Disney-Fox fúzió - A Birodalom visszavág

Publikálás dátuma
2017.12.20. 06:45
Örülhetnek a képregényfilmek rajongói, mivel egyre több olyan mű készülhet, ahol együtt vannak a Marvel-univerzum eddig elválasz
Egy kézbe került az amerikai filmipar két meghatározó cége. De hogyan egyesül a két stúdió világa?

Néhány napja robbant a hír: a Disney felvásárolja a 21st Century Foxot. Ezzel létrejött a világ legnagyobb médiavállalata – csak, hogy érezzük az üzlet jelentőségét, mindenféle számok és arányok részletes ismertetése nélkül kijelenthetjük, hogy az amerikai filmipar jelentős része most egy kézben összpontosul, hiszen, ha csak a mozis bevételeket nézzük, a két cég filmjei hozzák az eladott jegyek mintegy negyven százalékát.

Bár elsőre hallásra nehéz volt elképzelni, hogy ez a fúzió létrejöhet, hiszen a Fox és a Disney önmagában is meghatározó szórakoztatóipari piaci szereplők voltak, a hetek óta tartó tárgyalássorozatról rendre kiszivárogtak hírek a szakmai médiumokban: nem a Disney eltökéltsége volt a kérdéses, hanem, hogy meg tudnak-e állapodni a végső árban. A vállalat végül összesen 52,4 milliárd dollárt fizetett a Fox médiacsoport (21st Century Fox) részvényeikért, de mivel 13,7 milliárd dollár hitelt is átvállaltak, az üzlet végösszege tulajdonképpen 66,1 milliárd dollárra rúg. Elképesztő számok. Összehasonlításképpen: a Disney-filmek bevétele idén a mozikban nem érte el az ötmilliárd dollárt, a Foxé pedig a hárommilliárdot sem, így teljesen biztos, hogy nem a gyors haszonszerzés áll az üzlet mögött.

Sokkal inkább egy globális szórakoztató- és médiaipari átalakulásról van szó, amelynek a hátterében a streaming szolgáltatók, de különösen a Netflix előretörése és a piac eddigi szabályaival szemben eddig rugalmatlan fellépése áll: nem hajlandók elfogadni a mozis, illetve a home entertainment közötti megjelenési ablakot: magyarul azt a négy-hat hónapnyi időt, mely a kétféle megjelenés között eltelik. Persze a Netflix ezt papíron nem érti (dehogynem érti...), és a saját maguk által finanszírozott tartalmak esetében a mozis bemutató maximum egybeeshet a streamingpremierrel. A baj az, hogy számos országban ez ellentmond az aktuális szabályozásnak, így Franciaországban, ahol a cannes-i fesztivál például kénytelen volt bejelenteni, hogy jövőre már nem tudnak Netflix produkciókat fogadni. Egyszóval a tegnap még az amerikai független film megmentőjének tartott Netflix nyíltan hadat üzent idén a mozis piacnak, melyeknek a tulajdonosi körét a hollywoodi stúdiók alkotják, így a Disney is. Csak idő kérdése volt, hogy a klasszikus stúdiók mikor lépnek fel az új mumus ellen, ennek drasztikus és látványos állomása volt a Disney-féle Fox felvásárlás.

A Disney lépését előre jelezte, hogy idén korábban már szerződést bontottak a Netflixszel, azaz nemsokára nem lesznek elérhetőek a stúdió filmjei jelenleg (még?) a világelső streamingszolgáltatónál. A bekebelezés után pedig a Netflix a Fox filmeket is elfelejtheti, nem kell nagy stratégának lenni ahhoz, hogy ezt megjósoljuk. A Disney pedig, amellett, hogy a Netflix egyik legnagyobb konkurenciájában, a Huluban immár hatvan százalékos tulajdonosi joggal bír (a Fox-tól jött most 30 százaléknyi részvény), jövőre elindítja a százszázalékos tulajdonában lévő saját nagybetűs Disney-streamingszolgáltatását.

Megteheti, mivel a Disney és a Fox filmtára immár a legnagyobb, és a családi tartalom mellett bőven rendelkeznek felnőtteknek szóló produkciókkal is. Az egyre kisebb jelentőségű mozipiacon meg készülhetünk további képregény-adaptációkra, mert most a Foxtól több Marvel-karakter joga visszakerült a Comics cégcsoporthoz – melyet, talán nem nagy meglepetésre, egy ideje már felvásárolt a Disney, és már most tudják, hány filmet fognak készíteni 2028-ig. A képregények átvétele sokak szerint már csak a marketing miatt is érdekes.

