Uniós előleg kötvényből

Publikálás dátuma
2017.12.20 06:20
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
2018-ban lesz magyar eurókötvény, az orosz hitelt minél hamarabb kiváltanák, Budapest-Belgrád vasút finanszírozása zavaros.

Jövőre a magyar lakosság már belföldön kibocsátott eurókötvényt is vásárolhat, amelyiket - a tervek szerint - negyedévente hoznak forgalomba, a forintkötvényeknél már bevált aukciók során - jelentette be Varga Mihály azon a keddi sajtótájékoztatón, amely az államadósság idei és jövő évi finanszírozásáról tartottak. A nemzetgazdasági miniszter azonban nem hagyott kétséget afelől, hogy az új kötvény kibocsátásával nem nő az államadósság finanszírozásának devizaaránya, ami idén 22, 2018-ban pedig előreláthatóan 20 százalékos lesz. Varga Mihály ugyan kiemelte, hogy már nyolcadik éve csökken az államadósság, de a pontos értéket csak 2018 első napjaiban ismerhetjük meg. Az viszont szinte bizonyos, hogy az államadósság jövő tavasszal több évre visszamenőleg felfelé módosulhat, mivel Brüsszel nem fogadja el azt a magyar gyakorlat, hogy a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Eximbank gazdálkodását a kormány a költségvetésen kívül számolja el. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott kamatok miatt a büdzsé kamatkiadásai a 2009. évi 4 százalékról idén 2 százalék közelébe csökkennek, jövőre pedig ennél is kisebb értékre számít a pénzügyi kormányzat.

Varga Mihály azt állította, hogy az állampapírok 80 százalékát lakossági ügyfelek vették meg, ezt azonban a piacot jól ismerő szakértők kétségbe vonják, ugyanis a kötvények másodlagos piacára nincs igazi befolyása sem az Államadósság-kezelő Központnak (ÁKK), sem a Magyar Nemzeti Banknak.

A miniszter beszámolt arról, hogy az állampapírok háromnegyede ma már egy évnél hosszabb futamidejű, ami kedvező. Ezen nem is lehet csodálkozni, ugyanis például az egyéves Kincstárjegy kamata a maga 2,0 százalékával alatta marad az októberben 2,3, novemberben pedig 2,5 százalékot elérő, 12 hónapra visszatekintő inflációnak, míg az 5 éves állampapírral másfélszer ennyit, 3,55 százalékot lehet elérni.

A szakma által értelmetlennek tekintett egzotikus kötvények kibocsátásától, mint amilyen idén a Kínában piacra dobott "panda" volt - Varga Mihály bejelentése szerint -, a jövőben eltekint a magyar kormány, azonban némileg hitelteleníti ezt az állítást az, hogy az idén lejáró, japán úgynevezett "szamurájkötvény" megújítását fontolgatják. Nehezen értelmezhető az az indok - amit egyébként Matolcsy György jegybankelnök szokott hangoztatni -, hogy "jó ha ott vagyunk az ázsiai piacon". Valójában ebből semmi előny nem származik, hiszen a viszonylag kis mennyiség ellenére magas számlavezetési díjat kell fizetni, a kamat is előnytelen, s hosszabb ideje az a gyakorlat, hogy alig várják az ÁKK-nál azt a kedvező időpontot, amikor az egészet euróalapú kötvényre cserélhetik.

Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója elmondta, hogy a jövő évi állampapír kibocsátási-terv lényegében megegyezik a 2017-es elképzelésekkel. A lakossági értékesítésben az idei tervekben eredetileg 583 milliárd forintos kibocsátás szerepelt, ezt célozzák meg 2018-ban is. Idén a lakossági papírok kibocsátását 1700 milliárd forintra emelték, hogy az uniós előfinanszírozás fedezetét biztosítsák.

Ez utóbbiról Varga Mihály elmondta: uniós forrásként 300-600 milliárd forint közötti összeg folyik be még az idei év végéig, s folyamatosan próbálják meggyőzni az EU illetékeseit arról, hogy a hullámokban jövő kifizetések helyett a folyamatos, ütemezett pénzutalás kedvezőbb lenne.

