Körbejár az országban a Seuso-ezüst

Publikálás dátuma
2018.01.02. 06:46

Január harmadik vasárnapjáig Kaposváron tekinthetők meg a Seuso-kincsek: az érdeklődés óriási, ám a kiállításnak ára van.

- Ilyen értékű kiállítás még sohasem volt a Dél-Dunántúlon – büszkélkedett Ábrahám Levente, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum igazgatója a Seuso-kincsek tárlatának megnyitója előtt. – Ennek megfelelően az érdeklődés is óriási: már több mint 8300-an regisztráltak, azaz az időpontok fele máris betelt.

A somogyi megyeszékhelyen január harmadik vasárnapjáig látható a legjelentősebb ismert késő római kori ötvösművészeti leletegyüttes, melyet a múlt század hetvenes éveiben találtak meg a Fejér megyei Kőszárhegy mellett. Az Orbán Viktor kormányfő által csak családi ezüstként emlegetett kincseket aztán külföldre csempészték, s a magyar állam csak két részletben – 2014-ben, valamint az idén nyáron – tudta visszavásárolni 43 millió euróért, azaz cirka 13,3 milliárd forintért.

A Nemzeti Múzeum vándorkiállítása hat vidéki várost érint, Kaposvár és Székesfehérvár után Zalaegerszeg a harmadik helyszín, a tárlatot a későbbiek során még Kecskeméten, Miskolcon és Nyíregyházán lehet majd megtekinteni. A Seuso-kincsek országjárása amúgy csak azután került szóba, hogy kiderült, a Nemzeti Múzeumba tervezett, a leletegyüttes megfelelő tárolására alkalmas vitrineket nem sikerült időben beszerezni. A tavaly decemberi közbeszerzés ugyanis sikertelennek bizonyult – akadt olyan pályázat, melyet túl olcsónak, másokat túl drágának találtak –, s az idén augusztusban lejárt második kör eredménye sem tárgyiasult még, így a tárolási bonyodalmak miatt egyszerűbbnek tűnt a „családi ezüst” vidéki körútja. Az eredeti tervek szerint ugyanis a kincseket nyár óta a Nemzeti Múzeumban kellett volna elhelyezni.

Az országjáráson bemutatott 14 nagyméretű, összesen 68,5 kiló súlyú ezüstedény – a rézüst nem került be az anyagba – biztosítási értéke 62 milliárd forint. Utóbbi miatt fájhatott is kissé a kiállításnak otthont adó múzeumok vezetőinek feje, hiszen az anyagra sokmilliós biztosítást kellett kötni, melyet természetesen az intézményeknek kellett állniuk. Ahogyan a tárlat megrendezésének költségeit is.

Pedig a vándorkiállításra elvileg háromszázmillió forintot adott az állam, ennek ellenére információink szerint Zalaegerszegen hitelt kellett felvenni, hogy bemutathassák az anyagot, Kaposváron pedig a 67-es gyorsút nyomvonalának régészeti feltárásaira kapott pénzből csípték le úgy 15 millió forintot a rendezés, s valamivel több, mint nyolcmilliót a biztosítás költségeinek – ezt állítólag utóbb az Emberi Erőforrások Minisztériuma majd visszatéríti – fedezésére.

- Nagyon komoly előírásoknak kellett megfelelnünk – állította Ábrahám Levente, aki nem kommentálta a kiállítás és a régészeti feltárás közötti anyagi kapcsolatra vonatkozó kérdésünket. – A megfelelő biztonság érdekében át kellett alakítanunk a kiállításnak helyet adó épületet: ablakokat falaztunk be, s páncélozott falak védik az óriási értéket.

Ilyen biztonsági előkészületekre még sohasem kényszerült a múzeum, pedig az utóbbi mintegy tíz évben több komoly tárlatnak is otthont adott: a 2010-es Rippl-Rónai és a Nabis – ahol olyan festők műveit mutatták be, mint Maillol, Ranson, Vuillard, Sérusier, Bonnard és Maurice Denis –, de még a több mint 40 ezres látogatottságával csúcsot hozó 2006-os Munkácsy-kiállítás sem igényelt ekkora beruházást. Utóbbi látogatórekordja amúgy bizonyosan nem dőlhet meg a hatalmas érdeklődés ellenére sem: a szigorú feltételek miatt félóránként csak harmincan nézhetik meg a tárlatot, vagyis a három hét alatt cirka húszezren juthatnak be a kiállításra. A regisztrációk alapján ennél jóval többen lennének kíváncsiak a „családi ezüstre”…

Szerző

Mi történik Iránban? - Már húsz halottat gyászolnak

Publikálás dátuma
2018.01.02. 06:31
Fotó: MTI/AP/Ebrahim Noroozi
Nem csillapodnak a kedélyek Iránban. A perzsa államban már öt napja tartanak a tüntetések, s hivatalos közlések szerint már húsz személy vesztette életét az alacsony életszínvonal miatt kitört zavargásokban. Meghalt a mintegy 120 ezres milícia, a Forradalmi Gárda egy tagja is. Hasszan Rohani elnök elismerte, hogy a kormány nem teljesen ura a helyzetnek. 

