Trump egy év után végre sikert aratott

Publikálás dátuma
2017.12.21. 06:32
Fotó: AFP/Jim LoScalzo

Elfogadta az amerikai kongresszus szerdán a kormány adóreformcsomagját. A törvény 35-ről 21 százalékra csökkenti a vállalkozások adókulcsát, a személyi jövedelemadó esetében pedig – 2025-ig érvényes hatállyal – 39,6 százalékról 37 százalékra mérsékli a legmagasabb jövedelmi sáv adókulcsát. Emellett ennek a kulcsnak az alsó határát is emeli: az eddigi évi 418 400 dollár helyett csak az évi 500 ezer dollár feletti jövedelem adózik a legmagasabb kulccsal.

Számos más intézkedéssel együtt 1986 óta ez a legnagyobb horderejű adóreform Amerikában, és egyben a közel egy évvel ezelőtt hivatalba lépett Donald Trump elnök republikánus kormányzatának első valóban jelentős politikai sikere.

Az amerikai elnök a beruházási kedv ösztönzésének céljával dolgoztatta ki az adóreformcsomagot, és a jelenleg évi 3 százalékos gazdasági növekedés akár megduplázódását is reméli attól. Az ellenzéki demokraták ugyanakkor azt mondják, hogy a középosztály – ahová az amerikaiak túlnyomó többsége tartozik – nem érez majd előnyöket az új szabályok bevezetésétől.

A szavazás a kongresszus két házában nem nélkülözte az izgalmakat. A képviselőházban, ahol a republikánusoknak szilárd többségük van, először simán átment a javaslat. Ezután a szenátusban – szenvedélyes szócsaták után – már sokkal szorosabb eredmény született: 51-43 arányban fogadták el az adóreformot.

Csakhogy a képviselőház által előzőleg megszavazott szöveget három ponton – így történetesen a törvény címében is – módosítani kellett, mert az eredeti változat ellentmondott a szenátus házszabályának. A módosított szöveg szenátusi elfogadása után így újra össze kellett ülnie a képviselőháznak, hogy az is rábólintson immár a végleges változatra. Ez szerda este meg is történt.

Donald Trump elnök közölte, hogy a törvényt a kongresszusi jóváhagyás után haladéktalanul aláírja.

Inotai András közgazdász professzor a Népszava kérdésére elmondta: ma még nem lehet számszerűsített módon felmérni, hogy az európai gazdaságra miként hat majd az amerikai adócsökkentés. A tőzsdék szárnyalni kezdtek, a gazdasági növekedés gyorsulásához fűzött várakozások felfokozottak, és ennek továbbgyűrűző kedvező hatása lehet. Figyelembe kell venni ugyanakkor azt is – tette hozzá az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatója –, hogy a kedvezőbb amerikai adókörnyezetnek haszonélvezői lesznek az Egyesült Államokban működő külföldi cégek is, miközben például az Európában működő amerikai vállalatok esetében felmerülhet, hogy azok keresni fogják annak a módját, miként adózzanak inkább Amerikában.

Újjáéledhet a zombihadsereg

Publikálás dátuma
2017.12.21. 06:31
A népszavazás napján bejárta az országot a jobb oldali kép. Később kiderült, hogy egy korábbi tüntetésen készült, és a zászlót u
A függetlenségi referendum során tapasztalt orosz dezinformációs kampány a csütörtöki regionális választásra is rányomhatja a bélyegét.

Mi a közös a katalán függetlenségben és a kelet-ukrajnai konfliktusban? Mindkettő a „globális hatalmak” titkos tervének részét képezi. A végső cél: háborút szítani Európában!

A fenti álhír a PolitExpert nevű orosz „híroldalon” jelent meg, s a közösségi médiában több helyen is felbukkant az október 1-jei függetlenségi népszavazás idején. Két hónappal a történtek után is csak becslések vannak arra vonatkozóan, hogy milyen széles körben fejtette ki hatását az orosz és venezuelai forrású dezinformációs kampány, éppen ezért van némi aggodalom arra vonatkozóan, hogy a rendkívül kiélezett csütörtöki regionális választást nem próbálják-e meg befolyásolni. Egyes hangok egyenesen attól tartanak – kissé túlzó aggodalommal –, hogy akár az eredményeket is meghekkelhetik Oroszországból.

