A 112-es csapdája

Publikálás dátuma
2017.12.20 06:15
Fotók: Vajda József
Fotó: /
Emberéleteket veszélyeztethetnek azok a hiányosságok, amelyeket a 112-es segélyhívószám általánossá tétele okozott a mentők és a tűzoltók munkájában. Az érdekképviseletek szerint a 112 megbukott.

A szakemberek szerint az új rendszer két központjába – Szombathelyre és Miskolcra – befutó segélykérések jelentősen lelassítják a beavatkozásokat, mert a diszpécserek csak összegyűjtik a hívásokat, amelyeket aztán egyre alsóbb szintekre osztanak le. A régi megoldás a mentők és a tűzoltók szerint azért volt jobb, mert a segélykérések azonnal a területileg illetékes központokhoz érkeztek, amelyek azonnal és érdemben tudtak intézkedni – erősítették meg korábbi véleményüket a rendszerről az érintett szolgálatok képviselői budapesti sajtótájékoztatójukon – írja a szakszervezetek.hu.

A szombathelyi és a miskolci központ jelentős időveszteséget idéz elő, amikor az ország egy másik, távoli területéről szóló segélyhívás helyét, a bejelentő személyét igyekszik beazonosítani, miközben régebben a regionális diszpécserközpontok már sokkal kevesebb információ alapján, és sokkal hamarabb útnak tudták indítani a mentőkocsikat. Az új központokból alsóbb szintre kerülő adatok ahány fokozaton átmennek, mindig torzulnak, így fordulhatott elő immár többször, hogy a mentőket rossz helyszínre, több száz kilométerrel távolabbra küldték el, és olyan is előfordult, hogy a beteg a hibás intézkedés miatt elhunyt.

A 112-es hívószámot ugyan egy uniós norma szerint vezették be Magyarországon, de az nem zárta ki, hogy a régi rendszer is párhuzamosan működjön, ahogyan az általános maradt több tagállamban is. Több uniós országban a helyiek még mindig a régi segélyvonalakat riasztják, a 112-est inkább a tájékozatlanabb turistáknak tartják fent.

A 112-es operátorok csak alapképzésben részesültek, így nem tudnak ellátni olyan, a mentődiszpécsereknek rutinnak számító feladatokat, mint például telefonon keresztül, szakszerűen instruálnak egy laikust egy újraélesztésénél, vagy egy szülésnél.

Álságos a 112-es rendszer korszerűbb voltára hivatkozni akkor, amikor az nagyobb katasztrófák – kiterjedt nagy tüzek, viharok, árvíz – esetén telítődik, és az ilyen, úgynevezett túlcsordulás esetén a szombathelyi és a miskolci operátorok nem tudnak minden hívást fogadni, ezek így a helyi diszpécserekhez futnak be, akárcsak korábban. Ha ez így működik, akkor miért ne működne más esetekben. A 112-es operátorok döntő részének semmilyen képzettsége nincs ahhoz, hogy meghatározza, egy-egy tűzesethez milyen készültséggel vonuljanak ki a tűzoltók, így sokszor a parancsnokoknak a helyszíneken kell további erősítést kérniük, holott pontos információk alapján nagyobb erővel indulhattak volna útnak. Ez akár emberéletekbe is kerülhet.

Az ATV Híradója kereste a Belügyminisztériumot is, ahol közölték: a tárca nem a szakszervezetek véleménye, hanem az új rendszerrel dolgozó kollégák tapasztalatai alapján tájékozódik. Azt is hozzátették, hogy eddig nem tapasztaltak rendszerszintű hibát.

2017.12.20 06:15

„Nincs értelme beszántani az Indexet”

