A szíriai politikai rendezési kísérletek sorra elakadnak Genfben, ahol az ENSZ közvetítésével folynak a tárgyalások, az orosz-iráni-török asztanai folyamat eddig eredményesebbnek bizonyult. A januárra, Szocsiba tervezett békekonferencia kapcsán azonban bajban van Moszkva, miután kedden a szíriai ellenzék közölte, nem vesz részt a tárgyaláson. Oroszország Aszad elnök legfontosabb támogatója, decemberben jelezte, kivonja csapatait Szíriából, tegnap viszont már arról beszélt Szergej Sojgu védelmi miniszter, hogy megkezdték az állandó hadseregcsoport felállítását a szíriai tartuszi kikötőben és a hmejmími légibázison.
Elmozdulás történhet a hosszú ideje befagyott kelet-ukrajnai konfliktusban is, amelyben Moszkva ugyancsak közvetítőként tünteti fel magát. Ezúttal nem Putyin elnök, hanem Kirill pátriárka a kezdeményező, de minden bizonnyal, nem a Kreml rábólintása nélkül. A 2015. február 12-én aláírt minszki fegyverszüneti egyezmény egyik legfontosabb pontja, a fogolycsere kérdésében ma várható az első eredmény. Az esemény súlyát jelzi, hogy az utolsó fogolycsere több mint egy éve, 14 hónapja történt meg.
Kirill orosz pátriárka hétfőn jelentette be, hogy Kijev 306, a szakadár oldal pedig 74 foglyot enged szabadon szerdán. A pátriárka a két önhatalmúlag kikiáltott szakadár népköztársaság vezetőivel, Olekszandr Zaharcsenkóval és Leonyid Paszicsnikkal, valamint a kijevi kormányzat képviselőjével is egyeztetett a moszkvai Szent Dániel kolostorban, és mint a média képviselőinek elmondta, a békéltetésben segítségére volt Onufrij metropolita, a moszkvai patriarkátus fensőbbségét elismerő ukrán ortodox egyház vezetője is.
Kirill szavaiból az is kiderült, hogy az egyház hosszabb távon szándékozik szerepet vállalni a kelet-ukrajnai rendezésben. A mai fogolycsere egyelőre nem terjed ki mindenkire (a minszki egyezmény általános fogolycserét ír elő a mindenkit mindenkire elv alapján), a továbbiakban, ugyancsak egyházi közvetítéssel tárgyalnak a felek az összes fogvatartott szabadon bocsátásáról.
Az egyházi vezető színrelépése előtt Szergej Lavrov orosz és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterek december 8-án egyeztettek a kérdésben, Vlagyimir Putyin november 16-án a szakadár népköztársaságok vezetőivel tárgyalt a fogolycseréről és azt a javaslatot próbálta velük elfogadtatni, amelyet Viktor Medvedcsuk humanitárius kérdésekért felelős ukrán különmegbízott terjesztett elő.
Más biztató jelek is vannak a kelet-ukrajnai konfliktus kapcsán. Lavrov és Klimkin a Krím félsziget 2014 márciusi orosz annektálása óta most tárgyalt először közvetlenül egymással. Igaz ugyan, hogy Sigmar Gabriel német külügyminiszter társaságában és (vélhetően kezdeményezésére) a Donbászra látogat január elején az ukrán diplomácia vezetője, Pavlo Klimkin.
Moszkva közvetítést ajánlott fel a Washington és Phenjan közötti konfliktus rendezésére is.
