Az Európai Unió tolta a gazdaságot

Publikálás dátuma
2018.01.02 06:20
BERUHÁZÁS - Tavaly végre jelentős beruházások indultak és fejeződtek be FOTÓ: LANTERV.HU
Töretlen optimizmust sugárzó, a kockázatok tárgyalását mellőző tervet tett elénk a következő időszakról a gazdasági tárca.

A gazdaság 2018-ban is dinamikusan bővül, akárcsak tavaly, stabil marad a költségvetés, folyamatosan csökken államadósság és magas lesz a foglalkoztatottság - legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az elmúlt esztendő utolsó napjaiban kiadott, a 2017-2021-es időszakra vonatkozó makrogazdasági és költségvetési prognózisa szerint. Attól most tekintsünk el, hogy miért ezt a szakaszhatárt jelöli meg a gazdasági tárca, egy olyan intervallumot, amely sem a hazai kormányzati ciklusokhoz, sem az Európai Unió gazdasági tervezési időszakához nem köthető. Az azonban kétségtelen tény, hogy 2017-ben a magyar gazdaság - bár a végleges számok még nem állnak rendelkezésre -, jól teljesített. Ennek két oka volt, egyrészt végre megérkeztek azok az uniós források, amelyekre 2014-2015 óta várt Magyarország, másrészt a világ valamennyi tőkecentrumában, Európában, az Egyesült Államokban, sőt Japánban is a konjunktúra jeleit lehetett felfedezni, és az évek óta várt kínai gazdasági ütemvesztésnek sincs jele.

A magyar gazdaságot a beruházási bőség jellemezte 2017-ben, s a lendület feltehetően idén sem hagy alá, annak ellenére hogy a tavalyi bázis kiugróan magas volt. Így a GDP a tavalyi 4 százalék körüli értékéről idén - a kormány prognózisai szerint - 4,3 százalékra bővülhet, ám ez lesz egyben a "csúcs év" is, mert 2019-től fokozatosan elapad az uniós források keltette lendület. Ezt a ciklikusságot hetedik éve érzékeljük, és semmi jele sincs annak, hogy ebben bárminemű változás lenne. Ugyanakkor már 2018 első negyedében megindulnak azok a számunkra létfontosságú tárgyalások, amelyeken eldől, hogy a harmadik legnagyobb befizető, Nagy-Britannia távozásával hogyan változik az uniós támogatások felosztása.

A brüsszeli pénzek hazai felhasználásának "sikerét" jól jellemzi, hogy míg a környező országokban a 2008. évi válságot követően számottevő fejlődés indult, nálunk ez nem következett be. Sőt fokozatosan romlott, illetve romlik a versenyképességünk, mivel az idén már nyolcadik éve regnáló kormány gazdaságpolitikája torzítja a versenyt, nem teszi lehetővé a vállalkozások egészséges fejlődését. Ennek következtében összességében 2010-hez képest mostanáig a magyar gazdaság teljesítménye mindössze 12,5 százalékkal növekedett, ami a térség országai között az egyik legalacsonyabb ütem.

A gazdasági növekedés széles bázison nyugszik, szinte minden szektor hozzájárul a kedvező teljesítményhez - állítja a gazdasági tárca, azonban ez az állítás korántsem állja ki az igazság próbáját. Széles bázisról korántsem beszélhetünk. Az ugyan kétségtelen tény, hogy a korábban egyetlen húzóágazatnak tekintett gépjárműiparhoz felzárkóztak olyan üzleti szolgáltatások, mint a turizmus-vendéglátóipar, azonban annak semmi jele nincs, hogy a beruházások további versenyképes területeket találtak volna meg.

Idén a növekedés egyik fő hajtóerejét a beruházások képezik, köszönhetően az államilag támogatott lakásépítéseknek, az uniós forrásfelhasználás fokozatos felfutásának, valamint a nagyvállalatok további kapacitásbővítésének. Ez utóbbira ösztönzően hatott a hatéves bér- és adómegállapodás keretei között 2017-től 9 százalékra csökkentett, az Európai Unióban legalacsonyabbnak számító társasági adókulcs is.

Tavaly a jelentős bérkiáramlásnak köszönhetően a kiskereskedelmi forgalom meglódult, ez idén is folytatódhat.

Egyre fokozódó gondot jelent a munkaerőhiány, amely már a versenyszféra minden területét, de az egészségügyet és oktatást is érinti. E tekintetben a kormánynak továbbra sincsenek érdemi elképzelései a jövőt illetően. Az idei esztendő további bizonyítékát adhatja annak, hogy a béreknek a termelékenységet meghaladó növelésének, valamint az egészségügyben és a pedagógusoknál végrehajtott fizetésemeléseknek a munkaerőpiac kedvező alakulására érdemi hatása már nincs. Tavaly volt az első olyan esztendő, amikor több orvos ment külföldre dolgozni, mint ahányan végeztek. A közmunka-program 2017-ben megkezdődött visszafogása 2018-ban is folytatódhat. Ennek a munkaerőpiacra kedvező hatása nem volt, elsősorban szociális funkciókat tölt be, felemás módon.

