Az Európai Unió tolta a gazdaságot

Publikálás dátuma
2018.01.02. 06:20
BERUHÁZÁS - Tavaly végre jelentős beruházások indultak és fejeződtek be FOTÓ: LANTERV.HU
Töretlen optimizmust sugárzó, a kockázatok tárgyalását mellőző tervet tett elénk a következő időszakról a gazdasági tárca.

A gazdaság 2018-ban is dinamikusan bővül, akárcsak tavaly, stabil marad a költségvetés, folyamatosan csökken államadósság és magas lesz a foglalkoztatottság - legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az elmúlt esztendő utolsó napjaiban kiadott, a 2017-2021-es időszakra vonatkozó makrogazdasági és költségvetési prognózisa szerint. Attól most tekintsünk el, hogy miért ezt a szakaszhatárt jelöli meg a gazdasági tárca, egy olyan intervallumot, amely sem a hazai kormányzati ciklusokhoz, sem az Európai Unió gazdasági tervezési időszakához nem köthető. Az azonban kétségtelen tény, hogy 2017-ben a magyar gazdaság - bár a végleges számok még nem állnak rendelkezésre -, jól teljesített. Ennek két oka volt, egyrészt végre megérkeztek azok az uniós források, amelyekre 2014-2015 óta várt Magyarország, másrészt a világ valamennyi tőkecentrumában, Európában, az Egyesült Államokban, sőt Japánban is a konjunktúra jeleit lehetett felfedezni, és az évek óta várt kínai gazdasági ütemvesztésnek sincs jele.

A magyar gazdaságot a beruházási bőség jellemezte 2017-ben, s a lendület feltehetően idén sem hagy alá, annak ellenére hogy a tavalyi bázis kiugróan magas volt. Így a GDP a tavalyi 4 százalék körüli értékéről idén - a kormány prognózisai szerint - 4,3 százalékra bővülhet, ám ez lesz egyben a "csúcs év" is, mert 2019-től fokozatosan elapad az uniós források keltette lendület. Ezt a ciklikusságot hetedik éve érzékeljük, és semmi jele sincs annak, hogy ebben bárminemű változás lenne. Ugyanakkor már 2018 első negyedében megindulnak azok a számunkra létfontosságú tárgyalások, amelyeken eldől, hogy a harmadik legnagyobb befizető, Nagy-Britannia távozásával hogyan változik az uniós támogatások felosztása.

A brüsszeli pénzek hazai felhasználásának "sikerét" jól jellemzi, hogy míg a környező országokban a 2008. évi válságot követően számottevő fejlődés indult, nálunk ez nem következett be. Sőt fokozatosan romlott, illetve romlik a versenyképességünk, mivel az idén már nyolcadik éve regnáló kormány gazdaságpolitikája torzítja a versenyt, nem teszi lehetővé a vállalkozások egészséges fejlődését. Ennek következtében összességében 2010-hez képest mostanáig a magyar gazdaság teljesítménye mindössze 12,5 százalékkal növekedett, ami a térség országai között az egyik legalacsonyabb ütem.

A gazdasági növekedés széles bázison nyugszik, szinte minden szektor hozzájárul a kedvező teljesítményhez - állítja a gazdasági tárca, azonban ez az állítás korántsem állja ki az igazság próbáját. Széles bázisról korántsem beszélhetünk. Az ugyan kétségtelen tény, hogy a korábban egyetlen húzóágazatnak tekintett gépjárműiparhoz felzárkóztak olyan üzleti szolgáltatások, mint a turizmus-vendéglátóipar, azonban annak semmi jele nincs, hogy a beruházások további versenyképes területeket találtak volna meg.

Idén a növekedés egyik fő hajtóerejét a beruházások képezik, köszönhetően az államilag támogatott lakásépítéseknek, az uniós forrásfelhasználás fokozatos felfutásának, valamint a nagyvállalatok további kapacitásbővítésének. Ez utóbbira ösztönzően hatott a hatéves bér- és adómegállapodás keretei között 2017-től 9 százalékra csökkentett, az Európai Unióban legalacsonyabbnak számító társasági adókulcs is.

