Előfizetés

Nem vizsgálódhat az ENSZ Mianmarban

Publikálás dátuma
2017.12.21. 06:37
Fotó: AFP/Dominique Faget

Nem engedik be Mianmarba – az egykori Burmába – az ENSZ egyik emberi jogi szakértőjét, aki a rohingyák elleni támadásokat vizsgálta volna. A kormány tájékoztatása szerint – idézte a közleményt a BBC – Janghi Li azért nem léphet be januárban az ázsiai országba, „mert nem független és tárgyilagos”. A különleges megbízott válaszképp azt nyilatkozta: a tiltás is annak a jele, hogy „valami borzalmas dolog” történik az ország nyugati részén található Rakhinében. A muzulmán kisebbség tagjai elleni erőszakos fellépést az ENSZ korábban etnikai tisztogatásnak nevezte. Augusztus óta több mint 650 ezer rohingya vándorolt Bangladesbe. Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű nemzetközi szervezet közelmúltban publikált jelentése szerint legalább 6500-an vesztették életüket augusztus 25. és szeptember 24. között.

Románia forradalmai

Gál Mária
Publikálás dátuma
2017.12.21. 06:33
A héten is tüntettek Bukarestben az igazságszolgáltatási reform ellen Fotó: AFP/Alberto Grosescu

Huszonnyolc éve, december 16-án Temesváron, Tőkés László védelmében vonultak utcára az emberek. A tömeg tömeget vonzott, s rövidesen már nem egy református lelkészről, hanem Nicolae Ceausescu diktatúrájáról volt szó, aminek megdöntéséért a temesváriak a golyózáport is vállalták. December 21-én már Bukarestben és a nagyobb erdélyi városokban is a tömegbe lőttek. Másnap a diktátor házaspár elmenekült, majd a karácsonyi kivégzéssel (Európa egyetlen élőben közvetített, nyilvános ítéletének végrehajtásával) ért véget a forradalom. A rendszerváltás megtörtént, s bár kisebb szépséghibákkal, de demokratikus jogállam épült ki Romániában is. A szépséghibák egyike pedig épp az, hogy máig nem tudható kik adták ki és kik hajtották végre annak idején a tűzparancsot. A 25 évig húzódott majd lezárt, tavaly újranyitott „forradalom perében” az évforduló kapcsán a vizsgálódó ügyészek bejelentették, hogy a forradalom leple alatt tulajdonképpen puccs zajlott katonai segítséggel. Felelősöket, neveket még mindig nem hoztak nyilvánosságra.

Mára felnőtt egy nemzedék, akinek szinte semmit nem mond Ceausescu neve, amely már fel sem ismerné azt a bizonyos fotót, amely 24 éven át kötelező módon ott lógott minden tanteremben, hivatali helyiségben, ott díszelgett a tankönyvek első lapjain. Őket nem is érdekli mi is történt akkor, inkább az izgatja, mi történik ma és mi lesz holnap, nem az egykori felelősöket keresik, hanem azt, kiknek köszönhetően siklott ki a rendszerváltás és süllyedt korrupcióba az ország. Újra forradalmi hangulat uralkodik az országban. Románia politikai és közéletét évek óta az úgynevezett korrupcióellenes harc és a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tevékenysége valamint annak értelmezése, az ahhoz való viszonyulás határozza meg. Egyre gyarapszik azok tábora, akik szerint visszaélések sorozata történik a korrupcióellenes harc leple alatt, akik kifogásolják az érintettek által mindvégig tagadott, de kétségtelen összefonódást a DNA és a titkosszolgálat között. Sokan ügyészállamot, mások politikai leszámolást, boszorkányüldözést, vagy egyenesen párhuzamos államot emlegetnek.

Nem kevesen vannak azok sem, akik szerint ugyan a DNA módszerei kifogásolhatóak, s vannak ártatlan áldozatai is a korrupcióellenes harcnak, mindez kevésbé csorbítja a jogállamot, mint az élet minden területét eluraló korrupció. Látványosan szaporodik azok tábora is, akik szerint a román jogállam egyetlen letéteményese épp a DNA és a mögötte álló erők, az igazságszolgáltatási reformot erőltető kormánytöbbség pedig semmi mást nem akar, mint saját korrupt bőrét és vezetőit menteni. A tavaly karácsonykor hivatalba lépett szociálliberális-szociáldemokrata kormány elleni első több tíz, sőt esetenként több százezres tömegtüntetések már februárban kirobbantak, amikor a kormány először próbálkozott az igazságügyi törvények módosításával, amelyre különben alkotmánybírósági határozat is kötelezi. A kabinet visszalépett, a tüntetések elhaltak. Az utóbbi hetekben azonban elfogadta a parlament is a módosításokat, s bár kisebb hévvel, de a demonstrációk újraéledtek, az indulatok forrnak, s a táborok közötti választóvonal lakossági szinten is egyre jobban megmerevedik. Mindenki változást sürget, csakhogy másképpen, ezúttal hiányzik az a konszenzus, amely 28 évvel ezelőtt az utcára vitte a tömegeket.

