Uniós előleg kötvényből

Publikálás dátuma
2017.12.20 06:20
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
2018-ban lesz magyar eurókötvény, az orosz hitelt minél hamarabb kiváltanák, Budapest-Belgrád vasút finanszírozása zavaros.

Jövőre a magyar lakosság már belföldön kibocsátott eurókötvényt is vásárolhat, amelyiket - a tervek szerint - negyedévente hoznak forgalomba, a forintkötvényeknél már bevált aukciók során - jelentette be Varga Mihály azon a keddi sajtótájékoztatón, amely az államadósság idei és jövő évi finanszírozásáról tartottak. A nemzetgazdasági miniszter azonban nem hagyott kétséget afelől, hogy az új kötvény kibocsátásával nem nő az államadósság finanszírozásának devizaaránya, ami idén 22, 2018-ban pedig előreláthatóan 20 százalékos lesz. Varga Mihály ugyan kiemelte, hogy már nyolcadik éve csökken az államadósság, de a pontos értéket csak 2018 első napjaiban ismerhetjük meg. Az viszont szinte bizonyos, hogy az államadósság jövő tavasszal több évre visszamenőleg felfelé módosulhat, mivel Brüsszel nem fogadja el azt a magyar gyakorlat, hogy a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Eximbank gazdálkodását a kormány a költségvetésen kívül számolja el. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott kamatok miatt a büdzsé kamatkiadásai a 2009. évi 4 százalékról idén 2 százalék közelébe csökkennek, jövőre pedig ennél is kisebb értékre számít a pénzügyi kormányzat.

Varga Mihály azt állította, hogy az állampapírok 80 százalékát lakossági ügyfelek vették meg, ezt azonban a piacot jól ismerő szakértők kétségbe vonják, ugyanis a kötvények másodlagos piacára nincs igazi befolyása sem az Államadósság-kezelő Központnak (ÁKK), sem a Magyar Nemzeti Banknak.

A miniszter beszámolt arról, hogy az állampapírok háromnegyede ma már egy évnél hosszabb futamidejű, ami kedvező. Ezen nem is lehet csodálkozni, ugyanis például az egyéves Kincstárjegy kamata a maga 2,0 százalékával alatta marad az októberben 2,3, novemberben pedig 2,5 százalékot elérő, 12 hónapra visszatekintő inflációnak, míg az 5 éves állampapírral másfélszer ennyit, 3,55 százalékot lehet elérni.

A szakma által értelmetlennek tekintett egzotikus kötvények kibocsátásától, mint amilyen idén a Kínában piacra dobott "panda" volt - Varga Mihály bejelentése szerint -, a jövőben eltekint a magyar kormány, azonban némileg hitelteleníti ezt az állítást az, hogy az idén lejáró, japán úgynevezett "szamurájkötvény" megújítását fontolgatják. Nehezen értelmezhető az az indok - amit egyébként Matolcsy György jegybankelnök szokott hangoztatni -, hogy "jó ha ott vagyunk az ázsiai piacon". Valójában ebből semmi előny nem származik, hiszen a viszonylag kis mennyiség ellenére magas számlavezetési díjat kell fizetni, a kamat is előnytelen, s hosszabb ideje az a gyakorlat, hogy alig várják az ÁKK-nál azt a kedvező időpontot, amikor az egészet euróalapú kötvényre cserélhetik.

Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója elmondta, hogy a jövő évi állampapír kibocsátási-terv lényegében megegyezik a 2017-es elképzelésekkel. A lakossági értékesítésben az idei tervekben eredetileg 583 milliárd forintos kibocsátás szerepelt, ezt célozzák meg 2018-ban is. Idén a lakossági papírok kibocsátását 1700 milliárd forintra emelték, hogy az uniós előfinanszírozás fedezetét biztosítsák.

Ez utóbbiról Varga Mihály elmondta: uniós forrásként 300-600 milliárd forint közötti összeg folyik be még az idei év végéig, s folyamatosan próbálják meggyőzni az EU illetékeseit arról, hogy a hullámokban jövő kifizetések helyett a folyamatos, ütemezett pénzutalás kedvezőbb lenne.

Lapunk arról érdeklődött a minisztertől, hogy a paksi erőmű bővítése mennyivel növelheti az államdósságot. A miniszter elmondta: a Paks 2 erőmű esetében idén 80 millió eurót hívnak le, ezt a költségvetés gond nélkül tudja finanszírozni és előtörlesztésben is gondolkodnak. Jövőre 180 millió euró lehívására lehet szükség az Oroszországgal megkötött megállapodás szerint. A Budapest-Belgrád vasút finanszírozására vonatkozó kérésünkre azt a választ adta, hogy azt egy hosszú lejáratú hitelszerződés biztosítja majd, egyelőre a tenderkiírások zajlanak. Vagyis konkrétumot nem tudtunk meg.

