Előfizetés

Kísért a múlt - Öt napja tüntetnek Iránban

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.01.03. 06:31
Az ország több pontján összevonták a rendőri egységeket Fotó: DPA
Öt napja tartanak a tüntetések a perzsa államban, s a megmozdulások egyre véresebbé válnak. Már 21 személy vesztette életét a nem javuló életszínvonal miatt kitört zavargásokban.

Hatalmi viszályhoz is vezethet a mostani iráni tüntetéshullám. Hasszan Rohani elnök elismerte, részint jogosak a tüntetők követelései, s a kormány nem teljesen ura a helyzetnek. Egyben bírálta a rezsim keményvonalasait. A kormány válságülésén megértést követelt a megmozdulásokon résztvevők számára, szerinte a tüntetéseket esélyként kell felfogni.

Teljesen másként viszonyul az eseményekhez a perzsa állam ultrakonzervatív vallási vezetője, Ali Hamenei. Megfogalmazása szerint a tüntetéshullámot az ország „ellenségei” robbantották ki. „Az ellenség egységbe kovácsolódott, s minden eszközüket, pénzüket, fegyvereiket, titkosszolgálatukat arra használják fel, hogy problémákat okozzanak Iránnak” - hangzott az iráni állami televízióban elhangzott közleménye. Hamenei első ízben foglalt állást a csütörtök óta megmozdulásokkal kapcsolatban. A tiltakozások már az egész országra átterjedtek. Elsősorban a magas munkanélküliség, az áremelkedések miatt vonultak utcára az emberek. A tüntetők azt kifogásolják, hogy a perzsa állam hatalmas összegeket költ a szíriai, illetve a jemeni háborúra, valamint az Izrael elleni propagandára, miközben az életszínvonal vajmi keveset javult. Iránban nagy a csalódottság amiatt, hogy a 2015-ben az ENSZ BT öt állandó tagjával és Németországgal megkötött nukleáris megállapodás után sem javult a gazdasági helyzet, pedig a megegyezés nyomán megállapodtak a perzsa állammal szembeni nemzetközi büntetőintézkedések fokozatos feloldásáról.

Az Egyesült Államok és Izrael lelkesen támogatja az egyre véresebbé váló megmozdulásokat. Az iráni állami televízió beszámolója szerint hétfőről keddre virradóra újabb kilenc személy vesztette életét a tüntetésekben, Irán középső, nyugati és déli részén. A legtöbben, hatan, Iszfahan tartományban haltak meg, ahol hat tüntetőt öltek meg. Dorudban, ahol már a hétvégén is ketten haltak meg, egy balesetben vesztette életét egy idős ember és egy kisgyermek. Összesen már 21-en haltak meg az öt nap óta tartó megmozdulásokban. Az ILNA hírügynökség szerint már 450 embert tartóztattak le. A közösségi oldalakon terjedő hírek szerint több városban a rendőrség éleslőszert használt a tüntetőkkel szemben. Az állami hírközlő szervek erről hallgatnak, a televízió szerint éppen egyes tüntetőknél van fegyver.

Félő, hogy a tüntetéshullámot, a 2009-es megmozdulásokhoz hasonlóan, a hatalom vérbe fojtja.

Megrugdosták a szilveszterezők a rendőröket Párizsban

Publikálás dátuma
2018.01.02. 17:45
A támadás ellen tiltakoztak - Fotó: THOMAS SAMSON/AFP
Brutális támadás ért Párizs egyik elővárosában két rendőrt szilveszter éjjel, az esetet a francia elnök és a belügyminiszter is élesen elítélte, és az elkövetők felelősségre vonását ígérte - adta hírül az MTI német és francia lapértesülésekre hivatkozva.

