Előfizetés

A Hamász objektumait lőtték

Az izraeli légierő ismét több objektumot vett célba a Gázai övezetben, miután a területről rakétákat lőttek ki Izraelre. Az izraeli hadsereg közlése szerint a palesztin radikális szervezet, a Hamász egy katonai főhadiszállását lőtték. Palesztin biztonsági körök közlése szerint az izraeli támadásokban senki sem halt, illetve sérült meg. A Hamász hétfőn délután végrehajtott rakétatámadása sem okozott sérülést: a lövedék lakatlan területen csapódott be. Jelentősen nőtt a feszültség Izrael és a palesztinok között azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának. Azóta több rakétát lőttek ki a palesztinok Izrael területére.

Szóba áll egymással a két Korea

Magas szintű tárgyalásokat ajánlott Dél-Korea a jövő hétre Észak-Korea számára. Szöul szerint január 9-én tarthatnák a megbeszéléseket – közölte Cso Mjong Gjon dél-koreai védelmi miniszter. Egyebek mellett arról lesz szó, hogy Észak-Korea részt vehet a februárban, a dél-koreai Pjongcsangban esedékes téli olimpián. Emellett azonban más kérdések, így a bilaterális viszony javítása is szóba kerülhet.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető előző napi újévi beszédében ismét az atomfegyverek bevetésével fenyegetett. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy hazája küldöttséget meneszthet a téli olimpiára. Egyben – általános meglepetésre – sok sikert kívánt Szöulnak az olimpia megrendezéséhez. Ez már csak azért is volt teljesen váratlan lépés a kis vezértől, mert előzőleg csak becsmérelte Dél-Korea minden lépését. Megfigyelők Kim Dzsong Un gesztusát úgy értékelték, hogy Phenjan nyitott a tárgyalásokra a déli szomszéddal.

Dél-Koreában inkább kedvező visszhangra talált Kim Dzsong Un beszéde függetlenül attól: beszédében ezúttal is nagy hangsúlyt helyezett hazája elrettentő nukleáris erejére. Szöul mindenesetre hamar, egy nappal az újévi beszéd után válaszolt a tárgyalási ajánlatra és konkrét időpontot is javasolt annak megrendezésére. Szöul elképzelései szerint a tárgyalásokat a két ország határán található Panmindzsonban tarthatnák meg.

Az utóbbi időben ismét nőtt a feszültség a két ország között, mivel Észak-Korea felgyorsítja nukleáris fegyverkezését, ezzel folyamatosan fenyegeti Dél-Koreát, valamint az Egyesült Államokat. Szeptemberben hidrogénbombával hajtott végre nukleáris kísérletet a sztálinista állam. Novemberben pedig interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki, amellyel az Egyesült Államok teljes területét elérhetné. Amennyiben képes lenne miniatürizálni az atomtöltetet, úgy atomcsapást mérhetne az Egyesült Államokra.

Mindezek alapján különösen meglepő Kim Dzsong Un inkább békülékenynek nevezhető újévi beszéde. Ennek két oka lehet. Az év első napján elhangzó szózata a múltban is inkább mérsékeltebb hangvételű volt, később azonban folytatta a tőle megszokott konfrontatív politikát. Ugyanakkor feltételezések szerint ezúttal azért többről volt szó. Kim Dzsong Un ugyanis kényszerhelyzetbe kerülhet az országát sújtó nemzetközi büntetőintézkedések miatt. Phenjannak egyre nehezebb keményvalutára szert tennie. S a nyitásra jó alkalmat nyithat a pjongcsangi téli olimpia. Ezért várhatóan a februári világeseményig Phenjan nem áll elő újabb provokációkkal. Taktikai megfontolások is állhatnak amögött, hogy Észak-Korea közvetlenül tárgyalhat a déli szomszéddal. Az ilyen megbeszélésekre eddig Washington közvetítésével került sor.

A két ország között utoljára 2015-ben tartottam magas szintű tárgyalásokat. Azóta Dél-Koreában komoly belpolitikai változások történtek, hiszen tavaly május óta Mu Dzse In az ország elnöke, aki békülékenyebb politikát kíván folytatni Észak-Koreával szemben. Igaz, Phenjan sorozatos provokációi nem feltétlenül támasztották alá e stratégia helyességét. Mun tavaly tárgyalásokat is ajánlott az északi szomszédnak, amire Phenjan még csak nem is reagált.

A két Korea közötti viszony normalizálása roppant nehéz feladatnak ígérkezik. Miközben ugyanis Szöul nukleáris fegyvermentes Koreai-félszigett képzel el, Phenjan szinte hetente jelenti ki, hogy ragaszkodik az elrettentő erőhöz.

"Ha zenélek, nem a szörny-arcomat látják"

Publikálás dátuma
2018.01.02. 09:11
Forrás: CNN/videó
Kei Otake, aki egy ritka genetikai betegséggel született, korán szembesült azzal, hogy az emberek a külsőségek alapján pillanatok alatt ítélkeznek, és egy olyan kategóriába, skatulyába rakják a másikat, ahonnan szinte lehetetlen kitörni. Aki pedig ilyen mértékben hordja az arcán a másságát, kiváltképp ki van téve az efféle kegyetlen ítélkezésnek. Kei Otake azonban arra is rájött, hogy a zene csodákra is képes, mégha ezek a csodák illékonyak, és csak a pillanatoknak szólnak. Ám ezek a pillanatok is képesek reménnyel feltölteni azt a szívet, ami pontosan olyan, mint bárki másé, csak épp egy különös fejben végződő testbe zárta a sors. 

 

Amiért úgy döntöttem, hogy lemegyek a metróba zenélni, az azért volt, hogy bebizonyítsam: én nem az, vagy nem csak az vagyok, amit, akit az első pillanatban látnak. Ez is én vagyok: a csellista - mondja a 19 éves fiatalember a videón.

Kei Otake egy nagyon ritka születési rendellenességben, az úgynevezettt Treacher Collins-szindrómában szenved, ráadásul - a számos plasztikai beavatkozás ellenére - annak nagyon súlyos esetével kell együtt élnie. Ez a genetikai, az arckoponyát érintő rendellenesség a fejen és az arcon okoz elváltozásokat. A legáltalánosabbak a lefelé hajló, ferde szemek, a kisméretű alsó álkapocs és a deformált vagy hiányzó fülek. Otake gyakorlatilag arccsontok nélkül született

Forrás: CNN/videó

Forrás: CNN/videó

Nagyon erős késztetést éreztem arra, hogy megmutassam magam a zenén keresztül... azt akartam, hogy ez által megérezzenek, megértsenek valamit... hogy a külsőség, a látszat mögött ott van egy ember.