Előfizetés

Mi történik Iránban? - Már húsz halottat gyászolnak

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.01.02. 06:31
Fotó: MTI/AP/Ebrahim Noroozi
Nem csillapodnak a kedélyek Iránban. A perzsa államban már öt napja tartanak a tüntetések, s hivatalos közlések szerint már húsz személy vesztette életét az alacsony életszínvonal miatt kitört zavargásokban. Meghalt a mintegy 120 ezres milícia, a Forradalmi Gárda egy tagja is. Hasszan Rohani elnök elismerte, hogy a kormány nem teljesen ura a helyzetnek. 

A mérsékelt reformer elnök előzőleg részint jogosnak nevezte a tüntetők követeléseit, akik azt kifogásolták, hogy a perzsa állam hatalmas összegeket költ a szíriai, illetve a jemeni háborúra, valamint az Izrael elleni propagandára, miközben az életszínvonal vajmi keveset javult. Iránban nagy a csalódottság amiatt, hogy a 2015-ben az ENSZ BT öt állandó tagjával és Németországgal megkötött nukleáris megállapodás után sem javult a gazdaság, pedig a megegyezés nyomán megállapodtak a perzsa állammal szembeni nemzetközi büntetőintézkedések fokozatos feloldásáról.

Az Egyesült Államok és Izrael lelkesen támogatja az egyre véresebbé váló megmozdulásokat. Az iráni állami televízió beszámolója szerint hétfőről keddre virradóra újabb kilenc személy vesztette életét a tüntetésekben, Irán középső, nyugati és déli részén. Dorudban, ahol már a hétvégén is ketten haltak meg, egy balesetben vesztette életét egy idős ember és egy kisgyermek.

A közösségi oldalakon terjedő hírek szerint több városban a rendőrség éleslőszert használt a tüntetőkkel szemben. Az állami hírközlő szervek erről hallgatnak, a televízió szerint éppen egyes tüntetőknél van fegyver, egyikük végzett a Forradalmi Gárda egy tagjával.

Előzőleg az iráni vezetés válságtanácskozást tartott, amelyen Hasszan Rohani elnök is részt vett. Az államfő hangsúlyozta: nem szabad ellenségnek kikiáltani a tüntetőket. Szerinte a megmozdulásokat nem veszélynek kell tekinteni, hanem esélynek egyfajta újrakezdésre.

Utoljára 2009 közepén rázta meg ekkora tüntetéshullám az országot. Akkor az elcsalt elnökválasztás miatt vonultak az utcára az emberek, a Forradalmi Gárda azonban vérbe fojtotta a megmozdulásokat. Akkor tehát egy politikai ügy miatt tüntettek, most viszont eleinte az ellen tiltakoztak, hogy Teherán hatalmas összegeket költ a szíriai konfliktusra és az Izraellel szembeni propagandára, miközben az életszínvonal stagnál. Vasárnap azonban már politikai szlogeneket skandálnak a tüntetők, sokan a mindenható vallási vezető, Ali Hamenei távozását sürgették.

Fotó: MTI/EPA

Fotó: MTI/EPA

Kezdetben az iráni reformereknek is voltak fenntartásaik a megmozdulással kapcsolatban, mert a Guardian szerint Meshedben kezdődtek a tüntetések, abban a városban, ahol a mérsékelt reformer elnök, Rohani ellenfele, az általa májusban legyőzött ultrakonzervatív Ebrahim Raiszi él. Tavasszal több ultrakonzervatív, Rohani-ellenes megmozdulást is tartottak a perzsa állam második legnagyobb városában.

Most azonban semmi jel sem utal arra, hogy egy az elnök leváltását célzó összeesküvés állna a háttérben.

A rezsim amúgy igyekszik kisebbíteni a megmozdulások jelentőségét. Eleinte csak néhány százan tüntettek a Teheráni Egyetemnél, újabban azonban láthatóan egyre több településen vonulnak utcára az emberek. Az sem a vezetés nyugodtságát jelzi, hogy több chatprogramot tettek elérhetetlenné, köztük a legbiztonságosabbnak tartott Telegramot. A fővárosban vízágyúkkal oszlatták szét a rendszer ellen tiltakozókat. Teheránban mindeközben a kormány melletti tüntetést is szerveztek.

