Néhány napja robbant a hír: a Disney felvásárolja a 21st Century Foxot. Ezzel létrejött a világ legnagyobb médiavállalata – csak, hogy érezzük az üzlet jelentőségét, mindenféle számok és arányok részletes ismertetése nélkül kijelenthetjük, hogy az amerikai filmipar jelentős része most egy kézben összpontosul, hiszen, ha csak a mozis bevételeket nézzük, a két cég filmjei hozzák az eladott jegyek mintegy negyven százalékát.
Bár elsőre hallásra nehéz volt elképzelni, hogy ez a fúzió létrejöhet, hiszen a Fox és a Disney önmagában is meghatározó szórakoztatóipari piaci szereplők voltak, a hetek óta tartó tárgyalássorozatról rendre kiszivárogtak hírek a szakmai médiumokban: nem a Disney eltökéltsége volt a kérdéses, hanem, hogy meg tudnak-e állapodni a végső árban. A vállalat végül összesen 52,4 milliárd dollárt fizetett a Fox médiacsoport (21st Century Fox) részvényeikért, de mivel 13,7 milliárd dollár hitelt is átvállaltak, az üzlet végösszege tulajdonképpen 66,1 milliárd dollárra rúg. Elképesztő számok. Összehasonlításképpen: a Disney-filmek bevétele idén a mozikban nem érte el az ötmilliárd dollárt, a Foxé pedig a hárommilliárdot sem, így teljesen biztos, hogy nem a gyors haszonszerzés áll az üzlet mögött.
Sokkal inkább egy globális szórakoztató- és médiaipari átalakulásról van szó, amelynek a hátterében a streaming szolgáltatók, de különösen a Netflix előretörése és a piac eddigi szabályaival szemben eddig rugalmatlan fellépése áll: nem hajlandók elfogadni a mozis, illetve a home entertainment közötti megjelenési ablakot: magyarul azt a négy-hat hónapnyi időt, mely a kétféle megjelenés között eltelik. Persze a Netflix ezt papíron nem érti (dehogynem érti...), és a saját maguk által finanszírozott tartalmak esetében a mozis bemutató maximum egybeeshet a streamingpremierrel. A baj az, hogy számos országban ez ellentmond az aktuális szabályozásnak, így Franciaországban, ahol a cannes-i fesztivál például kénytelen volt bejelenteni, hogy jövőre már nem tudnak Netflix produkciókat fogadni. Egyszóval a tegnap még az amerikai független film megmentőjének tartott Netflix nyíltan hadat üzent idén a mozis piacnak, melyeknek a tulajdonosi körét a hollywoodi stúdiók alkotják, így a Disney is. Csak idő kérdése volt, hogy a klasszikus stúdiók mikor lépnek fel az új mumus ellen, ennek drasztikus és látványos állomása volt a Disney-féle Fox felvásárlás.
A Disney lépését előre jelezte, hogy idén korábban már szerződést bontottak a Netflixszel, azaz nemsokára nem lesznek elérhetőek a stúdió filmjei jelenleg (még?) a világelső streamingszolgáltatónál. A bekebelezés után pedig a Netflix a Fox filmeket is elfelejtheti, nem kell nagy stratégának lenni ahhoz, hogy ezt megjósoljuk. A Disney pedig, amellett, hogy a Netflix egyik legnagyobb konkurenciájában, a Huluban immár hatvan százalékos tulajdonosi joggal bír (a Fox-tól jött most 30 százaléknyi részvény), jövőre elindítja a százszázalékos tulajdonában lévő saját nagybetűs Disney-streamingszolgáltatását.
Megteheti, mivel a Disney és a Fox filmtára immár a legnagyobb, és a családi tartalom mellett bőven rendelkeznek felnőtteknek szóló produkciókkal is. Az egyre kisebb jelentőségű mozipiacon meg készülhetünk további képregény-adaptációkra, mert most a Foxtól több Marvel-karakter joga visszakerült a Comics cégcsoporthoz – melyet, talán nem nagy meglepetésre, egy ideje már felvásárolt a Disney, és már most tudják, hány filmet fognak készíteni 2028-ig. A képregények átvétele sokak szerint már csak a marketing miatt is érdekes.
Örülhetnek a képregényfilmek rajongói, mivel egyre több olyan mű készülhet, ahol együtt vannak a Marvel-univerzum eddig elválasztott tagjai: például a Fantasztikus négyes- és az X-Men jogok a Fox-nál voltak, nem harcolhattak együtt mondjuk a Vasemberrel. Nem mellékesen a Fox felemás sikereket ért el a képregényfilmfronton, érdekesmód olyan művekkel rúgtak csak labdába, mint a Deadpool vagy a Logan – Farkas, amelyek kifejezetten a felnőtt rajongóknak készültek. Kérdés, mi lesz ezzel a vonallal, hiszen ez a hangvétel és célközönség totálisan idegen a Disney-től.
