Uniós előleg kötvényből

Publikálás dátuma
2017.12.20 06:20
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
2018-ban lesz magyar eurókötvény, az orosz hitelt minél hamarabb kiváltanák, Budapest-Belgrád vasút finanszírozása zavaros.

Jövőre a magyar lakosság már belföldön kibocsátott eurókötvényt is vásárolhat, amelyiket - a tervek szerint - negyedévente hoznak forgalomba, a forintkötvényeknél már bevált aukciók során - jelentette be Varga Mihály azon a keddi sajtótájékoztatón, amely az államadósság idei és jövő évi finanszírozásáról tartottak. A nemzetgazdasági miniszter azonban nem hagyott kétséget afelől, hogy az új kötvény kibocsátásával nem nő az államadósság finanszírozásának devizaaránya, ami idén 22, 2018-ban pedig előreláthatóan 20 százalékos lesz. Varga Mihály ugyan kiemelte, hogy már nyolcadik éve csökken az államadósság, de a pontos értéket csak 2018 első napjaiban ismerhetjük meg. Az viszont szinte bizonyos, hogy az államadósság jövő tavasszal több évre visszamenőleg felfelé módosulhat, mivel Brüsszel nem fogadja el azt a magyar gyakorlat, hogy a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Eximbank gazdálkodását a kormány a költségvetésen kívül számolja el. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott kamatok miatt a büdzsé kamatkiadásai a 2009. évi 4 százalékról idén 2 százalék közelébe csökkennek, jövőre pedig ennél is kisebb értékre számít a pénzügyi kormányzat.

Varga Mihály azt állította, hogy az állampapírok 80 százalékát lakossági ügyfelek vették meg, ezt azonban a piacot jól ismerő szakértők kétségbe vonják, ugyanis a kötvények másodlagos piacára nincs igazi befolyása sem az Államadósság-kezelő Központnak (ÁKK), sem a Magyar Nemzeti Banknak.

A miniszter beszámolt arról, hogy az állampapírok háromnegyede ma már egy évnél hosszabb futamidejű, ami kedvező. Ezen nem is lehet csodálkozni, ugyanis például az egyéves Kincstárjegy kamata a maga 2,0 százalékával alatta marad az októberben 2,3, novemberben pedig 2,5 százalékot elérő, 12 hónapra visszatekintő inflációnak, míg az 5 éves állampapírral másfélszer ennyit, 3,55 százalékot lehet elérni.

A szakma által értelmetlennek tekintett egzotikus kötvények kibocsátásától, mint amilyen idén a Kínában piacra dobott "panda" volt - Varga Mihály bejelentése szerint -, a jövőben eltekint a magyar kormány, azonban némileg hitelteleníti ezt az állítást az, hogy az idén lejáró, japán úgynevezett "szamurájkötvény" megújítását fontolgatják. Nehezen értelmezhető az az indok - amit egyébként Matolcsy György jegybankelnök szokott hangoztatni -, hogy "jó ha ott vagyunk az ázsiai piacon". Valójában ebből semmi előny nem származik, hiszen a viszonylag kis mennyiség ellenére magas számlavezetési díjat kell fizetni, a kamat is előnytelen, s hosszabb ideje az a gyakorlat, hogy alig várják az ÁKK-nál azt a kedvező időpontot, amikor az egészet euróalapú kötvényre cserélhetik.

Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója elmondta, hogy a jövő évi állampapír kibocsátási-terv lényegében megegyezik a 2017-es elképzelésekkel. A lakossági értékesítésben az idei tervekben eredetileg 583 milliárd forintos kibocsátás szerepelt, ezt célozzák meg 2018-ban is. Idén a lakossági papírok kibocsátását 1700 milliárd forintra emelték, hogy az uniós előfinanszírozás fedezetét biztosítsák.

Ez utóbbiról Varga Mihály elmondta: uniós forrásként 300-600 milliárd forint közötti összeg folyik be még az idei év végéig, s folyamatosan próbálják meggyőzni az EU illetékeseit arról, hogy a hullámokban jövő kifizetések helyett a folyamatos, ütemezett pénzutalás kedvezőbb lenne.

