Elfogadta az amerikai kongresszus szerdán a kormány adóreformcsomagját. A törvény 35-ről 21 százalékra csökkenti a vállalkozások adókulcsát, a személyi jövedelemadó esetében pedig – 2025-ig érvényes hatállyal – 39,6 százalékról 37 százalékra mérsékli a legmagasabb jövedelmi sáv adókulcsát. Emellett ennek a kulcsnak az alsó határát is emeli: az eddigi évi 418 400 dollár helyett csak az évi 500 ezer dollár feletti jövedelem adózik a legmagasabb kulccsal.
Számos más intézkedéssel együtt 1986 óta ez a legnagyobb horderejű adóreform Amerikában, és egyben a közel egy évvel ezelőtt hivatalba lépett Donald Trump elnök republikánus kormányzatának első valóban jelentős politikai sikere.
Az amerikai elnök a beruházási kedv ösztönzésének céljával dolgoztatta ki az adóreformcsomagot, és a jelenleg évi 3 százalékos gazdasági növekedés akár megduplázódását is reméli attól. Az ellenzéki demokraták ugyanakkor azt mondják, hogy a középosztály – ahová az amerikaiak túlnyomó többsége tartozik – nem érez majd előnyöket az új szabályok bevezetésétől.
A szavazás a kongresszus két házában nem nélkülözte az izgalmakat. A képviselőházban, ahol a republikánusoknak szilárd többségük van, először simán átment a javaslat. Ezután a szenátusban – szenvedélyes szócsaták után – már sokkal szorosabb eredmény született: 51-43 arányban fogadták el az adóreformot.
Csakhogy a képviselőház által előzőleg megszavazott szöveget három ponton – így történetesen a törvény címében is – módosítani kellett, mert az eredeti változat ellentmondott a szenátus házszabályának. A módosított szöveg szenátusi elfogadása után így újra össze kellett ülnie a képviselőháznak, hogy az is rábólintson immár a végleges változatra. Ez szerda este meg is történt.
Donald Trump elnök közölte, hogy a törvényt a kongresszusi jóváhagyás után haladéktalanul aláírja.
Inotai András közgazdász professzor a Népszava kérdésére elmondta: ma még nem lehet számszerűsített módon felmérni, hogy az európai gazdaságra miként hat majd az amerikai adócsökkentés. A tőzsdék szárnyalni kezdtek, a gazdasági növekedés gyorsulásához fűzött várakozások felfokozottak, és ennek továbbgyűrűző kedvező hatása lehet. Figyelembe kell venni ugyanakkor azt is – tette hozzá az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatója –, hogy a kedvezőbb amerikai adókörnyezetnek haszonélvezői lesznek az Egyesült Államokban működő külföldi cégek is, miközben például az Európában működő amerikai vállalatok esetében felmerülhet, hogy azok keresni fogják annak a módját, miként adózzanak inkább Amerikában.