Tavaly a jelentős bérkiáramlásnak köszönhetően a kiskereskedelmi forgalom meglódult, ez idén is folytatódhat.

Egyre fokozódó gondot jelent a munkaerőhiány, amely már a versenyszféra minden területét, de az egészségügyet és oktatást is érinti. E tekintetben a kormánynak továbbra sincsenek érdemi elképzelései a jövőt illetően. Az idei esztendő további bizonyítékát adhatja annak, hogy a béreknek a termelékenységet meghaladó növelésének, valamint az egészségügyben és a pedagógusoknál végrehajtott fizetésemeléseknek a munkaerőpiac kedvező alakulására érdemi hatása már nincs. Tavaly volt az első olyan esztendő, amikor több orvos ment külföldre dolgozni, mint ahányan végeztek. A közmunka-program 2017-ben megkezdődött visszafogása 2018-ban is folytatódhat. Ennek a munkaerőpiacra kedvező hatása nem volt, elsősorban szociális funkciókat tölt be, felemás módon.

Ahol érdemi változás lesz az idén, az a külkereskedelmi mérleg pozitívumának csökkenése, amely elsősorban a belső fogyasztás és a beruházások importhányadának bővülésének lesz betudható. Az infláció közelebb kerülhet a 3 százalékhoz, mint tavaly, de feltehetően csak 2019-ben lépi át ezt az MNB által célnak tekintett szintet. A jegybanki alapkamat viszont 0,9 százalékon marad, annak ellenére, hogy világszerte megkezdődött a kamatemelési ciklus.

A GDP arányos államadósság tovább csökken, bár a paksi beruházás, valamint a Budapest-Belgrád vasútvonal hitelből történő törlesztése ennek ellene dolgozhat, de a kormány minden bizonnyal megtalálja azt a trükköt, hogy ezzel kevésbé kelljen számolni. Az Eximbank elszámolásának államháztartási körbe vonása - visszamenőleg is - növelheti az adósságrátát, de a csökkenő tendencia ettől még megmaradhat. Tavaly az év utolsó napján egyébként Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter várakozása szerint 73 százalék alá csökkent az adósságráta.

Szerző

Mészáros Lőrinc és a lehangoló fideszes rezsicsoda

Publikálás dátuma
2018.01.02. 06:00
Népszava fotó.
Bár az energiaárak januártól is változatlanok maradnak, a bevételekből elindult vagy hatmilliárd Mészáros Lőrinc felé.

Január elsejével bekövetkezett a kevéssé meglepő „csoda” a hazai lakossági áramdíjak belső szerkezetében: az árakért felelős miniszter pont annyival növelte az áram, mint termék belső árát, amennyivel a közműhivatal szerint csökkent a hálózatok karbantartási igénye. Így a fogyasztói díj – csakúgy, mint az elmúlt több mint három év során, a nemzetközi árak tartós leesése dacára – most is változatlan maradt. Bár a közműhivatal papíron független a kormánytól, lépése kielégíti az áramdíjak szinten tartására vonatkozó politikai igényt. Ez kiüresíti azt az elvet, hogy az áram mint termék és annak otthonunkba szállításának elfogadható költségét egymástól függetlenül állapítják meg.

A várakozásoknak megfelelően a szakminiszter közel négy százalékkal megemelte a lakossági szolgáltatók által a nagykereskedőnek – az MVM-nek – fizetendő áramárat is. Vagyis a zömmel külföldi tulajdonú szolgáltatók megemelt bevétele lényegében csak átfut rajtuk. Így számításunk szerint az állami áramcsoportnál közel hatmilliárd áll házhoz. A változást forrásaink összefüggésbe hozták azzal, hogy a kormányfő strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó jelenleg szerez irányító befolyást Magyarország második legfontosabb erőművében, az áramát az MVM-nek eladó Mátraiban. Most megszerzett többletbevételét így az MVM akár áttételesen tovább is számlázhatja Orbán Viktor kormányfő földijének. Az állami szereplők olajozott együttműködése nyomán így tehát több milliárd kerülhet át a hálózatok karbantartásáról Mészáros Lőrinc zsebébe.