„Ha van valamiben tapasztalata ennek az országnak, akkor az a tiszta választások lebonyolítása” – e szavakkal próbálta meg eloszlatni a kétségeket néhány napja Soraya Sáenz de Santamaría kormányfő-helyettes. Az ABC beszámolója szerint alakult egy munkacsoport – ebben több minisztérium, valamint kriptológusok is részt vesznek –, amelynek az a feladata, hogy biztosítsa a december 21-i voksolás demokratikus, tiszta lebonyolítását.

Az utolsó közvélemény-kutatások szerint igen szoros lehet a végeredmény. Ha az egységpárti erők szereznek többséget, akkor a függetlenségi mozgalom egy időre háttérbe szorul – a mélyen gyökerező problémák természetesen ezzel nem oldódnak meg –, ha viszont az önálló Katalóniáról álmodók aratnak győzelmet, folytatódik a bizonytalanság. Nem meglepő tehát, hogy Spanyolországban aggodalommal figyelik, a külső beavatkozás esetleg nem mozdítja-e el a mérleg nyelvét. A pánik részben érthető, hiszen a múltban ezt nem sikerült megakadályozni. A spanyol kormányt, a politikusokat, sőt még a tradicionális médiát is váratlanul érte a dezinformációs kampány. Nem tudtak érdemben reagálni a jelenségre.

A népszavazás napján bejárta az országot a jobb oldali kép. Később kiderült, hogy egy korábbi tüntetésen készült, és a zászlót utólag szerkesztették oda Forrás: Amina Hekmet Twitter-oldala

A népszavazás napján bejárta az országot a jobb oldali kép. Később kiderült, hogy egy korábbi tüntetésen készült, és a zászlót utólag szerkesztették oda Forrás: Amina Hekmet Twitter-oldala

Ahogy az El País fogalmazott az egyik cikk címében: a függetlenségi referendum idején „az online háborút az orosz gépezet nyerte meg”.

A washingtoni George Washington egyetemen a közelmúltban zajlott egy kutatás, amely során több mint 5 millió olyan, a közösségi médiában megosztott tartalmat vizsgáltak, amelyek eredetileg – a Kremlhez köthető – különböző híroldalakon, így az RT-n és a Szputnyikon jelentek meg. A híreket megosztó felhasználók 30 százaléka anonim volt, s a tevékenységük kimerült abban, hogy ezen a site-ok álhíreit terjesztették az interneten. A kutatás vezetője, Javier Lesaca úgy írta le a jelenséget a BBC-nek mint „zombifelhasználók hadseregének” támadását, amelyet „mesterien irányítanak”.

Hogy ez a gépezet milyen komoly hatással lehetett a közvéleményre, újabb adatok bizonyítják. A népszavazás előtti és utáni napokban kétféle narratíva volt mérvadó a közösségi médiában: a tartalmak 78,2 százaléka a függetlenség mellett érvelt, s elnyomó hatalomként utalt a spanyol kormányra. Ezzel szemben csupán a tartalmak 19,2 százaléka nevezte legitimnek, hogy Madrid – a választás napján az erőszaktól sem visszariadva – meg akarta akadályozni az alkotmányellenes referendumot.

Hogy mi volt Moszkva célja, arra több magyarázat lehet. Az nem kérdés, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök örömmel nézi az Európai Unió belső konfliktusait, a kohézió gyengülésének jeleit, s az orosz befolyás növekedését. Donaja Barojan, a washingtoni székhelyű Atlanti Tanács nevű kutatóintézet munkatársa az El Paísnak kifejtette: a katalán krízist a Kreml arra is felhasználta, hogy legitimálja a Krím elcsatolását. A The Integrity Initiative szakértői csoport – amely az orosz dezinformációt monitorozza Európában – egy frissen publikált kutatásában azt írja, hogy Moszkva okkal akarja növelni spanyolországi befolyását: a valódi cél a spanyol szélsőjobb feltüzelése. A jobboldal radikális szárnya Spanyolországban messze nem olyan népszerű, mint Európa más országaiban, politikailag irreleváns. A katalán krízis azonban – vélik a londoni szakértők – felkorbácsolhatja a nacionalista érzelmeket. „A szélsőjobboldali, valamint a kormányzó Néppártban csalódott konzervatív szavazók egyre inkább szimpatizálnak Putyin Oroszországával” – olvasható a tanulmányban.