Lapunk arról érdeklődött a minisztertől, hogy a paksi erőmű bővítése mennyivel növelheti az államdósságot. A miniszter elmondta: a Paks 2 erőmű esetében idén 80 millió eurót hívnak le, ezt a költségvetés gond nélkül tudja finanszírozni és előtörlesztésben is gondolkodnak. Jövőre 180 millió euró lehívására lehet szükség az Oroszországgal megkötött megállapodás szerint. A Budapest-Belgrád vasút finanszírozására vonatkozó kérésünkre azt a választ adta, hogy azt egy hosszú lejáratú hitelszerződés biztosítja majd, egyelőre a tenderkiírások zajlanak. Vagyis konkrétumot nem tudtunk meg.

Jövőre elérjük a 3 százalékos inflációt
A Monetáris Tanács tegnapi ülésén változatlanul hagyta a 0,9 százalékos alapkamatot, és a negyedik negyedévi inflációs jelentést. Aktuális prognózisuk szerint a fogyasztóiár-index a novemberi átmeneti emelkedést követően 2017 végén újból 2 százalék közelébe csökken. Előrejelzésük szerint a 3 százalékos fenntartható inflációs cél 2019 közepére érhető el. Előretekintve, a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepet várnak a belső kereslet általános erősödésétől.
Az építőipari termelés dinamikus növekedése és a szolgáltató szektor teljesítményének bővülése az elkövetkező hónapokban is folytatódik. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására 2017-2018-ban viszont mérséklődik. A Monetáris Tanács szerint a GDP bővülése 2017-ben és 2018-ban megközelíti a 4 százalékot, majd az aktuális előrejelzés feltevései mellett 2019-től lassul.

Szerző
2017.12.20 06:20

Többé nem gyártanak dízeles Porschét

Publikálás dátuma
2018.09.23 09:43

Fotó: AFP/
A vállalat úgy véli, túl sok gondot okozott nekik a dízelbotrány. Az elektromos és a hibrid autókra koncentrálnak majd.
A jövőben leáll a dízelmodellek árusításával a Volkswagen Grouphoz tartozó Porsche – írja a Reuters. Oliver Blume, a vállalat főnöke a Blidnek azt mondta: sok gondot okozott nekik a dízelbotrány, pedig ők maguk soha nem foglalkoztak dízelmotorok fejlesztésével. Blume az interjúban kiemelte: a Porsche a továbbiakban arra fog koncentrálni, amiben igazán jó, vagyis a benzines és a hibrid autókra, 2019-től pedig elektromos járművekre is. A dízelmotoros modellek tulajdonosait a jövőben is kiszolgálja a vállalat. A német autógyártók közül a Porsche az első vállalat, amely a dízelügy miatt ilyen lépést tesz – igaz, csak nagyjából egy évtizede kínálnak dízelmodelleket.
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) még 2015 szeptemberében vádolta meg a Volkswagent azzal, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az érintett csaknem 11 millió járműből 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el, a botrány pedig más gyártókat is gyorsan elért.
2018.09.23 09:43
Frissítve: 2018.09.23 09:47