Lapunk arról érdeklődött a minisztertől, hogy a paksi erőmű bővítése mennyivel növelheti az államdósságot. A miniszter elmondta: a Paks 2 erőmű esetében idén 80 millió eurót hívnak le, ezt a költségvetés gond nélkül tudja finanszírozni és előtörlesztésben is gondolkodnak. Jövőre 180 millió euró lehívására lehet szükség az Oroszországgal megkötött megállapodás szerint. A Budapest-Belgrád vasút finanszírozására vonatkozó kérésünkre azt a választ adta, hogy azt egy hosszú lejáratú hitelszerződés biztosítja majd, egyelőre a tenderkiírások zajlanak. Vagyis konkrétumot nem tudtunk meg.

Jövőre elérjük a 3 százalékos inflációt
A Monetáris Tanács tegnapi ülésén változatlanul hagyta a 0,9 százalékos alapkamatot, és a negyedik negyedévi inflációs jelentést. Aktuális prognózisuk szerint a fogyasztóiár-index a novemberi átmeneti emelkedést követően 2017 végén újból 2 százalék közelébe csökken. Előrejelzésük szerint a 3 százalékos fenntartható inflációs cél 2019 közepére érhető el. Előretekintve, a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepet várnak a belső kereslet általános erősödésétől.
Az építőipari termelés dinamikus növekedése és a szolgáltató szektor teljesítményének bővülése az elkövetkező hónapokban is folytatódik. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására 2017-2018-ban viszont mérséklődik. A Monetáris Tanács szerint a GDP bővülése 2017-ben és 2018-ban megközelíti a 4 százalékot, majd az aktuális előrejelzés feltevései mellett 2019-től lassul.

Szerző
2017.12.20 06:20

Félmilliárd euróra bírságolta az Európai Bizottság a Mastercardot

Publikálás dátuma
2019.01.22 17:00

Fotó: AFP/ Jaap Arriens
Megkárosította a fogyasztókat és korlátozta az unió egységes piacát a kártyaszolgáltató.
570 566 000 eurós (kb. 180 milliárd forintos) bírságot szabott ki az Európai Bizottság a Mastercardnak, amiért a cég mesterségesen megemelte a kártyahasználati díjait - írja az Európai Bizottság közleményét kiszúró Index.hu. A Mastercard ezzel az uniós szerv szerint megakadályozta hogy kiskereskedők más tagállamokban kedvezőbb ajánlatokat választhassanak, vagyis
megsértette az EU trösztellenes szabályait.
Amikor valaki bankkártyával fizet - és az EU fogyasztóinak  több mint fele így intézi a nem készpénzes tranzakcióit -, a kiskereskedő bankja díjat fizet a kártyatulajdonos bankjának. A boltok ezt a díjat beépítik az árazásukba. Viszont a Mastercard az ügyfeleitől elvárta, hogy azt a díjat alkalmazzák, ami az eladó országában helyileg érvényes. Így mikor valaki egy alacsonyabb díjszabású uniós ország bankjával került kapcsolatba, ugyanúgy a magasabb díjat kellett fizetnie, és elvesztek az egységes piacból származó előnyök.
A Mastercard végeredményben megkárosította a kártyahasználókat, és korlátozta az EU-s piacot.
A 2013-ban kezdődő vizsgálat most bírsággal zárult, amiből azonban az Európai Bizottság 10 százalékot engedett, mert a kártyaszolgáltató együttműködő volt a vizsgálatok során.
2019.01.22 17:00

