Újabb különös egybeesések a Kósa család érdekeltségei között

Publikálás dátuma
2017.12.30 06:03
Népszava fotó
Noha Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter hivatalosan nem bukkan fel a felesége és édesanyja gyanús cégvásárlásai körül, egyre több különös egybeesésre derül fény. A két eset ugyanis egy pénzügyi kapcsolat miatt sem független egymástól – tudta meg lapunk.

A történet megértéséhez érdemes felidézni: mint azt a Népszava kiderítette, a miniszter felesége, Porkoláb Gyöngyike idén márciusban 6 millió forintos áron szerezte meg a Tócó-Pece Kft.-t, miközben a cégnek a 2016-os beszámolója szerint 140 millió forintos vagyona volt. (Kósa szerint a cég nem ért többet a vételárnál a társaság hitelei miatt, ugyanakkor ezt a politikus kérésünk ellenére sem kívánta semmivel igazolni. Az említett beszámoló szerint viszont 2016 végi állapot szerint a vagyon fedezetéül javarészt nem hitel, hanem a cég ekkor 116 milliós saját tőkéje szolgált). A Tócó-Pecét a miniszter régi ismerőse, Fiák István alapította, tőkésítette fel és adta el: az ügyvéd volt a nyugdíjas munkaerő szövetkezetek létrehozásának az egyik fő lobbistája, miközben idén májusban éppen Kósa nyújtotta be az ezt lehetővé tevő jogszabály-módosítást.

Most azt derítettük ki, hogy ezt az esetet pénzügyi kapcsolat köti Kósáék gyanús cégügyeinek másik szálával. 2015 végi adatok szerint ugyanis a Tócó-Pecének tartozott az a vállalat, ami a miniszter édesanyjának hirtelen gazdagodásához kötődik.

A ma 82 éves anyuka, a nyugdíjazását megelőzően védőnőként, majd bölcsődei vezetőként dolgozó Kósa Lajosné Bacskó Katalin két éve vásárolta be magát a sertéstenyésztéssel foglalkozó Méker Kft.-be. A Méker elődjének tekinthető, és a Kósáékkal rokon Szilágyi família érdekeltségébe tartozó Szalka-Pig Kft. ekkoriban felszámolás alatt állt. Kósáné megjelenése után a Mékerbe ismeretlen eredetű friss pénz került, és úgy vette át a több százmilliós értékű mátészalkai sertéstelepet a Szalka-Pigtől, hogy az ki tudott egyezni a hitelezőivel. Eközben tűnt fel a disznós cég környékén az ekkoriban még Fiák érdekeltségébe tartozó Tócó-Pece. A Szalka-Pig a felszámolásból épphogy kilábalva, 2015 végén arról számolt be: 1,7 millióval tartozik az ügyvéd cégének.

Végül Kósa Lajos édesanyja egy sertéstelep felével lett gazdagabb. A Méker Kft. másik fele tulajdonrészén a Szilágyi-család két tagja osztozik, miközben a vállalkozás tavaly 30 milliós tiszta profitot ért el. A céget a mindenhol felbukkanó Fiák István képviseli cégbírósági ügyekben.

A miniszter hallgat
Az ügyben újból megkerestük Kósa Lajost, aki a korábban kiadott rövid közleményen túl egyetlen kérdésünkre sem válaszolt. Ezúttal már úgy vélte: "Nem közszereplő magánemberek magán ügyleteiről nem áll módomban nyilatkozni, és nem is lenne helyes."



Telitalálat az ötös lottón: valaki csaknem 4,2 milliárddal lett gazdagabb

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye. Mutatjuk a nyerőszámokat.
Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forinttal gazdagodott – közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton. A nyerőszámok: 14 (tizennégy), 21 (huszonegy), 53 (ötvenhárom), 60 (hatvan), 90 (kilencven). Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt; nyereménye 4.194.319.530 forint; 4 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyenként 1.732.680 forint; 3 találatos szelvény 4097 darab, nyereményük egyenként 22.555 forint; 2 találatos szelvény 123.044 darab, nyereményük egyenként 1645 forint. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot. A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat. A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. Magyarország „legszerencsésebb nyaralótelepe” 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát. A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: „nyer-telek”.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20 20:37

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12