Publikálás dátuma
2018.09.26 07:30
A Fidesz-frakció a parlamentben
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Egyelőre a Fideszben is megoszlanak a vélemények a legnagyobb hazai hírportál jövőjével kapcsolatban, miután nemrég tulajdonost váltott a mögötte álló cégcsoport.
„Nincs értelme beszántani az Indexet. Arra ugyanis, amit csinálnak, van egy valós igény, ezt mutatják az olvasottsági adataik is. Ezt el kell fogadni, még ha nekem nem feltétlenül tetszik, amit csinálnak, vagy ahogyan írnak rólunk. De ha megszüntetnénk, akkor úgyis lenne helyette más, az igény nem tűnne el, találna magának valamilyen újabb felületet” - ezt (az elmúlt évek fideszes média-ámokfutása tükrében meglepően józan – véleményt egy befolyásos kormánytagtól hallottuk, aki emiatt nem is számít arra, hogy „történik valami” az egyik legnagyobb magyar közéleti portállal. Igaz, ugyanez a kormánytag azt is teljes természetességgel jelentette ki, hogy „a mi emberünk már ott van”. Oltyán Józsefre, a KDNP Bács-kiskun megyei elnökségi tagjára utalt, aki egy bonyolult cégügylet révén tulajdonosi szerepet kapott az Indexhez kapcsolódó cégekben, így közvetve hatással lehet a portál kiadóját birtokló alapítványra is (a G7 cikke szerint ráadásul Oltyánnak lehet döntő szava, ha nem értenének egyet a másik tulajdonossal, Ziegler Gáborral).  A politikus szerint „bár az Index onnantól kezdve, hogy Simicska Lajos érdekeltségi körébe került, politikai megbízást hajtott végre, ez az állapot a nyáron megszűnt és azóta a hangneme is megváltozott és elfogadhatóbb lett”. Kérdésünkre, hogy ezen mit ért, forrásunk azt mondta, „ma már például nem tolják napokon keresztül az arcunkba Szita Karcsi amúgy mindenki által ismert múltját, mint azt a választási kampányban tették”. (A választás előtt három héttel a Magyar Nemzet közölt cikket Szita Károly ügynöki jellemzéséről, kiemelve, hogy főnökei szerint a kaposvári polgármester lelkesen végezte munkáját, az Index ezt csak átvette, egyetlen alkalommal – a szerk.) Egy másik kormánytag azt mondta, soha nem volt téma az Index helyzete, jövője sem a Fideszben, a kormányban pedig pláne nem. Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy egy kormánypárti képviselő fideszes „belső információként” beszélt nekünk arról, hogy „az Index irányvonala nem fog változni, ezt senki nem akarja”. Azt minden megkérdezett fontos fejleménynek tartotta, hogy az Index tulajdonosi háttere megváltozott, legfeljebb a következmények megítélésében voltak ellentmondóak a vélemények. Két forrásból is azt hallottuk, hogy „az Index ezzel a NER legmegbízhatóbb köreibe került be”, nem nevesítve a szereplőket. Ennek viszont szintén ellentmond, hogy a most formálódó új kormánypárti médiabirodalom egyik vezetője határozottan azt állította lapunknak, olyannyira nincs közük az Index tulajdonosváltásához, hogy arról ő maga is csak a 444.hu cikkéből értesült. Ugyanakkor volt olyan forrásunk is, aki azt mondta, „nem fogadna rá nagy összegben, hogy az Index az év végén még ugyanaz lesz, mint most”, mert „a Fideszben komoly a személyes utálat a portállal kapcsolatban”. Egy befolyásos Fidesz képviselő pedig csak annyit mondott lapunk munkatársának, hogy „az Indexszel kapcsolatban jusson eszedbe a Népszabadság”.
2018.09.26 07:30
Frissítve: 2018.09.26 07:30

Havi 1,4 millióval nem számolnak el az EP-képviselők

Publikálás dátuma
2018.09.26 06:00

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Az Európai Unió Törvényszéke elutasította az újságírók által benyújtott keresetet, vagyis egyelőre nem lesz nyilvános, az Európai Parlament tagjai mire költik havi a költségtérítésüket. A titkolózás viszont nem lesz sokáig fenntartható.
Remélem, az Európai Parlament (EP) mihamarabb eleget tesz annak a jogos társadalmi elvárásnak, hogy elszámoltassa a tagjait hivatali költségeikről — így reagált lapunknak Heidi Hautala finn zöldpárti EP-képviselő az Európai Unió Törvényszékének keddi döntésére. Határozatukban a bírák megállapították: a képviselők kiadásainak az ellenőrzése az EP hatáskörébe tartozik. Egyúttal helybenhagyták azt a döntést, amelyben a parlament megtagadta, hogy újságírók – köztük az Átlátszó oknyomozó portál munkatársai –hozzáférhessenek az EP-képviselők napidíjára, utazási és hivatali költségeik megtérítésére vonatkozó dokumentumokhoz. A törvényszék érvelése szerint a kérelmezők nem tudták kellőképpen megindokolni, miért van szükség a képviselők személyes jogainak korlátozására, ami együtt járt volna adataik továbbításával. Az Európai Parlament tagjai – a fizetésük mellett – havonta 4400 eurót (körülbelül 1,4 millió forintot) kapnak hivatali és adminisztratív költségeikre. Ennek elköltéséről nem kell számot adniuk. Az újságírók pereskedése és a civilek petíciói ráébresztették a képviselő-testületet, hogy inkább előbb, mint utóbb meg kell reformálnia a visszaélésekre módot nyújtó költségtérítési rendszert. Az erről szóló belső viták zárt ajtók mögött zajlanak az EP elnökéből és 14 alelnökéből álló grémiumban, a Büróban, amely a nyári szünet előtti utolsó ülésén nem tudott egyetértésre jutni a szükséges lépésekről. A testület valamennyi néppárti és néhány szocialista tagja leszavazta az előterjesztést, amely megszigorította volna a pénzköltés szabályait. A testület szeptember 11-re összehívott tanácskozásán pedig az elnök és az alelnökök többsége nem állt ki amellett, hogy a témát újra napirendre tűzzék. – A törvényszéki ítéletnek az az üzenete, hogy a reformot haladéktalanul végre kell hajtanunk - hangsúlyozta lapunknak Heidi Hautala, aki a reformot előkészítő parlamenti munkacsoport tagja.  – A parlament nem követelhet nyitottságot és átláthatóságot másoktól, miközben önmagát kivonja a követelmények teljesítése alól – mondta Hautala, hozzátéve, hogy a Bürónak ismét foglalkoznia kell a költségtérítés ellenőrzésének a bevezetésével. Ha az EP vezető testülete továbbra is gátolni fogja a reformot, akkor a Zöldek az EP Eljárási Szabályzatának módosításával próbálják majd elérni a változtatást. Ezt a parlament plenáris ülésének kell jóváhagynia.
2018.09.26 06:00
Frissítve: 2018.09.26 06:00