7-es cikk - Duda aláírja a két kifogásolt bírósági törvényt

Andrzej Duda lengyel államfő közölte szerdán, hogy aláírja azt a két, a lengyelországi igazságügyi reformot előkészítő törvényt, amely miatt az Európai Bizottság a nap folyamán az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezett Varsóval szemben.

A Duda által előterjesztett, az országos igazságügyi tanácsról (KRS) és a legfelsőbb bíróságról szóló törvények, amelyeket a felsőház múlt pénteken szavazott meg, az elnök szerint nem sértik, hanem szolgálják a lengyel állam demokratizálását.

Az államfő egyúttal tisztességtelennek minősítette az Európai Bizottság (EB) első alelnöke, Frans Timmermans által megfogalmazott értékelést, miszerint az új lengyel bírósági törvények lényegében nem térnek el a Duda által júliusban megvétózott jogszabályoktól. Duda felsorolta a korábbi és a jelenlegi változatok közötti fő különbségeket, amelyek szerinte lényegesen javítottak a két törvény minőségén.

Rámutatott többek között arra, hogy az eredeti változat szerint nyugalmazták volna a legfelsőbb bíróság összes tagját, és a szolgálati időt csak az igazságügyi miniszter hozzájárulásával hosszabbítanák meg. A most aláírandó jogszabályban "abszolút nincs ilyen előírás" - szögezte le Duda, utalva arra, hogy javaslatára csupán 70-ről 65 évre csökkentik a bírák nyugdíjkorhatárát, és szolgálati idejük meghosszabbításáról kérésükre az államfő dönthet.

"A szembeszökő igazságtalanságok kiküszöbölését" szolgálja Duda szerint az, hogy a legfelsőbb bíróság az úgynevezett "rendkívüli panaszok" nyomán fellebbezési eljárásban felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit, akár 20 évre visszamenőleg is. Brüsszel szerdai ajánlásai viszont a rendkívüli panasz törlését is tartalmazzák.

A KRS-ről szól törvény kapcsán Duda, összevetve ezt több más ország gyakorlatával, elutasította, hogy a testület bírótagjainak megválasztási módja pártpolitikai érdeket szolgálna. Rámutatott többek között arra, hogy a KRS összetételébe az összes parlamenti tömörülésnek lesz beleszólása. Brüsszel szerint viszont az új rendszer nem garantálja a bírószervezetek érdekeinek képviseletét a KRS bírótagjainak megválasztásában.

Az államfő szerint a bírósági reform során Lengyelországban "nagyon jó, az igazságügyi rendszert hatékonyabbá tevő" megoldásokat vezetnek be, amelyek révén "visszatér az embereknek az igazságba, a lengyel bíróságokba és igazságügybe vetett hite".

Az EB szerdán úgy döntött, hogy az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást indít el, egyúttal három hónapot adva Varsónak a brüsszeli testület által megfogalmazott újabb ajánlások megvalósítására. A döntést több lengyel politikai vezető politikai indíttatásúnak minősítette.

Szerző
Frissítve: 2017.12.20. 20:34

7-es cikk - Történelmet írt az EU

Publikálás dátuma
2017.12.20. 18:00
FOTÓ: DURSUN AYDEMIR / ANADOLU AGENCY
Példátlan lépésre szánta el magát az Európai Bizottság, amikor szerdán úgy döntött, hogy a jogállami elvek súlyos sérülésének kockázata miatt eljárást kezdeményez Lengyelország ellen.

Az uniós végrehajtó testület még sohasem tett javaslatot a brüsszeli zsargonban „nukleáris opciónak” nevezett procedúrára, aminek a végén az EU intézmények súlyos szankciókkal sújthatják az érintett tagországot, beleértve szavazati jogának megvonását a jogszabályalkotó kormányközi testületben, a Miniszteri Tanácsban.

Az eljárás lehetőségét az EU Szerződések 7. cikkelye tartalmazza. Erre hivatkozva határozott úgy az Európai Bizottság, hogy első lépésként indoklással ellátott ajánlást terjeszt a tagállamokból álló döntéshozó fórum elé, amelyben kezdeményezni fogja, hogy a huszonnyolcak szögezzék le: Lengyelországban fennáll a jogállam súlyos sérülésének az egyértelmű kockázata. A végső verdiktet a kormányoknak kell majd kimondaniuk, miután megszerezték hozzá az Európai Parlament egyetértését.

Fotó: AFP

Fotó: AFP

„Nehéz szívvel hoztuk meg ezt a döntést, de nem volt más választásunk” – mondta Frans Timmermans bizottsági alelnök a testület ülését követő sajtótájékoztatóján. Indoklása szerint a lengyel hatóságokkal két éve folytatott párbeszéd nem hozott eredményt, a testület aggályai nemhogy csökkentek, inkább erősödtek a Varsónak júliusban küldött utolsó figyelmeztetés óta.

Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Lengyelországban elhatározott és részben végrehajtott igazságszolgáltatási reform következtében a bíróságok a kormányzó többség politikai befolyása alá kerültek. Ez súlyosan sértheti a jogállami elveket. Ha az igazságszolgáltatás nem független, akkor komoly kétségek merülhetnek fel az uniós jogszabályok lengyelországi alkalmazásával kapcsolatban is – érvelt Timmermans.

Fotó: Krystian Dobuszynski/AFP

Fotó: Krystian Dobuszynski/AFP

A bizottsági értékelés szerint a szejmben elfogadott több mint 13 törvény a teljes igazságszolgáltatási rendszert lefedi, és lehetővé teszi a törvényhozó és a végrehajtó hatalom számára, hogy közvetlenül beavatkozhassanak a bíróságok összetételébe, hatáskörébe, irányításába és működésébe. A lengyel hatóságok nem vették figyelembe Brüsszel többszöri ajánlásait és megoldási javaslatait, idén pedig elhárították a párbeszédre vonatkozó bizottsági kezdeményezéseket. Az uniós testület ezért szerdán egy újabb, immár negyedik ajánlásban fogalmazta meg, hogy milyen lépéseket vár Varsótól a fennálló aggályok eloszlatására. Timmermans azt is leszögezte, hogy továbbra is készen áll a dialógusra, és ha Varsó jövő áprilisig módosítja a vitatott jogszabályokat és visszaállítja az alkotmánybíróság függetlenségét és törvényes működését, akkor az Európai Bizottság kész lesz visszavonni a 7. cikkelyes eljárást kezdeményező döntését. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő várhatóan januárban találkozik Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel Brüsszelben.

Lásd még: Duda aláírja a két kifogásolt bírósági törvényt

Nukleáris menetrend
Az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás kezdetén az Európai Bizottság indoklással ellátott ajánlást küld a kormányok képviselőiből álló Miniszteri Tanácsnak, kérve annak megállapítását, hogy egy tagállamban fennáll a jogállami elvek súlyos megsértésének az egyértelmű veszélye. A testületnek meg kell hallgatnia az érintett kormányt, és meg kell szereznie az Európai Parlament jóváhagyását is, csak ezután dönthet az ajánlás elfogadásáról, amihez 22 tagország igen szavazata kell.
Ezt követően a Miniszteri Tanács is ajánlásokat küldhet az illető országnak, amely – ha nem orvosolja a felvetett problémákat – hosszú eljárás elé nézhet, amelynek a végén szankciókkal sújthatják. Ez utóbbihoz azonban már a tagállamok teljes egyetértése kell. Semjén Zsolt kormányfő-helyettes a közmédia kérdésére azt válaszolta: Magyarország megvétózza majd a lengyelek elleni döntést.

Tovább "hintáztatják" a Tiltott Csíki Sör tulajdonosát

Publikálás dátuma
2017.12.20. 17:08
Forrás: Csíki Sör/Facebook
Elutasította a román szabadalmi és védjegy hivatal (OSIM) az összes Tiltott Csíki Sör márka bejegyzését. A csíkszentsimoni cég többségi tulajdonosa, Lénárd András nem aggódik annyira a döntés miatt, mert az uniós márkahivatalnál sikerült levédetni a termékneveket - írja a  Maszol. 

A székelyföldi vállalkozás Igazi Csíki Sör néven forgalmazta termékeit. A Heinekennel kötött megállapodás részeként lemondott az "Igazi" márkanév használatáról, és helyette elindította a Tiltott Csíki Sör termékcsalád bejegyzését az OSIM-nál és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO).

Az uniós hivatalnál sikerrel járt, az OSIM-nál elutasították a kérést. A bukaresti hivatal azzal indokolta a döntését, hogy  a szóvédjegy túlságosan leíró jellegű. - Például a Bukaresti Sör elnevezést sem lehet levédeni amiatt, hogy leíró jellegű, általánosító – magyarázta Lénárd.

A vállalkozó furcsállja, hogy az OSIM-nek nem voltak ilyen fenntartásai, amikor korábban a Heineken Csíki Premium Sör márkáját bejegyezte. Lénárd elmondta: mivel az uniós hivatalnál sikerült bejegyezni a védjegyet, az OSIM negatív döntése nem befolyásolja különösebben a székelyföldi cég üzleti tevékenységét. - Ha az európai márkahivatalnál nem jártunk volna sikerrel, akkor lehetett volna jogi következménye a bukaresti elutasításnak, támadható lett volna a terméknév használata – mondta.

Lénárd nem tud elvonatkoztatni attól, hogy más romániai hivatalok is „hintáztatják” a székelyföldi céget, amikor különböző engedélyek beszerzéséhez folyamodik. - Az áfonyasörünket karácsony előtt szerettük volna piacra dobni, de nem sikerült, az illetékes hivatalok egyértelműen időhúzásra játszanak – jelentette ki.

A vállalkozó végül leszögezte: nem élnek a fellebbezés lehetőségével, visszavonják a romániai védjegykérelmet, és nem próbálkoznak többé a hazai bejegyzéssel.

Szerző