Khomeini mecset, Teherán - Ők az ajatollahokban hisznek Fotó: AFP/Hamed Malekpour

Khomeini mecset, Teherán - Ők az ajatollahokban hisznek Fotó: AFP/Hamed Malekpour

A hétvégén ketten haltak meg a tüntetések során, a Lurisztán tartományban található Dorud városában. Egy helyi illetékes szerint „agitátorok” miatt vesztették életüket. A rezsim igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy a külföld (Izrael, illetve az Egyesült Államok) áll a megmozdulások mögött. Az interneten olyan hírek is keringtek, melyek szerint a mintegy 125 ezer főt számláló, rettegett Forradalmi Gárda néhány tagja átállt a tüntetők oldalára, ezt azonban független források nem erősítették meg. Az állami tévé azt közölte, a biztonságiak visszaverték a "felfegyverzett" tüntetők támadását, akik egy rendőrőrsöt akartak elfoglalni.

Kapcsolódó
Meglepetések országaIrán rakétákkal segíthette a húszikat

Új múltat kaphat a Húsvét-sziget?

G.N.L.
Publikálás dátuma
2018.01.02. 06:18
Az egyre magasabb moaik építésével, amelyek a különböző klánok presztízsét szimbolizálták, kipusztították a fákat. Fptó: Shutter

Közelmúltban megjelent tanulmányok új részleteket tárnak fel Rapa Nui civilizációjáról. Lehet, hogy összeomlását nem lakóinak környezeti vaksága okozta – írja a NatGeo.

A kollektív képzeletben a Húsvét-sziget azonos a Moai-kal, a hatalmas szobrok százaival, amelyek hosszú fülű emberi törzseket ábrázolnak. Maga a hely is felébreszti a kíváncsiságot. Egy óriás szikla a Csendes-óceánban, több ezer kilométerre mind az amerikai kontinenstől, mind a szomszédos szigetektől. Polinéz nyelven Rapa Nuinak nevezik. Húsvét-szigetnek Jacob Roggeveen holland felfedező keresztelte el, aki 1722 Húsvét vasárnapján szállt itt partra első nyugati emberként.

Naplójában Roggeveen ugyanazokat a kérdéseket vetette fel, mint amelyeket ma is kérdeznek az antropológusok és a geológusok: hogyan tudták a kopár sziget lakói megalkotni a hatalmas kőszobrokat, honnan származtak és mi lett a sorsuk. A pollenek, kövületek elemzéséből ma már ismert, hogy az emberek érkezése előtt a szigetet dús növényzet borította, gazdag volt a madárvilága. Jared Diamond Összeomlás című esszéje tette ismertté az ökocidium kifejezést a Húsvét-szigetre vonatkozóan, amely önmagát semmisítette meg természetes forrásainak kizsákmányolásával.

Az első telepesek, akik valószínűleg nyugatról érkeztek, a sziget virágzásának utolsó szakaszában kipusztították a helyi faunát. Az egyes magasabb moaik építésével, amelyek a különböző klánok presztizsét szimbolizálták, kipusztították a fákat. Végül az ott lakók számára annyi faanyag sem maradt, hogy hajót építhettek volna, amelyekkel elhagyják a szigetet. Fák nélkül fokozódott a talaj eróziója is. A még megmaradtak a források birtoklásáért harcolni kezdtek egymással, és ez megtizedelte a lakosságot. Míg virágzása csúcspontján a szigetnek több ezer lakosa volt, 1877-re csak 111-en maradtak.

A legfrissebb elemzések szerint a fák kipusztulása mellett más okai is voltak a sziget hanyatlásának. Az első gyarmatosítók hajóival patkányok is érkeztek, amelyek gyorsan elszaporodtak és mindent felfaltak. Emberi, állati, növényi maradványok tanúskodnak arról, hogy 1400 körül halakon kívül mezőgazdasági termékek biztosították a szigetlakók táplálkozását.

A kaliforniai egyetem kutatói szerint Rapa Nuinak volt kapcsolata az amerikai földrésszel. A ma itt élő 5900 ember 8 százaléka amerikai eredetű.