A parlamenti többség és hívei szerint az igazságügyi törvények módosításának célja a jogállam megerősítése, s az új szabályok hatályba lépésével elérhető a korrupcióellenes harcban eddig tapasztalt túlkapások visszaszorítása. A módosítások többek között a bírák és ügyészek tevékenységének szétválasztását írják elő, csökkentik az ügyészek befolyását az eljárás menetére, mert a parlamenti többség kifogásolja, hogy a jelenlegi keretek között a bíró és az ügyész ugyanazzal a státussal rendelkezik. Egyben lehetővé teszik a bírói és ügyészi bűncselekmények, tévedések kivizsgálását, büntethetőségét.

A tiltakozók nyilván nem így látják, szerintük épp újra „ellopják a forradalmat”.

Az RMDSZ megszavazta
A romániai magyar érdekképviselet, az RMDSZ is megszavazta az igazságügyi módosító tervezeteket. A szövetség indoklása szerint azért támogatták a módosításokat, mert, jelenleg „Romániában a nemzetbiztonságra hivatkozva bármikor, bárkit lehallgathatnak azért, hogy bűnvádi eljárást indíthassanak a rendszer számára kényelmetlennek tartott emberek ellen. Ma nem vonják felelősségre azokat az ügyészeket és bírókat, akik rosszhiszeműségből vagy gondatlanságból hibákat követnek el, emberek életeit teszik tönkre. Ez az állapot tarthatatlan”.

Trump egy év után végre sikert aratott

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2017.12.21. 06:32
Fotó: AFP/Jim LoScalzo

Elfogadta az amerikai kongresszus szerdán a kormány adóreformcsomagját. A törvény 35-ről 21 százalékra csökkenti a vállalkozások adókulcsát, a személyi jövedelemadó esetében pedig – 2025-ig érvényes hatállyal – 39,6 százalékról 37 százalékra mérsékli a legmagasabb jövedelmi sáv adókulcsát. Emellett ennek a kulcsnak az alsó határát is emeli: az eddigi évi 418 400 dollár helyett csak az évi 500 ezer dollár feletti jövedelem adózik a legmagasabb kulccsal.

Számos más intézkedéssel együtt 1986 óta ez a legnagyobb horderejű adóreform Amerikában, és egyben a közel egy évvel ezelőtt hivatalba lépett Donald Trump elnök republikánus kormányzatának első valóban jelentős politikai sikere.

Az amerikai elnök a beruházási kedv ösztönzésének céljával dolgoztatta ki az adóreformcsomagot, és a jelenleg évi 3 százalékos gazdasági növekedés akár megduplázódását is reméli attól. Az ellenzéki demokraták ugyanakkor azt mondják, hogy a középosztály – ahová az amerikaiak túlnyomó többsége tartozik – nem érez majd előnyöket az új szabályok bevezetésétől.

A szavazás a kongresszus két házában nem nélkülözte az izgalmakat. A képviselőházban, ahol a republikánusoknak szilárd többségük van, először simán átment a javaslat. Ezután a szenátusban – szenvedélyes szócsaták után – már sokkal szorosabb eredmény született: 51-43 arányban fogadták el az adóreformot.

Csakhogy a képviselőház által előzőleg megszavazott szöveget három ponton – így történetesen a törvény címében is – módosítani kellett, mert az eredeti változat ellentmondott a szenátus házszabályának. A módosított szöveg szenátusi elfogadása után így újra össze kellett ülnie a képviselőháznak, hogy az is rábólintson immár a végleges változatra. Ez szerda este meg is történt.

Donald Trump elnök közölte, hogy a törvényt a kongresszusi jóváhagyás után haladéktalanul aláírja.

Inotai András közgazdász professzor a Népszava kérdésére elmondta: ma még nem lehet számszerűsített módon felmérni, hogy az európai gazdaságra miként hat majd az amerikai adócsökkentés. A tőzsdék szárnyalni kezdtek, a gazdasági növekedés gyorsulásához fűzött várakozások felfokozottak, és ennek továbbgyűrűző kedvező hatása lehet. Figyelembe kell venni ugyanakkor azt is – tette hozzá az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatója –, hogy a kedvezőbb amerikai adókörnyezetnek haszonélvezői lesznek az Egyesült Államokban működő külföldi cégek is, miközben például az Európában működő amerikai vállalatok esetében felmerülhet, hogy azok keresni fogják annak a módját, miként adózzanak inkább Amerikában.