Utóbbi kérdés túlmutat önmagán, mivel a Fox a comics mellett több felnőtteknek szánt franchise-zal rendelkezik, Miki Egér nem egészen kompatibilis mondjuk az Alien, A majmok bolygója vagy akár a Die Hard világával. Nem tudni, hogy mi lesz a „véres” vonallal, mely nem igazán klappol a Disney logóval – sokan még a Star Wars esetében is blaszfémiának élik meg az új tulajdonosi brand feltűnését. Mi nem bánnánk, ha a Fox megmaradna, mint önálló brand, már csak a magyar alapító, Fuchs Vilmos emléke miatt is.
Magyarország ezúttal is bizonyította, hogy a Star Wars világa iránti rajongásának nincsen párja: a nyolcadik Star Wars, Az utolsó Jedik a rendszerváltás óta a legnagyobb első hétvégi jegybevételét produkálta a mozikban 422 millió forinttal – ez tehát meghaladja a Star Wars: Az ébredő Erő két évvel ezelőtti, 415,4 millió forintos rajtját. Ebben pedig egyedülállók vagyunk, hiszen a tengerentúlon továbbra is a hetedik rész a csúcstartó. Az országszerte több mint 200 vásznon vetített Az utolsó Jediket a hazai kritika túlnyomóan jól fogadta, de a nézőket világszerte megosztja: a csodálatostól a mítoszrombolásig minden elhangzott már Rian Johnson műve kapcsán.
De visszatérve az üzlet globális mivoltára: a Disney a Fox felvásárlásával nem csak a három mozistúdiót (20 Century Fox, Fox Searchlight és Fox 2000) szerezte meg, hanem a 20th Century Fox Television produkciós céget is, illetve a Fox-kábelcsoportot, mely igazi média-nagyhatalom önmagában is. Ezzel pedig olyan tévécsatornákat kebelezett be, mint az FX Network adói, a National Geographic és még csaknem háromszáz másik világszerte, köztük a Magyarországon is fogható FOX. Így simán kijelenthető, hogy Disney a mozgóképes és média piacon most a világ legmeghatározóbb cége lett.
Örülhetnek a képregényfilmek rajongói, mivel egyre több olyan mű készülhet, ahol együtt vannak a Marvel-univerzum eddig elválasztott tagjai.
A most nyélbe ütött üzlet érdekessége, hogy a Fox News, a Fox Sports és az egyéb sport- és hírcsatornák továbbra is az eredeti tulajdonosoknál, a Donald Trumpot támogató Rupert Murdochnál maradtak. Egyes spekulációk szerint Murdoch a most kapott összeget arra költi majd, hogy a vezető hírcsatornává fejlessze a Fox Newst, amely akár a CNN-t is megszorongathatja. Hogy ebben mi az üzlet, mindenki kitalálhatja. Rövid és hosszútávon egyaránt.
A Tokaj-hegyaljai térségben fekvő Tolcsváról származó William Fox (Fuchs Vilmos) 1915-ben alapította meg a Fox Film Corporation-t. Első moziját 1908-ban nyitotta meg a Broadway-en, ezt hamarosan újabbak követték – ezekből alakult meg a Corporation, mely gyorsan túllépett a mozis alapokon. Fox zseniális ötlete volt az, hogy egyetlen óriási technológiai láncba fűzze a filmipart a forgatástól a vetítésig – magyarul: kitalálta a stúdiórendszert. Filmkészítési alapelve a cselekmény, fordulatosság, érzelmesség, humor, látvány és izgalom ötvözése volt. Számos magyar színészt, filmírót és ötletembert alkalmazott. Kiváló üzletember volt. Ő találta ki a „sztárkultusz” fogalmát: nem a filmek íróit és rendezőit, hanem azok szereplőit promotálta elsősorban.
Mindemellett az ő nevéhez fűződik a hangosfilmgyártás beindítása az amerikai filmiparban: ő volt az első, aki kidobta a mozijából a némafilmeket. 1929-ben, a nagy gazdasági világválság miatt súlyos anyagi válságba került a Fox-birodalom, így az alapító elvesztette a többségi tulajdonát a Fox Film Corporation-ben. A cég végül csődbe ment és egyesült a Twentieth Century Pictures-zel és megalakult a 20th Century Fox, amely 1985-ben beolvadt a News Corporation nevű médiavállalatba. Willam Fox szegényen, ismeretlenül és magányosan halt meg 1952-ben.
