Nagy Népszava-körkép: film

Publikálás dátuma
2018.01.03. 06:46

Mit néztünk, hallgattunk, olvastunk 2017-ben? Szakértőket kértünk fel, hogy osszák meg velünk szakmai és személyes élményeiket, összegezzék az évet. Hatodik rész: film
Mozi vagy házimozi?

Buda Andrea, a Cinema City marketing- és PR-igazgatója: Csakis MOZI, csupa nagybetűvel. A hangulat miatt is. Külföldön mindig elmegyek helyi moziba.

Kovács Bálint, az Index.hu kritikusa: Ha csak lehet, mozi, de nem pátoszból: egyszerűen a vászon mérete és hangtechnika lehetőségei sokszor képesek plusz egy dimenziót hozzáadni a filmhez 3D-szemüveg nélkül is. Elvi alapon nem érvelnék a házimozi ellen, sőt, inkább azt tartanám jónak, ha a streaming előretörésével párhuzamosan egyre elérhetőbb lenne a hasonló technika otthonra is.

Herendi Gábor filmrendező: Még mindig hiszek a moziban. Igazi közösségi élmény, amikor a nézők együtt élnek a filmmel. Fontosnak érzem, hogy egy program, el kell oda menni, beülni a sötétbe és semmi nem zavarja meg a film élvezetét.

Tóth Csaba, a VOX Mozimagazin főszerkesztő-helyettese: Még mindig a mozit preferálom, mert a varázsa utánozhatatlan, ám olyan nagy mennyiségben fogyasztom a filmeket, hogy időhiány miatt – már amit lehet – kénytelen vagyok otthon is nézni.

Köbli Norbert forgatókönyvíró: A legtöbb filmet otthon nézem, de havi háromszor-négyszer szeretek elbújni vadidegenekkel együtt egy sötét teremben, hogy a téglalap alakú, óriás kulcslyukon át rituálisan belessek mások életébe.

A legizgalmasabb magyar film 2017-ben

Buda Andrea: ‎A Kincsem-ben tetszett, hogy széles körű célcsoportnak szól, s a profi marketinggel meg is tudták azt szólítani. Többször is láttam, nem untam sokadszorra sem. Az Aurora Borealis sztorija megérintett (szeretek sírni a filmeken), s nagyon elgondolkodtatónak találtam az 1945-öt. Imádom a Budapest Noir korát, s lenyűgöző, hogy a mostani Budapesten helyszínek drasztikus megváltoztatása nélkül el lehet játszani ezeket az éveket. Drukkolok a Testről és lélekről sikeréért az Oscaron.

Kovács Bálint: Testről és lélekről. Szinte teljesen tökéletes, abszolút egyéni látásmóddal, újszerű nézőpontból és eszközökkel, ráadásul hihetetlenül okosan képes a témájáról beszélni, ami – az emberi kommunikáció, megértés és közeledés nehézségei – egyike a legfontosabbaknak.

Herendi Gábor: A Kincsemen kívül? Nagy rajongója vagyok Enyedi Ildi Testről és Lélekről című filmjének, de nagyon szeretem az inkubátor programban elkészült Hetedik Alabárdost, amely sajnos méltánytalanul kevés nézőt produkált.

Tóth Csaba: A Pappa Pia. Megmutatta, mi sül ki abból Magyarországon, ha egy produkció megrendelésre készül, és a megrendelőn kívül egyik alkotója sem hisz benne igazán.

Köbli Norbert: Jó év volt ez a magyar filmnek. Ha csak egyet emelhetek ki: A Viszkis.

Hollywoodi kedvenc 2017-ből‎

Buda Andrea: Szeretem az igaz történeteket, így elgondolkodtatott a Számolás joga. Meglepő volt a Tűnj el!, James McAvoy játéka az Összetörve című filmben nagyon sokáig bennem maradt.

Kovács Bálint: Dunkirk. Egyszerre tud minden képkockájával és hangjával ellenállhatatlanul hatásos lenni és abszolút mentesnek maradni a hatásvadászattól. Az elsőtől az utolsó percig lenyűgöző.

Herendi Gábor: A szörnyű című Nyomd, bébi, nyomd. Érdekes atmoszférájú stíluskavarodás, de jó. Mindvégig feszült, izgalmas karakterek, feszes dialógok, jó zene.

