Egyre durvábban fogyatkozunk

Publikálás dátuma
2017.12.22. 06:07
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock

Majdnem negyedével, pontosan 22 százalékkal nőtt idén a magyar lakosság természetes fogyása – ezt a riasztó adatot hozta nyilvánosságra a KSH. Többen haltak meg és kevesebben születtek idén január és október között, mint 2016 hasonló időszakában, ami azt jelenti, hogy 32 798 fővel tovább csökkent a magyar népesség.

Az éves statisztikai adatok szerint 9 millió 798 ezres létszámról indítottuk az évet, tíz hónappal később, október végén azonban már csak 9 717 202 volt a létszám. Lassan kezd valósággá válni a statisztikai hivatal Népességtudományi Kutatóintézetében 2015-ben elkészített népesség-előszámítás adatsora. A kutatók akkor azt valószínűsítették, hogy Magyarország népessége 2060-ban a legjobb esetben 8 millió 700 ezer lehet, a legrosszabb változatban pedig mindössze 6 millió 700 lesz a hazánkban élők száma.

Idén az első 10 hónapban mindenesetre már csak 76 ezer gyermek jött világra, viszont majdnem 110 ezren haltak meg. Önmagában nem jelent semmit, de az évek óta tartó emelkedés után megtorpant a házasulási kedv is: idén kevesebben kötötték össze papíron is az életüket, mint tavaly. A legkevesebb esküvőt épp az utolsó vizsgált hónapban, októberben tartották.

Szerző
Témák
KSH népesség

Katalónia - A bizonytalanok kezében a jövő

Publikálás dátuma
2017.12.21. 21:57
Fotó: AFP/Lluis Gene
A szavazók a regionális voksoláson valójában a függetlenség és az egység között választottak.

Története egyik legfontosabb regionális voksolásán Katalónia a függetlenségre szavazott az este közölt eső felmérések szerint. A La Vanguardia barcelonai napilap az urnazárás után nem sokkal közölte: legalább 67 mandátumot a függetlenségpárti erők szereztek meg (a parlamenti többség megszerzéséhez 68 mandátumra van szükség). A Köztársasági Baloldal (ERC) 34-36, a JuntsxCat 28-29, a radikális baloldali Népi Egység (CUP) 5-6 mandátumot szerezhetett.

A függetlenség egyoldalú kikiáltása óta az utcán csökkent a feszültség, ám a politikában nem. A közvélemény-kutatások az utolsó pillanatig rendkívül szoros küzdelmet jósoltak. A két fő irányt 3-3 párt képviseli. Önálló katalán köztársaságért küzd a JuntsxCat – a volt katalán vezető, Carles Puigdemont pártja –, a CUP, és a az ERC. Velük szemben Spanyolországban képzeli el a jövőt a centrista Ciudadanos, a Néppárt (PP) és a szocialisták helyi szervezete (PSC).

Kígyózó sorok alakultak ki több szavazóhelyiség előtt Katalóniában. Egyes pontokon 40 percet is várni kellett, de az emberek türelmesek voltak, hiszen tudták, hogy óriási a tét, nem csupán pártokra szavaznak: a függetlenség vagy az egység mellett teszik le voksukat.

A függetlenség egyoldalú kikiáltása, majd az arra adott válaszlépés – a katalán autonómia felfüggesztése – óta az utcán csökkent a feszültség, ám a politikában nem. Az utolsó felméréseken is szoros küzdelmet jósoltak a táborok között.

A két fő irányt 3-3 párt képviseli. Önálló katalán köztársaságért küzd a JuntsxCat – a volt katalán vezető, Carles Puigdemont pártja –, a radikális baloldali Népi Egység (CUP), és a Köztársasági Baloldal (ERC). Velük szemben Spanyolországban képzeli el a jövőt a centrista Ciudadanos, a Néppárt (PP) és a szocialisták helyi szervezete (PSC).

Az El País csütörtökön azt írta: a voksolást az egymillió bizonytalan katalán dönti el, a szavazásra jogosultak mintegy ötöde. A 68 mandátumot jelentő parlamenti többség megszerzésében nagy szerepe lesz még a radikális baloldali Podemos helyi szervezetének (CatECP) is, amely nem egységpárti, de a függetlenség egyoldalú kikiáltását sem támogatja.

A lapunknak nyilatkozó katalán alkotmányjogász, Xavier Arbós Marín azt mondta: a voksolással aligha ér véget az elmúlt hónapokra jellemző bizonytalanság és feszültség, főleg, ha senki sem szerez abszolút többséget. A függetlenségpárti erők – amelyek egyáltalán nem egységesek, sok a feszültség közöttük, mert másképp képzelik el a célhoz vezető utat – aligha térnek le a mostani útról.

