg.

Jövőre elérjük a 3 százalékos inflációt
A Monetáris Tanács tegnapi ülésén változatlanul hagyta a 0,9 százalékos alapkamatot, és a negyedik negyedévi inflációs jelentést. Aktuális prognózisuk szerint a fogyasztóiár-index a novemberi átmeneti emelkedést követően 2017 végén újból 2 százalék közelébe csökken. Előrejelzésük szerint a 3 százalékos fenntartható inflációs cél 2019 közepére érhető el. Előretekintve, a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepet várnak a belső kereslet általános erősödésétől.
Az építőipari termelés dinamikus növekedése és a szolgáltató szektor teljesítményének bővülése az elkövetkező hónapokban is folytatódik. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására 2017-2018-ban viszont mérséklődik. A Monetáris Tanács szerint a GDP bővülése 2017-ben és 2018-ban megközelíti a 4 százalékot, majd az aktuális előrejelzés feltevései mellett 2019-től lassul.

Szerző