Tóth Csaba: Jarmusch az Hollywood? Inkább csak Amerika. A Patersont mondanám, de helyette inkább a Wind River – Gyilkos nyomont mondom, amiben minden ott volt, amit Hollywood fénykorában, a hetvenes években szeretni lehetett.

Köbli Norbert: Stephen King: Az. Sírtam, nevettem, féltem, drukkoltam. Ritkán van film rám ilyen hatással.

A legjobb európai film‎

Buda Andrea: A Négyzet. És amit többször láttam mind a humora, mind a mögöttes mondanivalója miatt, az az olasz Teljesen idegenek. Sokaknak ajánlottam.

Kovács Bálint: A Testről és lélekről nemzettől függetlenül az év legjobb filmje volt, az egyetlen, amelyről azt éreztem, filmtörténeti jelentőségű, mert mindenhez képest újat tud mutatni, amit eddig a filmekről tudtam.

Herendi Gábor: Teljesen idegenek. Igazi kamaradráma egy szobában, fantasztikus olasz színészekkel.

Tóth Csaba: Testről és lélekről és Lady Macbeth holtverseny lehet? Mindkettő egy nő öntudatra ébredésének története, és azt meséli el, mi történik, ha végre megpróbálják a kezükbe venni az irányítást. Mégsem különbözhetnének jobban egymástól.

Köbli Norbert: Nem idei, de magyarul csak idén jelent meg az Aknák földjén (más címen: Homok alatt) című német-dán II. világháborús dráma. Kitűnő, szívből ajánlom.

Teljesen idegenek - Az alkotás díjjal is büszkélkedhet

Teljesen idegenek - Az alkotás díjjal is büszkélkedhet

Alkotó, akitől bármit megnézne

Buda Andrea: Imádom a francia humort, a François Ozon-filmeket biztosan megnézem. Mióta láttam moziban Szász Attila Félvilág című filmjét, tőle is jöhet bármi. Nemrég voltam az Azt beszélik a városban – bűnügyi történetek, pletykák Budapesten városnéző túrán, nagyon kíváncsi vagyok, Szász János miként dolgozta fel a sztorit, amiről ott meséltek, a Hentes, a kurva és a félszemű filmjében.

Kovács Bálint: Taika Waitititől a Hétköznapi vámpírok és a Vademberek hajszája után bármit, még egy nélküle teljesen érdektelen Thor 3-at is megnéztem. Annál nagyobbat csalódtam. Marad Sean Baker a Tangerine után a Floridai álommal, illetve Martin McDonagh az Erőszakik meg a teljes eddigi életműve után a Három óriásplakát Ebbing határában-nal: ők ketten tényleg csúcsformában vannak.

Herendi Gábor: Alejandro Inarritu. Elképesztő atmoszférateremtő.

Tóth Csaba: Damien Chazelle. Idén nem volt új filmje, de bármit csinál, rohanok meglesni.

Köbli Norbert: Haneke, David Lynch, Woody Allen.

Hetvenöt éve halt meg Rejtő Jenő

Publikálás dátuma
2018.01.02. 14:02
Interaktív tárlat az író műveiből - Fotó Népszava/Tóth Gergő
1943. január 1-jén halt meg az ukrajnai voronyezsi területen (Jevdokovó) a munkaszolgálatra elhurcolt népszerű író, a ponyva koronázatlan királya, akiről már életében hamis legendák keringtek a szalonokban. 

A Reich Jenő néven anyakönyvezett író 1905. március 29-én született Budapesten. A polgáriból kicsapták, mert megütötte zsidózó tanárát. Emléktábláján a 7. kerületben az áll, hogy színmű- és kalandregényíró volt. Jellemző alakjaival, Piszkos Freddel, Fülig Jimmyvel, Tuskó Hopkinssal vagy Galambbal, a sziklaöklű legionáriussal beírta magát a magyar irodalomtörténet felső köreibe. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ő a legtöbbet idézett magyar író. 

