Előfizetés

Látszat és valóság a kerekesszékből

Vas András
Publikálás dátuma
2017.12.27. 06:06
FOTÓ: MTI/SÓKI TAMÁS

Az elmúlt években a középületek felújítására uniós forrást csak kötelező akadálymentesítéssel lehetett felhasználni, így mára az állami és önkormányzati intézmények háromnegyede már mozgáskorlátozottak számára is könnyebben megközelíthető. Más a helyzet a vállalkozásoknál: a szintén az EU által támogatott turisztikai beruházások kivételével jelentős a lemaradás. Vigasztalanabb a helyzet a közműszolgáltatóknál is, a bankok, üzletek, gáz- és vízszolgáltatók, biztosítók épületeinek alig több mint fele akadálymentesített, noha a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvény előírja, hogy egy településen lakosságszámtól és szolgáltatástípustól függően hány hozzáférhető közszolgáltatásnak kell működnie.

Egy 1998-as jogszabály szerint 2005-re minden közszolgáltatást nyújtó intézménynek akadálymentessé kellett volna válnia, ám a múlt évtized elejére kiderült, a határidő tarthatatlan, így az állami és önkormányzati középületek 2010-ig haladékot kaptak. A törvény alapján a közösségi, azaz vasúti- és buszközlekedést 2013. január elsejéig, a közüzemi szolgáltatók épületeit 2013. december 31-ig kellett volna mindenki számára hozzáférhetővé tenni. Aztán egy újabb módosítással az évtized elején eltörölték a határidőket.

Noha a hazai építési törvény szerint is az új épületek, illetve a felújítások esetében kötelező az akadálymentesítés, a kivitelezések során azért akadnak furcsa dolgok - mondta Hegedüs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Somogy megyei Egyesületének elnöke, aki 2015-ig közel három évtizeden át a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Egyesülete (MEOE) elnöki tisztét is betöltötte. Az uniós projekteknél kötelező a rehabilitációs szakmérnök alkalmazása, s a beruházás végén a monitorozás, ugyanakkor saját forrás felhasználásánál már nem. Ilyenkor fordulnak elő látszatmegoldások: épül rámpa, de túl meredek, vagy csak kétoldali, azaz háromkerekű kerekes székkel nem használható. Mint például Egerben, ahol az önkormányzat néhány éve akadálymentesített ugyan egy hidat, csak éppen háromkerekű mopeddel és bakakocsival egyáltalán nem lehetett rajta felmenni.

A közösségi közlekedésben is hasonló a helyzet. Ahol új járműveket állít forgalomba egy cég, már csak alacsony padlós buszokat vagy vonatokat vehet, hisz csak ilyet gyártanak.

– Vidéken is látható a fejlődés – folytatta Hegedüs Lajos. – Kaposváron például csak alacsony padlós buszok járnak, melyek mindenki számára könnyen használhatók. A Balatonnál is akadnak akadálymentes vonatok, s a transzeurópai vasúti vonalakon is már csak akadálymentesített InterCity- kocsikat lehet újonnan beállítani, ahogyan az elővárosi közlekedésbe is. De a szárnyvonalakon, a kistelepülésekre még mindig a régi, mozgáskorlátozottak számára használhatatlan vonatok és buszok járnak. Pedig az akadálymentesített járatok az egész társadalom számára is hasznosak, legalábbis kényelmesek, ahogy az eredetileg mozgáskorlátozottaknak kifejlesztett tévé távkapcsolókat vagy lifteket is mindenki használja.

– Az átlagember gondolkodásmódja lassan változik e tekintetben – jegyezte meg a MEOE korábbi elnöke. – Sokszor egy faluban azért nem akadálymentesítenek egy intézményt, mert „csak” egy mozgássérült él a településen. Arra senki sem gondol, hogy bármikor maga is hasonló helyzetbe kerülhet, vagy egyszerűen csak megöregszik.

Mobil segítség
A nyár óta telefonos applikáció segíti a mozgáskorlátozottak mindennapjait egy magyar startupnak köszönhetően: a Route4U térképen mutatja meg az akadálymentes utcákat, üzleteket, bárokat, éttermeket és irodákat. A helyszíneket színekkel jelöli aszerint, hogy mennyire könnyen megközelíthetők kerekesszékkel vagy babakocsival.



Csökkenhetne az áramár, de...