Örülhetnek a képregényfilmek rajongói, mivel egyre több olyan mű készülhet, ahol együtt vannak a Marvel-univerzum eddig elválasztott tagjai: például a Fantasztikus négyes- és az X-Men jogok a Fox-nál voltak, nem harcolhattak együtt mondjuk a Vasemberrel. Nem mellékesen a Fox felemás sikereket ért el a képregényfilmfronton, érdekesmód olyan művekkel rúgtak csak labdába, mint a Deadpool vagy a Logan – Farkas, amelyek kifejezetten a felnőtt rajongóknak készültek. Kérdés, mi lesz ezzel a vonallal, hiszen ez a hangvétel és célközönség totálisan idegen a Disney-től.

Utóbbi kérdés túlmutat önmagán, mivel a Fox a comics mellett több felnőtteknek szánt franchise-zal rendelkezik, Miki Egér nem egészen kompatibilis mondjuk az Alien, A majmok bolygója vagy akár a Die Hard világával. Nem tudni, hogy mi lesz a „véres” vonallal, mely nem igazán klappol a Disney logóval – sokan még a Star Wars esetében is blaszfémiának élik meg az új tulajdonosi brand feltűnését. Mi nem bánnánk, ha a Fox megmaradna, mint önálló brand, már csak a magyar alapító, Fuchs Vilmos emléke miatt is.

422 millió forintos bevétel Magyarországon
Magyarország ezúttal is bizonyította, hogy a Star Wars világa iránti rajongásának nincsen párja: a nyolcadik Star Wars, Az utolsó Jedik a rendszerváltás óta a legnagyobb első hétvégi jegybevételét produkálta a mozikban 422 millió forinttal – ez tehát meghaladja a Star Wars: Az ébredő Erő két évvel ezelőtti, 415,4 millió forintos rajtját. Ebben pedig egyedülállók vagyunk, hiszen a tengerentúlon továbbra is a hetedik rész a csúcstartó. Az országszerte több mint 200 vásznon vetített Az utolsó Jediket a hazai kritika túlnyomóan jól fogadta, de a nézőket világszerte megosztja: a csodálatostól a mítoszrombolásig minden elhangzott már Rian Johnson műve kapcsán.

De visszatérve az üzlet globális mivoltára: a Disney a Fox felvásárlásával nem csak a három mozistúdiót (20 Century Fox,  Fox Searchlight és Fox 2000) szerezte meg, hanem a 20th Century Fox Television produkciós céget is, illetve a Fox-kábelcsoportot, mely igazi média-nagyhatalom önmagában is. Ezzel pedig olyan tévécsatornákat kebelezett be, mint az FX Network adói, a National Geographic és még csaknem háromszáz másik világszerte, köztük a Magyarországon is fogható FOX. Így simán kijelenthető, hogy Disney a mozgóképes és média piacon most a világ legmeghatározóbb cége lett.

Örülhetnek a képregényfilmek rajongói, mivel egyre több olyan mű készülhet, ahol együtt vannak a Marvel-univerzum eddig elválasztott tagjai.

Örülhetnek a képregényfilmek rajongói, mivel egyre több olyan mű készülhet, ahol együtt vannak a Marvel-univerzum eddig elválasztott tagjai.

A most nyélbe ütött üzlet érdekessége, hogy a Fox News, a Fox Sports és az egyéb sport- és hírcsatornák továbbra is az eredeti tulajdonosoknál, a Donald Trumpot támogató Rupert Murdochnál maradtak. Egyes spekulációk szerint Murdoch a most kapott összeget arra költi majd, hogy a vezető hírcsatornává fejlessze a Fox Newst, amely akár a CNN-t is megszorongathatja. Hogy ebben mi az üzlet, mindenki kitalálhatja. Rövid és hosszútávon egyaránt.

