A „szemüveges patkány” Londonban is járt

Publikálás dátuma
2017.12.23 06:31
A szemüveg öltöztet.
Fotó: /

A Kijevben őrizetbe vett orosz kém biztonsági információkhoz is hozzájuthatott Londonban - derült ki néhány órával szerdai kijevi letartóztatása után. Sztaniszlav Jezsov, az ukrán kormányfő közeli munkatársa az idén nyáron tagja volt a Downing Street 10.-ben is tárgyaló ukrán delegációnak. A 39 éves férfi Volodimir Hrojszman kíséretében az angolul gyengén tudó kormányfőnek tolmácsolva Theresa May hivatali rezidenciájára is bejutott. Le is fotózták őt a világ egyik leghíresebb bejárata előtt, ahol önelégült mosollyal áll. A brit kormányfő elismerte, hogy “tudatában van”, egy orosz kém járt a rezidenciáján. A The Times szerint azon a megbeszélésen szó volt többek között az orosz-ukrán határról és a Moszkvára kivetett nemzetközi szankciókról is.

Mint arról lapunk is beszámolt, Jezsovot hazaárulással gyanúsítják. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) már hónapok óta figyelte. Korábban Ukrajna washingtoni nagykövetségén is dolgozott, feltehetően akkor szervezte be az orosz titkosszolgálat. Jezsov elektronikus csatornákon keresztül jelenthetett orosz megbízóinak. Olekszij Petrov, az SZBU kémelhárítási részlegének vezetője “szemüveges patkánynak” nevezte a “bennfentes információkkal rendelkező, megbecsülésnek örvendő, mindeközben az orosz különleges ügyosztálynak dolgozó árulót”.

2017.12.23 06:31

Közigazgatási bíróságok – Az ET-biztos felszólította Ádert, hogy ne írja alá a törvényt

Publikálás dátuma
2018.12.14 11:07

Fotó: Népszava/
Dunja Mijatovic arra kéri a köztársasági elnököt, hogy küldje vissza a törvénycsomagot az Országgyűlésnek.
Áder János államfőhöz fordult pénteken az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa a közigazgatási bírósági rendszer tervezett létrehozása ügyében, arra szólítva fel a köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett küldje vissza az Országgyűlésnek a héten elfogadott, erről szóló törvénycsomagot. Dunja Mijatovic az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette: komoly kérdéseket vethet fel a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, hogy a jogszabály értelmében az igazságügyi miniszternek erős befolyása lenne a közigazgatási bíróságok felett. Mint megírtuk, szerdán simán megszavazta az Országgyűlés a közigazgatási bíróságok felállítását. A kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el a parlament. A hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem szavazattal. Ennek értelmében a kormány „házi bíróságaiként” is emlegetett, önálló közigazgatási bíróságokra terelik át az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvitát, az adó-, építéshatósági vagy választási ügyektől egészen az adatkérési-, vagy sajtóperekig. Az aggályok egy része abból fakad, hogy az új bírósági szervezet bíráinak egy része a közigazgatásból érkezik, bár saját kérésükre – elvben – az összes mai közigazgatási bírót átveszik majd. A bírói pályázatoknál 80:20 arányban veszik majd figyelembe a közigazgatási, illetve a bírói tapasztalatot, így sokan az államigazgatásból kerülnek majd át. A „házi bíróság” jelleget erősíti, hogy a csak 2020. január 1-től működő új bírósági rendszer igazgatási feladatait az igazságügyi miniszter látja el, jelen esetben Trócsányi László, aki a törvénytervezet is jegyzi. Ő dönt a bírói pályázatoktól kezdve a költségvetési ügyekig minden érdemi ügyben. A közigazgatási bírósági rendszer kétfokú, a közigazgatási törvényszékek mellett létrehozzák a Közigazgatási Felsőbíróságot, amely – ahogy a Kúria a rendes bíróságok esetében – az ítélkezés mellett jogegységi feladatokat is ellát. Ennek elnöki posztjára Patyi Andrást választhatják majd meg. 
2018.12.14 11:07
Frissítve: 2018.12.14 11:07

Elkerüli a pápa Magyarországot

Publikálás dátuma
2018.12.14 10:22

Fotó: AFP/ FILIPPO MONTEFORTE
A Szentszék nem állja az Orbán kormány menek
 Bár Áder János köztársasági elnök 2013. szeptemberi vatikáni látogatása során azt közölte, Ferenc pápa elfogadta a Magyarországra szóló meghívást, s 2016-ban hazánkba látogat, ehhez képest nemhogy azóta nem jött el Budapestre, egyelőre 2019-es programjában sem szerepel úticélként Magyarország, s várhatóan nem is lesz benne. Ennek az az oka, hogy a Szentszék egyértelmű nemtetszéssel veszi tudomásul az Orbán-kormány menekültellenes politikáját. Miközben Ferenc pápa rendre rámutat, a keresztények kötelessége a menekültek befogadása, megsegítése, a magyar kabinet rendre szembemegy a pápa tanításával. Annak is meglehetősen rossz visszhangja lehetett a Vatikánban, hogy Magyarország elsők között jelezte, nem támogatja az ENSZ hét elején aláírt menekültügyi megállapodását, miközben a Vatikán rendre azt szorgalmazta, minél több ország írja alá a világszervezet migrációs paktumát. A Vatikán csütörtöki bejelentése szerint Ferenc pápa május 5-7 között Bulgáriába, illetve Macedóniába látogat el. Bár a 2019-es program még nem teljes, valószínűtlen, hogy az év második felében ismét közép- kelet-európai vizitet iktatnának a programba. Eddig annyi bizonyos, hogy januárban a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó helyszínére, Panamába látogat el a pápa, február elején az Arab Emírségekbe, Abu Dzabiba vezet az útja, március végén pedig kétnapos marokkói látogatás szerepel a programban. Az egyházfők közül eddig csak II. János Pál járt Bulgáriában, még 2002 májusában. Akkor három a kommunizmus idején meggyilkolt papot avatott boldoggá. Ferenc pápa bulgáriai látogatásának mottója „Béke a Földön”, amivel XXIII. János pápa 1963-as Pacem in terris enciklikájára utal. Mivel 2019-ben már aligha jön a magyar fővárosba Ferenc pápa, budapesti részről alighanem az a következő cél, hogy Ferenc pápát a 2020-as budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából csábítsák Budapestre.  
Témák
Szentszék
2018.12.14 10:22