„Nem is annyira politikai, mintsem érzelmi motiváció hajtja őket. Már nem csak a függetlenségről szól az egész, hanem a szembenállásról Madriddal, az általuk igazságtalannak vélt 155 cikkelyről, és a vezetőik bebörtönzéséről” – mondta a katalán fővárosból a Barcelonai Egyetem oktatója. Arbós úgy látja, a függetlenség kikiáltásának kudarca óta ezek a pártok már egyre kevésbé hangoztatják, hogy mikor és hogyan szándékoznak kivívni a független köztársaságot, valamint milyen érvek szólnak mellette, egyszerűen azt hangoztatják, hogy a spanyol vezetés autoriter, ezért el kell szakadni. Ezzel a retorikával márpedig a szakértő szerint nem hagynak fel, akármilyen eredménnyel zárul is a választás, épp ezért a feszültség várhatóan megmarad a régióban.

Mérföldkövek az elmúlt hónapokban:

Június 9: Carles Puigdemont katalán vezető bejelenti, hogy október 1-jén rendezik meg a függetlenségi népszavazást.

Szeptember 7: a spanyol alkotmánybíróság felfüggeszti a népszavazást.

Október 1: A hivatalos végeredmény szerint 42 százalékos részvételi arány mellett 90 százalék voksolt a függetlenségre. A referendum napján a spanyol rendőrök sok esetben indokolatlan erőszakkal lépnek fel a szavazni vágyókkal szemben. A túlkapásnak több száz áldozata van.

Október 11: Mariano Rajoy spanyol kormányfő bejelenti, hogy aktiválják az alkotmány 155. cikkelyét, amely a katalán autonómia részleges felfüggesztését eredményezi.

Október 21: Mariano Rajoy feloszlatja a katalán parlamentet és új választásokat jelent be.

Október 27: Katalónia kikiáltja a függetlenséget. Leginkább szimbolikus lépésről van szó, hiszen a nemzetközi közösség döntő többsége nem ismeri el Katalóniát önálló köztársaságként, s a menesztett katalán kormány sem kísérli meg a hatalomátvételt.

Október 30: Carles Puigdemont Brüsszelbe menekül egykori kormánya négy másik tagjával. A volt vezető és számos másik politikus ellen zendülés, lázadás, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt eljárás indul.

November 2-3: az egykori kormány kilenc tagját bebörtönzik. A legfontosabb függetlenségpárti civil szervezetek vezetői ekkor már hetek óta börtönben vannak. Puigdemont, és a négy Belgiumban bujkáló politikus ellen nemzetközi elfogatóparancsot adnak ki.

December 5: visszavonják a nemzetközi elfogatóparancsot. Carles Puigdemont Belgiumból folytat választási kampányt. Azt állítja, hogy a függetlenségpárti egység győzelme esetén hazatér. Spanyolországban közben óvadék ellenében kiengedik a bebörtönzött politikusok többségét.

Katalónia - A bizonytalanok kezében a jövő

Publikálás dátuma
2017.12.21. 21:57
Fotó: AFP/Lluis Gene
A szavazók a regionális voksoláson valójában a függetlenség és az egység között választottak.

Története egyik legfontosabb regionális voksolásán Katalónia a függetlenségre szavazott az este közölt eső felmérések szerint. A La Vanguardia barcelonai napilap az urnazárás után nem sokkal közölte: legalább 67 mandátumot a függetlenségpárti erők szereztek meg (a parlamenti többség megszerzéséhez 68 mandátumra van szükség). A Köztársasági Baloldal (ERC) 34-36, a JuntsxCat 28-29, a radikális baloldali Népi Egység (CUP) 5-6 mandátumot szerezhetett.

A függetlenség egyoldalú kikiáltása óta az utcán csökkent a feszültség, ám a politikában nem. A közvélemény-kutatások az utolsó pillanatig rendkívül szoros küzdelmet jósoltak. A két fő irányt 3-3 párt képviseli. Önálló katalán köztársaságért küzd a JuntsxCat – a volt katalán vezető, Carles Puigdemont pártja –, a CUP, és a az ERC. Velük szemben Spanyolországban képzeli el a jövőt a centrista Ciudadanos, a Néppárt (PP) és a szocialisták helyi szervezete (PSC).

Kígyózó sorok alakultak ki több szavazóhelyiség előtt Katalóniában. Egyes pontokon 40 percet is várni kellett, de az emberek türelmesek voltak, hiszen tudták, hogy óriási a tét, nem csupán pártokra szavaznak: a függetlenség vagy az egység mellett teszik le voksukat.