Publikálás dátuma
2017.12.27. 06:00
MÁTRAI ERŐMŰ - Mészáros Lőrinc megint jól járhat Fotó: Molnár Ádám
Januártól a villanyszámlából kevesebb jut hálózatfenntartásra: az összeget az Orbán-kabinet várhatóan az állami áramnagykereskedőnek - ezen keresztül pedig akár Mészáros Lőrincnek - juttatja.

A jogszabályok jelen állapota szerint januártól csökken a lakossági áramár. A Magyar Közlönyben megjelent közműhivatali rendelet tanúsága szerint ugyanis mérséklődik a számla úgynevezett rendszerhasználati díjrésze. A rendelet kissé összetett, de piaci szereplők lapunknak megerősítették: az állam januártól forrásokat von el a hálózatoktól. Elméletileg, illetve az uniós szabályok szerint ezt csak akkor tehetnék meg, ha a villamosenergia-rendszer működtetési költségei, például a vezetékek, a transzformátorok, a karbantartás és a szerelők - „piaci árai” esnének. Ennek megállapítása mindig is a központi kézben tartott rezsidíj-megállapítás egzotikus kérdései közé tartozott. Ráadásul a hálózati díj az Európai Unió határozott követelései ellenére gyakorta mutat egyértelmű harmóniát bizonyos politikai igényekkel. Mivel most Orbán Viktor kormányfő – a nemzetközi árak leesése dacára - nem akarja folytatni a rezsicsökkentést, tehát a politikai igény az árak szinten tartása, sokak szerint fura lenne, ha január elsejéig még ne módosítanának tovább az árak belső szerkezetén.

Titkos szociálisrezsi-tervek
Az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) mélyen hallgat az úgynevezett szociális energiatarifa kérdéséről. Az előkészítést végző Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Dorkota Lajos lapunknak idén többször is megerősítette: kidolgoztak, majd továbbítottak a szaktárca felé egy szociális alapú lakossági energiatarifára vonatkozó tanulmányt. Ezt egyes nyilatkozataikban más Fidesz-politikusok is visszaigazolták.
Így például nyugdíjasok, nagycsaládosok, rászorulók számára csökkentenék a villany és a gáz árát. A témát érintő írásbeli kérdéssorunkra küldött válaszában az NFM a témára még csak nem is utalt. Aradszki András ezt követő sajtótájékoztatóján pedig kérdésünk ismételt felvetését a tárca szóvivője azzal hárította el, hogy erre már válaszoltak. Így a felelet ott is elmaradt.

Az elmúlt napok során valamennyi általunk megkérdezett szakértő egyetértett abban, hogy januártól se csökken tovább a lakossági rezsi. Ez azonban csak úgy valósulhat meg, ha az áramszámla másik tétele, vagyis maga az áram mint termék díja, pont ennyivel emelkedik. (Az áram esetében más-más eljárásban állapítják meg – és külön is számlázzák – a termék, illetve annak otthonunkba juttatásának díját. Mivel utóbbi már tudhatóan csökken, a díj csak előbbi tétel hasonló mértékű emelésével tartható szinten.) Így mindenki arra számít, hogy „szokás szerint” egy szilveszter-környéki napon az illetékes miniszter kihirdeti az áram belső „összehasonlító árának” emelését. Ez a tétel lényegében az az ár, amennyiért az áramot az erőművektől összevásárló MVM a lakossági szolgáltatóknak nagykereskedőként továbbértékesíti azt. Eme kissé eldugott tétel mértéke mindig komoly előszobázások tárgya, hisz jelentősen függ tőle az MVM – a legnagyobb állami vállalat – nyeresége. Bár szintje elvben együtt kellene, hogy mozogjon az áramtőzsdékkel, erre nincs pontos szabály és ilyenkor minden fillér számít.

Karácsonyi rendeletcsomagok
Januártól kilowattóránként (kWh) 16 fillérről 5 fillérre csökken az áramdíjból az állami Vértesi Erőmű bezárására, tájhelyreállításra költhető összeg – derül ki a kormány, illetve a szaktárcavezető elmúlt napokban közölt több száz energetikai szabálymódosításából.
KWh-nként 10 fillérről 9 fillérre mérséklik az iparági dolgozóknak olcsóbb áramtarifát biztosító forrást és 1,75 forintról 81 fillérre esik a távhőszolgáltatók áramszámla-forrású támogatása is. Ez közvetlenül nem érinti a lakosságot, mivel a tételek megfizetését a 2013-as rezsicsökkentéskor a többi vevőre hárították át. A szabálymódosítások zömmel a bányászatot, az atomenergiát és a nagycsaládosok tarifakedvezményét érintik. Utóbbi megállapítását miniszteriről kormányszintre emelik.