A stúdiórendszer magyar találmány
A Tokaj-hegyaljai térségben fekvő Tolcsváról származó William Fox (Fuchs Vilmos) 1915-ben alapította meg a Fox Film Corporation-t. Első moziját 1908-ban nyitotta meg a Broadway-en, ezt hamarosan újabbak követték – ezekből alakult meg a Corporation, mely gyorsan túllépett a mozis alapokon. Fox zseniális ötlete volt az, hogy egyetlen óriási technológiai láncba fűzze a filmipart a forgatástól a vetítésig – magyarul: kitalálta a stúdiórendszert. Filmkészítési alapelve a cselekmény, fordulatosság, érzelmesség, humor, látvány és izgalom ötvözése volt. Számos magyar színészt, filmírót és ötletembert alkalmazott. Kiváló üzletember volt. Ő találta ki a „sztárkultusz” fogalmát: nem a filmek íróit és rendezőit, hanem azok szereplőit promotálta elsősorban.
Mindemellett az ő nevéhez fűződik a hangosfilmgyártás beindítása az amerikai filmiparban: ő volt az első, aki kidobta a mozijából a némafilmeket. 1929-ben, a nagy gazdasági világválság miatt súlyos anyagi válságba került a Fox-birodalom, így az alapító elvesztette a többségi tulajdonát a Fox Film Corporation-ben. A cég végül csődbe ment és egyesült a Twentieth Century Pictures-zel és megalakult a 20th Century Fox, amely 1985-ben beolvadt a News Corporation nevű médiavállalatba. Willam Fox szegényen, ismeretlenül és magányosan halt meg 1952-ben.

Bizonyítvány kimagyarázva

Publikálás dátuma
2017.12.20. 06:35
Fotó: AFP/Chris Kleponis

Elhalasztotta keddre tervezett közel-keleti látogatását Mike Pence. Az amerikai alelnök palesztin területre tervezett útját már múlt héten lemondta a Fehér Ház, miután Mahmúd Abbász elnök közölte, nem fogadja Pence-t.

Az egyiptomi és az izraeli mai vizit hivatalos indoklás szerint azért halasztódik vélhetően január közepére, mert Trump elnök adóreformjának a szavazásán minden voksra szüksége van a törékeny, a beteg McCain szenátor távolmaradása miatt 51-re csökkent republikánus szenátusi többségnek. Az amerikai alkotmány értelmében az alelnök a szenátus vezetője, de szavazati joga nincs, csak abban az esetben, ha a szavazás döntetlenre áll: ekkor az ő szavazata dönt.

A Fehér Ház szerint a halasztásnak nincs köze Trump elnök Jeruzsálem státusára vonatkozó december 6-i bejelentése óta tartó közel-keleti és palesztin tiltakozó megmozdulásokhoz és ahhoz sem, hogy Pence izraeli látogatásának idejére a palesztin szervezetek jeruzsálemi tüntetésre szólították fel híveiket.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői szavazásán az Egyesült Államok magára maradt álláspontjával, és hat év után először élt vétójogával. Az Egyiptom által beterjesztett határozattervezet, amely semmisnek és bármiféle jogi vonzatot nélkülözőnek nyilvánította volna a Jeruzsálem státusára vonatkozó egyoldalú döntéseket, így tervezet maradt. Izraelben, a Gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben eközben folytatódnak az összecsapásokba torkoló zavargások.

Szerző

Bizonyítvány kimagyarázva

Publikálás dátuma
2017.12.20. 06:35
Fotó: AFP/Chris Kleponis

Elhalasztotta keddre tervezett közel-keleti látogatását Mike Pence. Az amerikai alelnök palesztin területre tervezett útját már múlt héten lemondta a Fehér Ház, miután Mahmúd Abbász elnök közölte, nem fogadja Pence-t.

Az egyiptomi és az izraeli mai vizit hivatalos indoklás szerint azért halasztódik vélhetően január közepére, mert Trump elnök adóreformjának a szavazásán minden voksra szüksége van a törékeny, a beteg McCain szenátor távolmaradása miatt 51-re csökkent republikánus szenátusi többségnek. Az amerikai alkotmány értelmében az alelnök a szenátus vezetője, de szavazati joga nincs, csak abban az esetben, ha a szavazás döntetlenre áll: ekkor az ő szavazata dönt.

A Fehér Ház szerint a halasztásnak nincs köze Trump elnök Jeruzsálem státusára vonatkozó december 6-i bejelentése óta tartó közel-keleti és palesztin tiltakozó megmozdulásokhoz és ahhoz sem, hogy Pence izraeli látogatásának idejére a palesztin szervezetek jeruzsálemi tüntetésre szólították fel híveiket.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői szavazásán az Egyesült Államok magára maradt álláspontjával, és hat év után először élt vétójogával. Az Egyiptom által beterjesztett határozattervezet, amely semmisnek és bármiféle jogi vonzatot nélkülözőnek nyilvánította volna a Jeruzsálem státusára vonatkozó egyoldalú döntéseket, így tervezet maradt. Izraelben, a Gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben eközben folytatódnak az összecsapásokba torkoló zavargások.

Szerző