Kissé módosul a lakossági gázár belső szerkezete is. Bár a háztartások – a nemzetközi tőzsdék zuhanása dacára - három éve ugyanannyit fizetnek, mostantól az MVM mint gáznagykereskedő egy százalékkal kevesebbet kap érte. Ez a mintegy kétmilliárdos többlet az állami kiskereskedőnél marad. Mivel a lakossági gáznagykereskedelmi tarifa központi csökkentése a nemzetközi – vagy épp orosz – gázár esésére is utalhat, a lakossági díj szinten tartása nagyon nehezen indokolható. Már csak azért is, mert az MVM-nél számítások szerint több mint százmilliárdos tartalék halmozódott fel a cég alacsony gázbeszerzési- és szinten maradó eladási ára közötti többlethaszonból. A mostani döntés nyomán ez a többlet bár kissé apadhat, ennek a lakosság nem látja semminemű hasznát. Pedig az MSZP szerint a helyzet több mint harminc százalékos azonnali lakossági gázárcsökkentést tenne lehetővé. Az áramártól eltérően gáz esetében nem utal adat arra, hogy az állami gázszolgáltató a most kapott többletet mire fordítja. Pedig a hálózatokra itt is ráférne a ráncfelvarrás: az Orbán-kabinet a „rezsicsökkentéssel” annyi forrást vont el a – részben külföldi kézben maradt – rendszerek felújításától, ami uniós kötelezettségszegési eljárásba torkollott.

Péntek délután további több száz, többnyire január 1-vel életbe is lépő energetikai szabálymódosítást tettek közzé. Tartalmuk ugyanakkor kevéssé indokolja, hogy a kormány ezek feldolgozására a szombatot, illetve Szilveszter vasárnapját biztosította.

Szerző

Több megyében ónos esőre figyelmeztetnek

Az ónos eső veszélye miatt több megyére figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat szombaton. Az előrejelzés szerint vasárnap, szilveszter napján ismét enyhe idő várható.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésében azt írta: szombat estétől északon (eleinte Dunazug hegyvidék, Fejér és Pest északi része, Nógrád térségében, majd hajnalban, reggel általában Észak-Magyarországon, esetleg az Alföld északi peremén, Tiszántúl északi részén) kisebb mennyiségű ónos eső is várható az egyéb, vegyes formájú csapadék (eső, havas eső, fagyott eső, hó) mellett. Vasárnap délelőtt várhatóan északkeleten is mindenhol fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet.

Északkeleten (főként Borsod északi része, Heves-Borsodi-dombság, Nógrád, Szabolcs északi része) az időszak nagyobb részében korlátozottabb látási viszonyokra lehet számítani, reggelig néhol ónos szitálással. Az ónos eső veszélye miatt Budapestre és Pest, továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére adtak elsőfokú figyelmeztetést. Kiemelték ugyanakkor, hogy vasárnap késő estétől Észak-Magyarországon, az Alföld északi peremén már több helyen is sűrű köd képződhet.

A meteorológiai szolgálat Facebook-oldalán azt írta: szilveszter napján még többfelé eshet (főként északkeleten vegyes halmazállapotú csapadék is), vasárnap este azonban inkább már csak az északkeleti határvidéken lehet kisebb csapadék.
Az előrejelzés szerint vasárnap a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 4 és plusz 3 Celsius-fok között alakul, keleten az alacsonyabb értékekkel. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 6-14 fok között valószínű, de az ország északkeleti harmadán csupán 1-5 fokig melegszik a levegő.

Szerző