A piaci szereplők tehát arra számítanak, hogy januártól az állam épp annyival növeli az állami MVM bevételi számlatételét, amennyivel csökkenti a hálózatok jussát. Szakértők ennek kapcsán arra is rávilágítanak, hogy épp most szerez irányító részt magának Orbán Viktor földije, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó a második legtöbb áramot termelő hazai erőműben, a Mátraiban. A korábbi évek során igencsak nyereséges, lignittüzelésű egység eredményei az elmúlt évek során lehanyatlottak. Ennek emelésére például az adna lehetőséget, ha az MVM a jövőben többet fizetne a Mátrai Erőműnek az áramért. Erre például az MVM bevételeinek központi emelése adhat lehetőséget. Így a kormány a hálózatokra fordítható források egy részét akár Mészáros Lőrinc zsebébe is átcsorgathatja.

„Országos összehasonlító áramár”* (ft/kWh)
2012. 17,6
2013. 15,15
2014. 13,27
2015. 14
2016. 14
2017. 13,34
* a lakossági áram MVM által leszámlázható, belső nagykereskedelmi ára
Forrás: Népszava-gyűjtés

Az illetékes nemzeti fejlesztési tárca a kérdés kapcsán lapunknak kitérő válaszokkal élt. Azt a sejtést, hogy a termék árának változtatása is várható, annyiban megerősítették, hogy „a január 1-jétől alkalmazandó energiaárak előkészítése folyamatban van”. Ezen kívül a rezsipropaganda megszokott – részint tényszerűen téves – állításait ismételték meg. Arra a kérdésünkre se válaszoltak, hogy várható-e további rezsicsökkentés. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár egy más témájú tájékoztatón újságírói kérdésre úgy fogalmazott: Magyarországon az energiaárak a legalacsonyabbak Európában és ezt fenn fogják tartani. Vagyis a díjak szinten maradnak. (Aradszki András állítása téves: Európában – Oroszországot, Ukrajnát, Szerbiát is beleértve – a magyar energiaárak a középmezőnybe sorolhatóak. Az Európai Unió tagállamai között felméréstől függően a 3.-16. helyen állunk.)

Szakértők mindazonáltal a szabályok szakmailag teljességgel komolytalan kijátszásának tartanák, ha január 1-től pont annyival csökkenne a hálózatokra fordítható díj, mint amennyivel emelnék az áramnagykereskedő – így akár Mészáros Lőrinc – bevételeit.

Javuló helyezések
Miközben a Fidesz, sőt az elvben a szakmai előkészítést végzőn NFM is rendre zavaros és valótlan adatokat közöl Magyarország rezsihelyezéseiről, a tényszerű állapot nyomon követheti a közműhivatal havonta frissített, főként uniós fővárosokat összevető adatbázisából. Eszerint a múlt hónapban éppenséggel több mutatónk javult. Így 29 főváros sorában az áram megfizethetősége Budapesten Dublint és Nicosiát beelőzve a 13. legrosszabbról a 14. legjobbra váltott.
A tényleges áramár szerinti helyezésünk pedig – Tallinnt lehagyva – a 7. után a 6. legalacsonyabb lett. A többi pozíció – így 26 állam sorában a 3. legalacsonyabb gázáré – változatlan. Az NFM lapunknak küldött válaszában sajátosan szemezget eme adatokból. Míg innen csak a gázárét idézi, az áramárra vonatkozólag egy tavalyi, idejétmúlt, illetve Budapest helyett Magyarországra vonatkozó adatsorból emeli ki a legkedvezőbb számot.

Elérhetetlen az OTP netbankja

Technikai okokból nem elérhető az OTP internetbankja és a bank online fizetési felületein nem lehet bankkártyával fizetni - közölte a pénzintézet kedden a honlapján.

 Az OTP tájékoztatása szerint az internetes vámfizetési szolgáltatások sem elérhetőek, nagy erőkkel dolgoznak a hiba kijavításán.