Ahol érdemi változás lesz az idén, az a külkereskedelmi mérleg pozitívumának csökkenése, amely elsősorban a belső fogyasztás és a beruházások importhányadának bővülésének lesz betudható. Az infláció közelebb kerülhet a 3 százalékhoz, mint tavaly, de feltehetően csak 2019-ben lépi át ezt az MNB által célnak tekintett szintet. A jegybanki alapkamat viszont 0,9 százalékon marad, annak ellenére, hogy világszerte megkezdődött a kamatemelési ciklus.

A GDP arányos államadósság tovább csökken, bár a paksi beruházás, valamint a Budapest-Belgrád vasútvonal hitelből történő törlesztése ennek ellene dolgozhat, de a kormány minden bizonnyal megtalálja azt a trükköt, hogy ezzel kevésbé kelljen számolni. Az Eximbank elszámolásának államháztartási körbe vonása - visszamenőleg is - növelheti az adósságrátát, de a csökkenő tendencia ettől még megmaradhat. Tavaly az év utolsó napján egyébként Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter várakozása szerint 73 százalék alá csökkent az adósságráta.

Szerző

A családok harmadánál vészhelyzetet okozna egy váratlan kiadás

Publikálás dátuma
2019.03.23 11:40

Fotó: Shutterstock
És ha sikerül is áthidalni a pénzhiányt, akkor is adósságcsapdába ragadhatnak a famíliák.
Bármikor előfordulhat, hogy elromlik a mosógép vagy tönkremegy a tévé, netán egy betegség miatt kell újratervezni a mindennapokat – sokat elmond a valós jövedelmi helyzetről, hogy képesek-e fedezni a magyar családok az ezekhez hasonló, nagyobb összegű váratlan kiadásokat, írja a 24.hu Közel egy évvel ezelőtt arra jutottak a kutatók, hogy a háztartások szintjén a váratlan kiadások fedezetére nagyságrendileg átlagosan 300 ezer forintra lenne szükség, azaz ekkora összegnek kellene rendelkezésre állnia ahhoz, hogy ne rendítse meg egy ilyen eset a családi költségvetést. És bár a famíliák kétharmada takarékosnak vallja magát - erre jutott a Pulzus - a családok 33 százaléka az említett 300 ezer forintos összegnek egyetlen forintját sem tudná megtakarításaiból fedezni.  (És 30 százalék csak részben tudná ezt a summát előteremteni.) Ráadásul a Pulzus  kérdései nem tekinthetőek teoretikusnak, ugyanis a válaszadók egyharmada szembesült az utóbbi évben 300 ezer forint körüli váratlan kiadással. És emiatt a válaszadók 26 százaléka verte magát tartozásba - meglehetősen nagy összegűbe. Hetven százalékuk jelenleg is 100 ezer forintnál súlyosabb összeggel tartozik egy korábbi váratlan kiadása miatt, 30 százalékuk 300 ezer forintnál is nagyobb adósságba keveredett.

Kedden kitör tejháború - tüntetnek a Penny Market akciója miatt

Publikálás dátuma
2019.03.23 09:47

Fotó: Shutterstock
Szlovákiában drágább az a tej, mint amennyiért itt árusítja a Penny.
Kedden a Penny Market alsónémedi központja előtt tüntetnek a tejtermelők az áruházban árult, szlovákiai olcsó tej miatt, írja a hvg.hu. (Emlékeztetőül: csütörtökön hirdette meg a Penny Market az akciós tejet, egy hétig a 149 forint helyett 135 forintért kapható a másfél százalékos UHT tej.) „Miért nem a magyar tejjel akciózik?” – magyarázta a felindulás okait a László Róbert, a tejtermelők demonstrációs bizottságának az elnöke, aki egyébként egy makói tejtermelő gazdaság vezetője. A terméktanács demostrációs bizottságának elnöke szerint van bőven magyar tej a piacon.  (A Penniy Market közleményében az állt, hogy nem volt itthon elegendő tej.) "Egyelőre az időpontot tűztük ki a demonstrációra, az engedélyeket megkértük a rendőrségtől, hétfőn döntenek majd, hogy tüntethetünk-e." - mondta László Róbert, a Tej Terméktanács demonstrációs bizottságának elnöke. "Azt szeretnénk elérni, hogy a Penny fújja le az akciót".   Az üzletlánc ráadásul tagja a Tej Terméktanácsnak, hetekig egyeztettek a terméktanács termelői, feldolgozói, és a kereskedők a közös stratégiáról, most úgy tűnik, hogy a Penny kifarolt a megállapodásból. Mindezt úgy, hogy László szerint ezzel az akciót nulla haszonkulccsal bonyolíthatja le a kereskedő, hiszen Szlovákiában a nyerstej ára magasabb, mint itthon. Másfelől a tejtermelők képviselője megnézte a szolvák üzletekben árult, hasonló másfél százalékos UHT tej árát, kiderült, hogy ott drágább, mint a most akciós áron, magyar polcokra tett tej.