Még mindig sok a megtévesztő webáruház

Publikálás dátuma
2019.01.22 09:30
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Két éve listázza a fogyasztóvédelem a jogsértő webáruházakat, eddig 559 akadt fenn a rostán. Ezek félretájékoztatják vásárlóikat.
Ha a megvásárolt termék nem nyerte el a tetszését, 14 napon belül visszaküldheti; ehhez egy letölthető nyilatkozatot kell kitöltenie – írta általános szerződési feltételeiben egy női ruhákat forgalmazó webáruház, amelyet 200 ezer forintra bírságolt tavaly a fogyasztóvédelmi hatóság. Az elállási jog nem köthető ugyanis alakisághoz, azaz nyilatkozatmintához. A webáruház ráadásul a 14 napos határidőre vonatkozóan is ellentmondásosan tájékoztatott: az egyik pontban az szerepelt, hogy az a termék átvételétől számolandó, egy másikban pedig az, hogy a nyilatkozat közlésétől. A hatályos jogszabályok szerint ez utóbbi az irányadó: a vevőnek legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül kell visszaküldenie a terméket. A bírságot azonban nem emiatt szabta ki a hatóság: a fogyasztóvédők első körben ugyanis nem büntetnek, csak figyelmeztetnek, így a vállalkozásnak lehetősége van kijavítani a hibákat. A szóban forgó webáruház üzemeltetőjének ez nem sikerült. Teljes egészében törölte ugyanis az elállási nyilatkozatmintát a honlapról, pedig a hatóság csak annak kötelezővé-tételét kifogásolta. Már csak azért is, mert az elállási jog nyilatkozatminta vagy egyéni nyilatkozat útján is gyakorolható, és éppen erről kell tájékoztatni a vásárlókat. A fenti eljárás látszólag bürokratikus kekeckedés, az online kereskedelem sajátosságai miatt azonban komoly szerepe van a vásárlók precíz és mindenre kiterjedő tájékoztatásának. Egy webshopban történő vásárlás során a vevők ugyanis nem tudják kipróbálni az adott terméket. Márpedig már mintegy 3 millió magyar rendel a webáruházakból, a hazai online kiskereskedelem forgalma tavaly átlépte a 400 milliárd forintot is. Éppen ezért is kezdte el az utóbbi években sűrűben ellenőrizni a webáruházakat a fogyasztóvédelmi hatóság. Míg 2015-ben 169 internetes kereskedőt ellenőriztek, addig 2017-ben már több mint 800-at, a vizsgált webáruházak száma mára pedig a blokkk.com összesítése szerint mintegy másfél ezerre rúg.  A hazai webshopok száma ugyanakkor úgy tízezerre tehető, a jogszabályok betartása pedig továbbra sem igazán jellemző a szférára. A hatóság tavalyi beszámolója alapján a fogyasztóvédelmi ellenőrök a korábbi évekhez hasonló találati aránnyal bukkannak hibát vétő honlapokra: 2015-ben 88, 2017-ben 86 százalék volt a kifogásolási arány. Horváth Katalin, a CMS Budapest Ügyvédi Iroda senior ügyvédje szerint ennek az az oka, hogy a webáruházak - zömmel kisvállalkozó - üzemeltetői nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget tájékoztatási kötelezettségüknek. Innen-onnan – akár a konkurenciától - összeollózott általános szerződési feltételeket tesznek fel honlapjukra. Közben nem nézik, megfelel-e a dokumentum még a hatályos jogszabályoknak, érvényesek-e az abban foglaltak a webshopjukra. Nem fordulnak hozzáértő ügyvédhez, mert megterhelő számukra 45-50 ezer forintot kiadni erre a célra. Csak akkor kezdenek el komolyan foglalkozni a vásárlók tájékoztatásának kérdésével, ha ellenőrzést kapnak. Az ismételt jogsértések aránya – a sűrűbb ellenőrzések hatására – valóban visszaesett a korábbi 54 százalékról 26 százalékra. Ebben feltehetőleg szerepet játszik az is, hogy 2017 óta az ismételt ellenőrzéseknél a bírság az addigi 15 ezer forint helyett 200 ezer forintról indul és 2 millió forintig terjedhet. Szintén elrettentő célzattal született meg az a „fekete lista” – a jogsertowebaruhazak.kormany.hu -, ahol 2017 januárja óta az Információs és Technológiai Minisztérium (korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) névvel és címmel listázza a vétkes webáruházakat: innen két évig nem is lehet lekerülni.   A listán immár 559 e-kereskedő szerepel: többek között a fent említett, női ruházati termékeket forgalmazó webáruház is. A legtöbb gond az elállással, a szállítással és a jótállással kapcsolatos tájékoztatással van: 540 e-kereskedő emiatt került fel a feketelistára. A másik problémahalmazt az elérhetőségekkel kapcsolatos hiányosságok jelentik: emiatt 478 webáruház szerepel a listán. (A két probléma a legtöbb webáruháznál együttesen fordul elő). A fogyasztóvédelem egy külön csoportot alkotott a csodát ígérő termékekkel kapcsolatos megtévesztéseknek is: erre a listára 37 webáruház került fel, amelyek közül csupán egy kapott bírságot is. A webáruház - túl azon, hogy egy olyan szemmasszírozó eszközt árult, amelynek állítólagos pozitív hatásai a hatóság szerint nem bizonyítottak - nem tüntetett fel telefonszámot, postai címet sem. A lista tanúsága szerint az elmúlt 2 évben egyébként összesen 21 esetben szabott ki bírságot a webáruházakra a hatóság.        
2019.01.22 09:30
Frissítve: 2019.01.22 09:30