Jövőre elérjük a 3 százalékos inflációt
A Monetáris Tanács tegnapi ülésén változatlanul hagyta a 0,9 százalékos alapkamatot, és a negyedik negyedévi inflációs jelentést. Aktuális prognózisuk szerint a fogyasztóiár-index a novemberi átmeneti emelkedést követően 2017 végén újból 2 százalék közelébe csökken. Előrejelzésük szerint a 3 százalékos fenntartható inflációs cél 2019 közepére érhető el. Előretekintve, a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepet várnak a belső kereslet általános erősödésétől.
Az építőipari termelés dinamikus növekedése és a szolgáltató szektor teljesítményének bővülése az elkövetkező hónapokban is folytatódik. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására 2017-2018-ban viszont mérséklődik. A Monetáris Tanács szerint a GDP bővülése 2017-ben és 2018-ban megközelíti a 4 százalékot, majd az aktuális előrejelzés feltevései mellett 2019-től lassul.

Szerző

Az LMP eltörölné a vízvezetékadót

Publikálás dátuma
2019.03.18 21:49
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Kivonná a víz- és csatornacégeket a közműadó hatálya alól az LMP. Az ellenzéki párt kifogásolja, hogy az állam saját, illetve önkormányzati többségi tulajdonban álló társaságokat sarcol ily módon. Pedig az – amúgy fideszes vezetésű – Megyei Jogú Városok Szövetsége például két éve 3 ezer milliárd forintra tette a 65 ezer kilométer hosszú hálózat felújítási szükségletét. De az összeget a Magyar Víziközmű Szövetség is vagy másfél ezermilliárdra teszi. A kormány-közeli Századvég három éve szintén égetőnek nevezte a gondot. Ehhez képest az ellenzéki párt rendkívüli mértékben kevesli az állam által a felújításra felajánlott másfélmilliárd forintot. A hat éve bevezetett közműadót az összes vezetékes szolgáltató köteles a vonalak hossza után megfizetni. A költségvetésbe ebből évi 55 milliárd folyik be.
Szerző

Majd' egymilliárd közpénzzel dobták meg Révész Máriuszékat

Publikálás dátuma
2019.03.18 21:02
Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos (j) beszél az Új lendületet kap az aktív és ökoturizmus Magyarországo
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az összegből az aktív Magyarországért felelős kormánybiztost aktivizálná az Orbán-kormány.
Az első ütemben 196 millió, a másodikban pedig 786 millió forintot kell biztosítania a pénzügyminiszternek a többek között Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos feladatainak támogatására szolgáló Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. létrehozására – derül ki a mai Magyar Közlönyből. Habár a 3 milliós törzstőkéjű céget a kormánykörökben mostanság kissé elhanyagolt állami holdingnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV) kell megalapítania, az állam tulajdonosi jogait már nem az MNV, hanem maga Révész Máriusz gyakorolhatja egy személyben. A kormányhatározat szerint a kabinet „egyetért azzal, hogy április 1-jétől az aktív- és ökoturizmussal összefüggő tevékenységek, programok koordinálása, népszerűsítése, a létesítmények működésének szakmai értékelése, az aktív- és ökoturizmussal összefüggő fejlesztések, beruházások összehangolása, illetve lebonyolítása (különösen a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-felújítási Program, valamint a Nyaraló- és kishajózás-fejlesztési Program), továbbá az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos feladatainak támogatása az állam 100 százalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság közreműködésével valósuljon meg”. Mindennek letéteményese az új nonprofit cég lesz, amelynek Révész Máriusszal, Rogán Antallal és Nagy István agrárminiszterrel karöltve új ökoturisztikai koncepciót kell kidolgoznia, különös tekintettel a felvehető uniós támogatásokra. Tavaly komoly politikai hullámokat vetett, amikor a Fidesz egy törvénybe rejtve lehetővé tette, hogy az állami cégek felett akár magánszemélyek is képviselhessék a tulajdonost.  Igaz, e lehetőséggel eddig csak Lázár János egykori kancelláriaminisztert szerencséltették, aki az Állami Ménesbirtokban járhat-kelhet az állam megtestesítőjeként.  A fideszes Révész Máriuszt három éve nevezték ki a hiánypótló „a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős” kormánybiztosi posztra. Mint azt korábban megírtuk, a kormány 8,6 milliárd forint támogatásból tervez a Tiszán nyaralóhajó-programot.
Frissítve: 2019.03.18 21:25