A függetlenség egyoldalú kikiáltása, majd az arra adott válaszlépés – a katalán autonómia felfüggesztése – óta az utcán csökkent a feszültség, ám a politikában nem. Az utolsó felméréseken is szoros küzdelmet jósoltak a táborok között.

A két fő irányt 3-3 párt képviseli. Önálló katalán köztársaságért küzd a JuntsxCat – a volt katalán vezető, Carles Puigdemont pártja –, a radikális baloldali Népi Egység (CUP), és a Köztársasági Baloldal (ERC). Velük szemben Spanyolországban képzeli el a jövőt a centrista Ciudadanos, a Néppárt (PP) és a szocialisták helyi szervezete (PSC).

Az El País csütörtökön azt írta: a voksolást az egymillió bizonytalan katalán dönti el, a szavazásra jogosultak mintegy ötöde. A 68 mandátumot jelentő parlamenti többség megszerzésében nagy szerepe lesz még a radikális baloldali Podemos helyi szervezetének (CatECP) is, amely nem egységpárti, de a függetlenség egyoldalú kikiáltását sem támogatja.

A lapunknak nyilatkozó katalán alkotmányjogász, Xavier Arbós Marín azt mondta: a voksolással aligha ér véget az elmúlt hónapokra jellemző bizonytalanság és feszültség, főleg, ha senki sem szerez abszolút többséget. A függetlenségpárti erők – amelyek egyáltalán nem egységesek, sok a feszültség közöttük, mert másképp képzelik el a célhoz vezető utat – aligha térnek le a mostani útról.

„Nem is annyira politikai, mintsem érzelmi motiváció hajtja őket. Már nem csak a függetlenségről szól az egész, hanem a szembenállásról Madriddal, az általuk igazságtalannak vélt 155 cikkelyről, és a vezetőik bebörtönzéséről” – mondta a katalán fővárosból a Barcelonai Egyetem oktatója. Arbós úgy látja, a függetlenség kikiáltásának kudarca óta ezek a pártok már egyre kevésbé hangoztatják, hogy mikor és hogyan szándékoznak kivívni a független köztársaságot, valamint milyen érvek szólnak mellette, egyszerűen azt hangoztatják, hogy a spanyol vezetés autoriter, ezért el kell szakadni. Ezzel a retorikával márpedig a szakértő szerint nem hagynak fel, akármilyen eredménnyel zárul is a választás, épp ezért a feszültség várhatóan megmarad a régióban.

Mérföldkövek az elmúlt hónapokban:

Június 9: Carles Puigdemont katalán vezető bejelenti, hogy október 1-jén rendezik meg a függetlenségi népszavazást.

Szeptember 7: a spanyol alkotmánybíróság felfüggeszti a népszavazást.

Október 1: A hivatalos végeredmény szerint 42 százalékos részvételi arány mellett 90 százalék voksolt a függetlenségre. A referendum napján a spanyol rendőrök sok esetben indokolatlan erőszakkal lépnek fel a szavazni vágyókkal szemben. A túlkapásnak több száz áldozata van.

Október 11: Mariano Rajoy spanyol kormányfő bejelenti, hogy aktiválják az alkotmány 155. cikkelyét, amely a katalán autonómia részleges felfüggesztését eredményezi.

Október 21: Mariano Rajoy feloszlatja a katalán parlamentet és új választásokat jelent be.

Október 27: Katalónia kikiáltja a függetlenséget. Leginkább szimbolikus lépésről van szó, hiszen a nemzetközi közösség döntő többsége nem ismeri el Katalóniát önálló köztársaságként, s a menesztett katalán kormány sem kísérli meg a hatalomátvételt.

Október 30: Carles Puigdemont Brüsszelbe menekül egykori kormánya négy másik tagjával. A volt vezető és számos másik politikus ellen zendülés, lázadás, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt eljárás indul.

November 2-3: az egykori kormány kilenc tagját bebörtönzik. A legfontosabb függetlenségpárti civil szervezetek vezetői ekkor már hetek óta börtönben vannak. Puigdemont, és a négy Belgiumban bujkáló politikus ellen nemzetközi elfogatóparancsot adnak ki.

December 5: visszavonják a nemzetközi elfogatóparancsot. Carles Puigdemont Belgiumból folytat választási kampányt. Azt állítja, hogy a függetlenségpárti egység győzelme esetén hazatér. Spanyolországban közben óvadék ellenében kiengedik a bebörtönzött politikusok többségét.