A mérsékelt reformer elnök előzőleg részint jogosnak nevezte a tüntetők követeléseit, akik azt kifogásolták, hogy a perzsa állam hatalmas összegeket költ a szíriai, illetve a jemeni háborúra, valamint az Izrael elleni propagandára, miközben az életszínvonal vajmi keveset javult. Iránban nagy a csalódottság amiatt, hogy a 2015-ben az ENSZ BT öt állandó tagjával és Németországgal megkötött nukleáris megállapodás után sem javult a gazdaság, pedig a megegyezés nyomán megállapodtak a perzsa állammal szembeni nemzetközi büntetőintézkedések fokozatos feloldásáról.

Az Egyesült Államok és Izrael lelkesen támogatja az egyre véresebbé váló megmozdulásokat. Az iráni állami televízió beszámolója szerint hétfőről keddre virradóra újabb kilenc személy vesztette életét a tüntetésekben, Irán középső, nyugati és déli részén. Dorudban, ahol már a hétvégén is ketten haltak meg, egy balesetben vesztette életét egy idős ember és egy kisgyermek.

A közösségi oldalakon terjedő hírek szerint több városban a rendőrség éleslőszert használt a tüntetőkkel szemben. Az állami hírközlő szervek erről hallgatnak, a televízió szerint éppen egyes tüntetőknél van fegyver, egyikük végzett a Forradalmi Gárda egy tagjával.

Előzőleg az iráni vezetés válságtanácskozást tartott, amelyen Hasszan Rohani elnök is részt vett. Az államfő hangsúlyozta: nem szabad ellenségnek kikiáltani a tüntetőket. Szerinte a megmozdulásokat nem veszélynek kell tekinteni, hanem esélynek egyfajta újrakezdésre.

Utoljára 2009 közepén rázta meg ekkora tüntetéshullám az országot. Akkor az elcsalt elnökválasztás miatt vonultak az utcára az emberek, a Forradalmi Gárda azonban vérbe fojtotta a megmozdulásokat. Akkor tehát egy politikai ügy miatt tüntettek, most viszont eleinte az ellen tiltakoztak, hogy Teherán hatalmas összegeket költ a szíriai konfliktusra és az Izraellel szembeni propagandára, miközben az életszínvonal stagnál. Vasárnap azonban már politikai szlogeneket skandálnak a tüntetők, sokan a mindenható vallási vezető, Ali Hamenei távozását sürgették.

Fotó: MTI/EPA

Fotó: MTI/EPA

Kezdetben az iráni reformereknek is voltak fenntartásaik a megmozdulással kapcsolatban, mert a Guardian szerint Meshedben kezdődtek a tüntetések, abban a városban, ahol a mérsékelt reformer elnök, Rohani ellenfele, az általa májusban legyőzött ultrakonzervatív Ebrahim Raiszi él. Tavasszal több ultrakonzervatív, Rohani-ellenes megmozdulást is tartottak a perzsa állam második legnagyobb városában.

Most azonban semmi jel sem utal arra, hogy egy az elnök leváltását célzó összeesküvés állna a háttérben.

A rezsim amúgy igyekszik kisebbíteni a megmozdulások jelentőségét. Eleinte csak néhány százan tüntettek a Teheráni Egyetemnél, újabban azonban láthatóan egyre több településen vonulnak utcára az emberek. Az sem a vezetés nyugodtságát jelzi, hogy több chatprogramot tettek elérhetetlenné, köztük a legbiztonságosabbnak tartott Telegramot. A fővárosban vízágyúkkal oszlatták szét a rendszer ellen tiltakozókat. Teheránban mindeközben a kormány melletti tüntetést is szerveztek.

Khomeini mecset, Teherán - Ők az ajatollahokban hisznek Fotó: AFP/Hamed Malekpour

Khomeini mecset, Teherán - Ők az ajatollahokban hisznek Fotó: AFP/Hamed Malekpour

A hétvégén ketten haltak meg a tüntetések során, a Lurisztán tartományban található Dorud városában. Egy helyi illetékes szerint „agitátorok” miatt vesztették életüket. A rezsim igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy a külföld (Izrael, illetve az Egyesült Államok) áll a megmozdulások mögött. Az interneten olyan hírek is keringtek, melyek szerint a mintegy 125 ezer főt számláló, rettegett Forradalmi Gárda néhány tagja átállt a tüntetők oldalára, ezt azonban független források nem erősítették meg. Az állami tévé azt közölte, a biztonságiak visszaverték a "felfegyverzett" tüntetők támadását, akik egy rendőrőrsöt akartak elfoglalni.