A függetlenségpártiak kerültek nyerő pozícióba
Az El País saját közvélemény-kutatása alapján lemodellezte a csütörtöki választást követő lehetséges forgatókönyveket. Ezek szerint 54 százalék az esélye annak, hogy hajszállal ugyan, de a függetlenségpárti erők szerzik meg a többséghez szükséges minimum 68 mandátumot. Az esélyek az utóbbi pár napban változtak: a közelmúltban még az egységet támogató pártoknak jósoltak többséget a parlamentben.

7-es cikk - Duda aláírja a két kifogásolt bírósági törvényt

Andrzej Duda lengyel államfő közölte szerdán, hogy aláírja azt a két, a lengyelországi igazságügyi reformot előkészítő törvényt, amely miatt az Európai Bizottság a nap folyamán az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezett Varsóval szemben.

A Duda által előterjesztett, az országos igazságügyi tanácsról (KRS) és a legfelsőbb bíróságról szóló törvények, amelyeket a felsőház múlt pénteken szavazott meg, az elnök szerint nem sértik, hanem szolgálják a lengyel állam demokratizálását.

Az államfő egyúttal tisztességtelennek minősítette az Európai Bizottság (EB) első alelnöke, Frans Timmermans által megfogalmazott értékelést, miszerint az új lengyel bírósági törvények lényegében nem térnek el a Duda által júliusban megvétózott jogszabályoktól. Duda felsorolta a korábbi és a jelenlegi változatok közötti fő különbségeket, amelyek szerinte lényegesen javítottak a két törvény minőségén.

Rámutatott többek között arra, hogy az eredeti változat szerint nyugalmazták volna a legfelsőbb bíróság összes tagját, és a szolgálati időt csak az igazságügyi miniszter hozzájárulásával hosszabbítanák meg. A most aláírandó jogszabályban "abszolút nincs ilyen előírás" - szögezte le Duda, utalva arra, hogy javaslatára csupán 70-ről 65 évre csökkentik a bírák nyugdíjkorhatárát, és szolgálati idejük meghosszabbításáról kérésükre az államfő dönthet.

"A szembeszökő igazságtalanságok kiküszöbölését" szolgálja Duda szerint az, hogy a legfelsőbb bíróság az úgynevezett "rendkívüli panaszok" nyomán fellebbezési eljárásban felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit, akár 20 évre visszamenőleg is. Brüsszel szerdai ajánlásai viszont a rendkívüli panasz törlését is tartalmazzák.

A KRS-ről szól törvény kapcsán Duda, összevetve ezt több más ország gyakorlatával, elutasította, hogy a testület bírótagjainak megválasztási módja pártpolitikai érdeket szolgálna. Rámutatott többek között arra, hogy a KRS összetételébe az összes parlamenti tömörülésnek lesz beleszólása. Brüsszel szerint viszont az új rendszer nem garantálja a bírószervezetek érdekeinek képviseletét a KRS bírótagjainak megválasztásában.

Az államfő szerint a bírósági reform során Lengyelországban "nagyon jó, az igazságügyi rendszert hatékonyabbá tevő" megoldásokat vezetnek be, amelyek révén "visszatér az embereknek az igazságba, a lengyel bíróságokba és igazságügybe vetett hite".

Az EB szerdán úgy döntött, hogy az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást indít el, egyúttal három hónapot adva Varsónak a brüsszeli testület által megfogalmazott újabb ajánlások megvalósítására. A döntést több lengyel politikai vezető politikai indíttatásúnak minősítette.

Szerző
Frissítve: 2017.12.20. 20:34