Értelmetlen óraátállítás, ezer forintot sem spórolunk vele

Publikálás dátuma
2018.09.22 13:00

Fotó: / Gubin Yury
Energetikai szakértők se érzik a - tervek szerint jövő októbertől megszűnő - óraátállítás szükségességét.
A Mavir becslései szerint az ország évente átlagosan mintegy 100-120 ezer megawattóra (MWh) villamos energiát takarít meg a téli és nyári időszámítás váltakoztatásával, ami megfelel egy közepes méretű magyar város éves fogyasztásának – közölte lapunk érdeklődésére a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyáért felelős társaság. Az állami cég korábbi közleményeivel szó szerint megegyező mondat azért lehet üzenet-értékű, mert az Európai Bizottság a „polgárok kérésére” a téli-nyári időszámítás eltörléséről döntött. A Mavir ennek konkrét véleményezését elhárította, mondván, egy részleteiben nem ismert javaslatról nem tudnak nyilatkozni. A jogszabály módosulása esetén azt természetesen végrehajtják – tették hozzá. Mindez ugyanakkor azt az érzetet erősíti, hogy – számos szakértőtől eltérően – a hazai rendszerirányítónak nem ingott meg a téli-nyári időszámítás hasznosságába vetett hite. Bár az óraátállítás élettani hatásai is nagyrészt megkérdőjelezhetők, valójában annak energetikai hasznossága se túl jelentős – közölte lapunk megkeresésére Haddad Richárd, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkára, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának intézeti mérnöke. A Mavir által említett érték az ország körülbelül 45 millió megawattórás fogyasztásának alig több mint két ezreléke. Ez a többletfogyasztás a villamosenergia-rendszernek nem okoz semminemű többletterhet. Már csak azért sem, mert az európai piacot jelenleg túlkínálat jellemzi. De a háztartásoknak se hoz különösebb hasznot: a 4,5 millió lakásra vetítve a rendszerirányító által említett éves megtakarítás még az ezer forintot se éri el. Ennyi tehát az óraátállítás egy hazai családra vetíthető haszna. (Igaz, a számítás elvi, hisz a háztartások mindössze a hazai áramfogyasztás körülbelül negyedét képviselik.) Az időmérés nyári eltolásának a szakértő a reggeli csúcsban semminemű jelentőséget nem tulajdonít. A közvilágításban és a háztartásokban használt lámpák fogyasztása az elmúlt évek során a töredékére esett. A reggeli fogyasztás felfutása így sokkal inkább az iparnak és a közlekedésnek tudható be, amit a napfény szinte egyáltalán nem befolyásol. A második, szürkületkor tapasztalható fogyasztási csúcs mögött ugyan kétségkívül a háztartások – elsősorban a melegítésre használt elektromos berendezések – állnak, de ezt mérsékli a vezérelt – vagyis a nagy terheléskor kikapcsoló – áram elterjedtsége. Árnyalja a képet, hogy az óraátállítás ellenére az összfogyasztás nem csökkent. Haddad Richárd szerint ugyanis az alacsony tarifák és fogyasztás nem ösztönöznek a használat visszafogására. Így reggel akár világosban is felkapcsoljuk a villanyt. A 70-es években, amikor az óraátállítás a világon széles körben elterjedt, a módszer az olajárugrás ellen még hatékony módszernek bizonyult. Ám az energia árának – várhatóan hosszú távú – esésével ez a haszon fokozatosan csökken. Mindemellett Haddad Richárd a mostani brüsszeli intézkedéseket is látszatintézkedésnek tartja. Szerinte napi egy óra eltolása nem okoz nagyobb élettani megterhelést egy időjárási frontnál vagy akár egy hosszabb utazásnál. Ha választani lehetne, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon állandó, energetikai oldalról a főtitkár ez utóbbi mellett tenné le a voksát. (Ez csak azért vet fel kérdéseket, mert az „alap”-idősáv a téli és a nyári az „eltolt”.)

Már csak kétszer kell tekerni

Az Európai Bizottság a hét elején közzétette: a jövő év második felétől az unió területén eltörlik az óraátállítást. (Így nálunk most októberben, illetve jövő év márciusában kell még egyszer vissza- illetve előreállítani a mutatót.) A tagállamok jövő áprilisig dönthetnek, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tartják meg. Az Európai Bizottság a nyáron konzultáció keretében kérte ki a polgárok és az őket képviselő szervezetek véleményét. Itt a megszólalók 84 százaléka az óraátállítás ellen tett hitet. Az Európai Bizottság ezt emelte hivatalos szintre. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „az óraátállítás eltörlésénél Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek volt már rosszabb ötlete is”. Ugyanakkor közlése szerint a magyar kormány a kérdésben még nem alakította ki álláspontját. A Magyar Alvásközpont az élettani hatások miatt a téli időszámítás fenntartását javasolja. Mások szerint Magyarországnak – egy fajta politikai döntésként - a hozzá gazdaságilag kötődő államok választásához lesz érdemes igazodnia.

Mi voltunk az elsők

A világon elsőként 1916-ban Magyarországon – pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchiában és a Német Császárságban – vezették be a nyári időszámítást az idő egy órával későbbre állításával, már akkor is kifejezetten energiatakarékossági okokból. Ezt, miközben a világ nagy részén elterjedt, 1919-ig, majd 1941-1949-ig, 1954-1957-ig alkalmazták nálunk, illetve 1980-tól egész mostanáig folyamatosan. Az elmúlt évek során ugyanakkor világszerte előtérbe kerültek az óraátállítás káros élettani hatásait ecsetelő, egyszersmind gazdasági jelentőségét lekicsinylő vélemények.

2018.09.22 13:00
Frissítve: 2018.09.22 13:00