Frissítve: 2018.01.02. 10:53

Mi történik Iránban? - Már húsz halottat gyászolnak

Publikálás dátuma
2018.01.02. 06:31
Fotó: MTI/AP/Ebrahim Noroozi
Nem csillapodnak a kedélyek Iránban. A perzsa államban már öt napja tartanak a tüntetések, s hivatalos közlések szerint már húsz személy vesztette életét az alacsony életszínvonal miatt kitört zavargásokban. Meghalt a mintegy 120 ezres milícia, a Forradalmi Gárda egy tagja is. Hasszan Rohani elnök elismerte, hogy a kormány nem teljesen ura a helyzetnek. 

A mérsékelt reformer elnök előzőleg részint jogosnak nevezte a tüntetők követeléseit, akik azt kifogásolták, hogy a perzsa állam hatalmas összegeket költ a szíriai, illetve a jemeni háborúra, valamint az Izrael elleni propagandára, miközben az életszínvonal vajmi keveset javult. Iránban nagy a csalódottság amiatt, hogy a 2015-ben az ENSZ BT öt állandó tagjával és Németországgal megkötött nukleáris megállapodás után sem javult a gazdaság, pedig a megegyezés nyomán megállapodtak a perzsa állammal szembeni nemzetközi büntetőintézkedések fokozatos feloldásáról.

Az Egyesült Államok és Izrael lelkesen támogatja az egyre véresebbé váló megmozdulásokat. Az iráni állami televízió beszámolója szerint hétfőről keddre virradóra újabb kilenc személy vesztette életét a tüntetésekben, Irán középső, nyugati és déli részén. Dorudban, ahol már a hétvégén is ketten haltak meg, egy balesetben vesztette életét egy idős ember és egy kisgyermek.

A közösségi oldalakon terjedő hírek szerint több városban a rendőrség éleslőszert használt a tüntetőkkel szemben. Az állami hírközlő szervek erről hallgatnak, a televízió szerint éppen egyes tüntetőknél van fegyver, egyikük végzett a Forradalmi Gárda egy tagjával.

Előzőleg az iráni vezetés válságtanácskozást tartott, amelyen Hasszan Rohani elnök is részt vett. Az államfő hangsúlyozta: nem szabad ellenségnek kikiáltani a tüntetőket. Szerinte a megmozdulásokat nem veszélynek kell tekinteni, hanem esélynek egyfajta újrakezdésre.

Utoljára 2009 közepén rázta meg ekkora tüntetéshullám az országot. Akkor az elcsalt elnökválasztás miatt vonultak az utcára az emberek, a Forradalmi Gárda azonban vérbe fojtotta a megmozdulásokat. Akkor tehát egy politikai ügy miatt tüntettek, most viszont eleinte az ellen tiltakoztak, hogy Teherán hatalmas összegeket költ a szíriai konfliktusra és az Izraellel szembeni propagandára, miközben az életszínvonal stagnál. Vasárnap azonban már politikai szlogeneket skandálnak a tüntetők, sokan a mindenható vallási vezető, Ali Hamenei távozását sürgették.

Fotó: MTI/EPA

Fotó: MTI/EPA

Kezdetben az iráni reformereknek is voltak fenntartásaik a megmozdulással kapcsolatban, mert a Guardian szerint Meshedben kezdődtek a tüntetések, abban a városban, ahol a mérsékelt reformer elnök, Rohani ellenfele, az általa májusban legyőzött ultrakonzervatív Ebrahim Raiszi él. Tavasszal több ultrakonzervatív, Rohani-ellenes megmozdulást is tartottak a perzsa állam második legnagyobb városában.

Most azonban semmi jel sem utal arra, hogy egy az elnök leváltását célzó összeesküvés állna a háttérben.

A rezsim amúgy igyekszik kisebbíteni a megmozdulások jelentőségét. Eleinte csak néhány százan tüntettek a Teheráni Egyetemnél, újabban azonban láthatóan egyre több településen vonulnak utcára az emberek. Az sem a vezetés nyugodtságát jelzi, hogy több chatprogramot tettek elérhetetlenné, köztük a legbiztonságosabbnak tartott Telegramot. A fővárosban vízágyúkkal oszlatták szét a rendszer ellen tiltakozókat. Teheránban mindeközben a kormány melletti tüntetést is szerveztek.

Khomeini mecset, Teherán - Ők az ajatollahokban hisznek Fotó: AFP/Hamed Malekpour

Khomeini mecset, Teherán - Ők az ajatollahokban hisznek Fotó: AFP/Hamed Malekpour

A hétvégén ketten haltak meg a tüntetések során, a Lurisztán tartományban található Dorud városában. Egy helyi illetékes szerint „agitátorok” miatt vesztették életüket. A rezsim igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy a külföld (Izrael, illetve az Egyesült Államok) áll a megmozdulások mögött. Az interneten olyan hírek is keringtek, melyek szerint a mintegy 125 ezer főt számláló, rettegett Forradalmi Gárda néhány tagja átállt a tüntetők oldalára, ezt azonban független források nem erősítették meg. Az állami tévé azt közölte, a biztonságiak visszaverték a "felfegyverzett" tüntetők támadását, akik egy rendőrőrsöt akartak elfoglalni.

Frissítve: 2018.01.02. 10:53