Akik nem számítanak az "emberbarát" kormánynak

Publikálás dátuma
2017.12.21 06:00
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Súlyos szakemberhiány gátolhatja a nagy létszámú szociális intézmények kiváltására indított, már eddig is nagy vitákat kiváltó programot.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint mintegy 25 ezer fogyatékos és pszichiátriai, szenvedélybeteg ember él intézményi keretek között, közülük 21 ezren 50 fősnél nagyobb intézményben. Egy 22 milliárd forintos uniós program segítségével 2019-ig 2500 gondozottat költöztetnének 8-12 fős lakóotthonokba, 2023-ig pedig további 7500 ember kerülhet családiasabb környezetbe, mintegy 55 milliárdból. Arra a kérdésünkre, hogy tervezik-e bővíteni az ellátásban résztvevő gondozók, szakemberek körét, nem kaptunk választ a tárcától. Pedig ez lényeges momentum: a projektet figyelemmel kísérő szakértők ugyanis figyelmeztetnek, attól, hogy a fogyatékkal élő emberek egy részét a nagy intézményekből kisebb lakóotthonokba költöztetik, nem lesz több szakképzett ápoló, gondozó, holott a nagy létszámú intézményekben is gyakran a szakemberhiány jelenti a legnagyobb problémát.

Krémer Balázs szociológus, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke úgy látja, a szakemberhiány miatt nem lehet majd mindenkit kiköltöztetni. – Folyamatos műszakban, differenciált szakmai stábot 8-12 emberre sem felállítani, sem alkalmazni nem lehet. Nincs annyi szakember és nincs annyi bérkeret, normatíva. Például egy dührohamban kitörő értelmi fogyatékos ember humánus, nem agresszív lefogásához, ön- és közveszély ártalmatlanításához legalább 4-5 felkészült ápoló kell, annyi, amennyi egy 8-12 fős kis intézményben nem lesz egyszerre jelen – mutatott rá Krémer.

A szakértő szerint azok a gondozottak, akik nem képesek önállóbb életre, biztos, hogy a nagyintézményekben maradnak, hiszen folyamatos felügyeletüket, ápolásukat csak szakemberek és technikai eszközök intenzív alkalmazásával lehet megoldani, erre viszont a kisebb lakóotthonokban aligha lesz lehetőség. Krémer úgy véli, a kiváltási folyamatnak leginkább azokról kell szólnia, akik most is képesek az önállóságra, vagy képessé tehetők erre. Képesek például a verbális kommunikációra, egyedül lehet hagyni őket, el tudják magukat foglalni, önállóan kielégíthetik biológiai szükségleteiket kielégíteni, döntéseket hoznak arról, mit vegyenek fel, vagy hogy mit szeretnének enni, esetleg tanulni, dolgozni.

Ám számos esetben még ők sem szabadulhatnak meg véglegesen a nagyintézményi ellátástól. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) tüzetesen átvizsgálta a kiváltási programra érkezett és elfogadott pályázatokat. Azokból pedig kiderült: a legtöbb esetben úgy tervezték meg az intézetekben élő értelmi fogyatékos emberek jövőbeli életét, hogy a korábbi nagyintézményekből azok parkjába, vagy az intézménynek helyt adó településre, netán egy szintén állami fenntartásában, de más, hasonló adottságú településen működő intézet közelébe költöztetik őket.

"A lakókat reggelente kisbuszokkal beszállítják az intézetek területére, ahol a nappali ellátásuk kerül megszervezésre (éppen úgy, ahogyan eddig is). Így nem jön létre új szolgáltatási struktúra, sem új alapellátások, a fogyatékos személyek ellátása továbbra is szegregált formában, totális ellátási szemléletben történik" – írta az érdekvédelmi szervezet. Vagyis a gondozottaknak lényegében csak az alvóhelyük lesz máshol. Feltehetőleg ebben is nagy szerepet játszik a szakemberhiány; nincs annyi gondozó, amennyivel biztosítani lehetne a napközbeni ellátást a különálló lakóotthonokban.

Az Emmi ezzel kapcsolatban csak annyit közölt: a pályázati felhívás a szakmai észrevételek figyelembevételével került véglegesítésre és megjelentetésre, a projekt társadalmi egyeztetésén az ÉFOÉSZ is részt vett. Hozzátették: a kormány elkötelezett, hogy a fogyatékos emberek számára minél nagyobb mértékben biztosítsa az önálló életvitel és a közösségi élet lehetőségét.

Mint arról többször írtunk, a projektet már korábban is számos bírálat érte. Többek között azért, mert az új, most tervezett, családiasabb otthonokat kis településeken, jellemzően faluszélen építenék fel, ami egyáltalán nem segíti a fogyatékkal élők integrálását.

Harc az akadálymentesítésért
Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordul a 3-as metró ügyében a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ). A szervezet szerint a magyar állam, Budapest és BKV Zrt. az M3-as metró részleges akadálymentesítésével megsértette a fogyatékossággal élőkkel szemben az egyenlő bánásmód követelményét.

Szerző
2017.12.21 06:00

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00

Elállt a kormány a Mészáros-gyerekek kórházberuházásától

Publikálás dátuma
2019.01.15 21:39

Fotó: Népszava/
Több mint 18 milliárd forintért épített volna új kórházi tömböt a Mészáros-csemeték vállalkozása és az Épkar alkotta konzorcium, ezt azonban az Orbán-kabinet is drágának találta.
Hétfőn írtuk meg a Magyar Építők nyomán, hogy milliárdos beruházással kezdődik az újév a Mészáros -család számára, hiszen Az Épkar Zrt. és a Fejér B.Á.L. Zrt. építheti meg 18,2 milliárd forintért Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház új, 300 férőhelyet épületét Székesfehérváron. Mint ismert, a Fejér B.Á.L. Zrt. tulajdonosai Mészáros Lőrinc gyermekei, azaz  Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc. 
 A Modern Városok Program-keretében futó építkezés azonban a jelek szerint az Orbán-kormánynak is túl borsos volt: az RTL Klub ugyanis kedden megkereste a hír kapcsán a kórházat, ahol azt mondták: a szerződés akkor lép hatályba, ha a kormány arról támogatói döntést hoz, a fejlesztést azonban a megnövekedett költségek miatt nem támogatta a kabinet.
2019.01.15 21:39