Felmerült, hogy a sziget hanyatlását elősegítették azok a betegségek is, amelyeket a telepesek hurcoltak be magukkal, valamint a rabszolgaság, amelyet ők honosítottak meg. A 19. században a Dél-Amerikából érkező csempészek a lakosság körülbelül a felét irtották ki.

Mindezt számba véve lehet, hogy a Húsvét-sziget pusztulását nem is környezeti tényezők okozták, hanem egy Rapa Nuinál sokkal fejlettebb társadalom? – veti fel a NatGeo.

Új múltat kaphat a Húsvét-sziget?

G.N.L.
Publikálás dátuma
2018.01.02. 06:18
Az egyre magasabb moaik építésével, amelyek a különböző klánok presztízsét szimbolizálták, kipusztították a fákat. Fptó: Shutter

Közelmúltban megjelent tanulmányok új részleteket tárnak fel Rapa Nui civilizációjáról. Lehet, hogy összeomlását nem lakóinak környezeti vaksága okozta – írja a NatGeo.

A kollektív képzeletben a Húsvét-sziget azonos a Moai-kal, a hatalmas szobrok százaival, amelyek hosszú fülű emberi törzseket ábrázolnak. Maga a hely is felébreszti a kíváncsiságot. Egy óriás szikla a Csendes-óceánban, több ezer kilométerre mind az amerikai kontinenstől, mind a szomszédos szigetektől. Polinéz nyelven Rapa Nuinak nevezik. Húsvét-szigetnek Jacob Roggeveen holland felfedező keresztelte el, aki 1722 Húsvét vasárnapján szállt itt partra első nyugati emberként.

Naplójában Roggeveen ugyanazokat a kérdéseket vetette fel, mint amelyeket ma is kérdeznek az antropológusok és a geológusok: hogyan tudták a kopár sziget lakói megalkotni a hatalmas kőszobrokat, honnan származtak és mi lett a sorsuk. A pollenek, kövületek elemzéséből ma már ismert, hogy az emberek érkezése előtt a szigetet dús növényzet borította, gazdag volt a madárvilága. Jared Diamond Összeomlás című esszéje tette ismertté az ökocidium kifejezést a Húsvét-szigetre vonatkozóan, amely önmagát semmisítette meg természetes forrásainak kizsákmányolásával.

Az első telepesek, akik valószínűleg nyugatról érkeztek, a sziget virágzásának utolsó szakaszában kipusztították a helyi faunát. Az egyes magasabb moaik építésével, amelyek a különböző klánok presztizsét szimbolizálták, kipusztították a fákat. Végül az ott lakók számára annyi faanyag sem maradt, hogy hajót építhettek volna, amelyekkel elhagyják a szigetet. Fák nélkül fokozódott a talaj eróziója is. A még megmaradtak a források birtoklásáért harcolni kezdtek egymással, és ez megtizedelte a lakosságot. Míg virágzása csúcspontján a szigetnek több ezer lakosa volt, 1877-re csak 111-en maradtak.

A legfrissebb elemzések szerint a fák kipusztulása mellett más okai is voltak a sziget hanyatlásának. Az első gyarmatosítók hajóival patkányok is érkeztek, amelyek gyorsan elszaporodtak és mindent felfaltak. Emberi, állati, növényi maradványok tanúskodnak arról, hogy 1400 körül halakon kívül mezőgazdasági termékek biztosították a szigetlakók táplálkozását.

A kaliforniai egyetem kutatói szerint Rapa Nuinak volt kapcsolata az amerikai földrésszel. A ma itt élő 5900 ember 8 százaléka amerikai eredetű.

Felmerült, hogy a sziget hanyatlását elősegítették azok a betegségek is, amelyeket a telepesek hurcoltak be magukkal, valamint a rabszolgaság, amelyet ők honosítottak meg. A 19. században a Dél-Amerikából érkező csempészek a lakosság körülbelül a felét irtották ki.

Mindezt számba véve lehet, hogy a Húsvét-sziget pusztulását nem is környezeti tényezők okozták, hanem egy Rapa Nuinál sokkal fejlettebb társadalom? – veti fel a NatGeo.