A munka közben megivott mérhetetlen mennyiségű kávé, cigaretta és élénkítő szerek próbára tették a hórihorgas alkatú író egészségét, mindehhez járult, hogy a zsidótörvények miatt 1942 után már csak más neve alatt írhatott. A nyilasok Egyedül vagyunk című lapja voltaképpen nyilvánosan feljelentette, amikor arról cikkezett, hogy a zsidó író kávéházban írogat és megúszta a munkaszolgálatot. Ezt a hiányosságot aztán gyorsan pótolta a hatóság, betegen vitték el egy büntetőszázadba. 1943. január 1-jén halt meg Jevdokovóban; egyes források szerint halálra fagyott. Harmincnyolc éves volt.

Az ellopott, majd a Megtalált tragédia címmel Thuróczy Gergely Rejtő-kutató könyveket adott ki a termékeny íróról. "Olvasmányos módon rendet vágni a Rejtő Jenő alakja köré szövődött gazdag legendáriumban, tényszerűen bemutatni a pesti ponyva aranykorának zsenijét" - ez volt a kutató célja.

„Rejtőről igen kevés adat állt rendelkezésre - mondta a Rejtő-életrajz ismerője. - Egyrészt mert nem nagyon kutatták, másrészt ő sem jeleskedett abban, hogy túl sok nyomot hagyjon maga után, és a 20. század viharai is gondoskodtak a hagyaték kallódásáról. Ha nem is volt világcsavargó és tengeralattjáró rájaszigonyvető-kezelője, meglehetősen bohém életmódot folytatott. Nemtörődöm volt, nem érdekelték a polgári sallangok.

- Magánlevelezéséből egy sértődékeny, visszahúzódó, sérelmeit dédelgető, kisebbségi komplexusos figura rajzolódik ki, a regényeiből ismert nagy duhaj alakok részben kompenzálás eredményei is lehetnek. Ez azért is meglepő, mert végre előkerült egy fénykép, amin Rejtő nem ülve, félbevágva vagy portrészerűen látható, hanem egész alakosan. Az átlagnál egy fejjel magasabb volt, legalább 190 centiméter, elég marcona tekintettel. Kopaszodott, volt egy pukli a fején, tényleg úgy nézett ki, mintha a regényeiből lépett volna elő egy alvilági figura” – fogalmazott Thuróczy Gergely, aki a források alapján „bipoláris személyiségként” jellemezte az írót.

„Kortársai, barátai leírják, hogy félelmetes volt, amikor ennek a hatalmas, sportos embernek egyik pillanatról a másikra megváltozott a kedélye, sosem lehetett tudni, mi következik” – mondta a kutató. Hangsúlyozta: Rejtő Jenő mániás depressziót sejtető vonásai egyre romlottak a negyvenes évekre, ebben az állandó pénzszűke miatti megfeszített munka is közrejátszott. Pedig jól keresett, csak épp többnyire elkártyázta a jövedelmét.

A kutató szerint Rejtő legnagyobb szívfájdalma az volt, hogy legsikeresebb művei, a ma is olvasott P. Howard-könyvek a korabeli kiadói politika miatt nem saját nevén jelentek meg. Fordítóként is csak egy-két könyvén bukkant fel a valódi neve. Vagyis egyszerre volt híres és teljesen ismeretlen” – fogalmazott a Rejtő-kutató.

Az íróról az elmúlt években a rajongók Budapesten utcát (a Mozsár utcát) neveztek volna el, és az Írók boltjával (a régi Japán Kávéházzal) szemben szobrot szerettek volna állítani, de aztán nem lett belőle semmi. 

Rejtő Jenő művei online formában itt érhetők el

Szerző

Tevefesztivál a sivatagban - Fotók

Publikálás dátuma
2018.01.02. 12:04

2018-as Moreeb Dune Fesztivál az Egyesült Arab Emírségekben zajlik. A helyszínen, egy 50 fokos meredekségű és 300 méteres magasságon kell versenyezni a résztvevőknek.  Fotók: KARIM SAHIB / AFP

A Moreeb Hill az emírségek egyik legmagasabb homokhátsága a világon. 1600 méter hosszú, nevét a meredek lejtései miatt kapta  Moreeb Dune - Ijesztő Hegy.

A fesztivál vonzza a résztvevőket az Öböl-térségből, a változatos versenyeken nem csak tevével, de autóval, kerékpárral, sólymokkal és lovakkal is lehet nevezni.

Szerző
Témák
tevefesztivál