A két rendőrt a francia fővárostól keletre fekvő Champigny-sur-Marne elővárosban riasztották amiatt, hogy több ember erőszakkal próbált meg bejutni egy szilveszteri buli helyszínére. Az egyik rendőrnek egy ökölcsapástól betört az orra, a földre került társát - egy rendőrnőt - pedig többen körbevették, ütlegelték és rugdosták. A bántalmazásról videofelvételek is készültek. A két rendőrt, miután a helyszínre riasztott kollégáik kimenekítették őket, kórházba szállították.

Emmanuel Macron francia elnök a Twitteren közzétett üzenetében azt ígérte, hogy kézre kerítik és megbüntetik a "gyáva és bűnös lincselés" elkövetőit. Gérard Collomb belügyminiszter pedig azt mondta, hogy aki a francia biztonsági erőkre támad, az a köztársaság ellen támad.

A Le Parisien értesülése szerint a hatóságok könnygázt vetettek be a támadók megfékezésére. Két embert őrizetbe vettek, de nem világos, hogy részt vettek-e a támadásban. A tényleges elkövetők minden jel szerint szökésben vannak.

Szilveszter éjjel Franciaországban több mint ezer autót gyújtottak fel, és több mint 500 ember vettek őrizetbe a hatóságok. Országszerte 11 rendőr és csendőr sebesült meg különféle összetűzésekben - közölte a belügyminisztérium. Az országban közel 100 ezer rendőr ügyelt a szilveszterezők biztonságára. Az egyik legjobban őrzött helyszín a párizsi Champs-Élysées volt, ahol tűzijátékot is rendeztek az új év köszöntésére. 

Újév napján ismét támadás ért két rendőrt Párizs északkeleti elővárosában, Aulnay-sous-Bois-ban egy lopott robogó ellenőrzésekor. Egyiküket a támadók többször megütötték, sérülései következtében nyolc napra munkaképtelenné vált. Két embert őrizetbe vettek a hétfő esti incidens után - írta a La Figaro.

Frédéric Lagache, az Alliance rendőrszakszervezet helyettes vezetője a Le Figarónak nyilatkozva elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek nevezte a rendőrök elleni támadásokat. "Évek óta kérjük az állam határozott fellépését. Most csak azért van szó erről a kérdésről, mert a Champigny-sur-Marne-i esetet videóra vették, de mi mindennap átéljük ezeket a helyzeteket: Franciaországban naponta nagyjából 15 rendőr sérül meg összetűzésekben" - hívta fel a figyelmet a szakszervezeti vezető.
   

Putyinnak 63 ellenfele lesz

Publikálás dátuma
2018.01.02. 17:20
Putyin felszólal a vasúti kongresszuson - Fotó: YURI KADOBNOV/POOL/AFP
Hatvannégy jelöltaspiráns jelentette be, hogy indulni kíván az elnökválasztáson Oroszországban - jelentette be Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke kedden Moszkvában. Alekszej Navalnijt nem engedték indulni.

Pamfilova szerint a bizottsághoz benyújtott dokumentumok alapján 21 párt- és 43 független jelölt kíván megmérkőzni az elnöki posztért. A jelölés határideje hétfőn járt le.

A független jelölt-aspiránsoknak - ilyen minőségben pályázik az újraválasztásra az abszolút esélyesnek tartott Vlagyimir Putyin elnök is - január 7-ig kell beterjeszteniük a választási bizottsághoz a jelöltségüket támogató gyűlések határozatát. A pártok esetében a határidő január 12.

Ahhoz, hogy valaki hivatalos elnökjelölt legyen, 300 ezer támogatói aláírásra van szükség. A parlamenti pártok mentesülnek az aláírás-gyűjtés kötelezettsége alól, a parlamenten kívüli pártoknak 100 ezer támogató aláírást kell igazolniuk.

Tizenhárom párt már regisztrálta az elnökségre jelölt aspiránsát, ezek közül hét már megnyitotta kampányszámláját. A pártpolitikusok közül eddig Vlagyimir Zsirinovszkijt, a parlamenti képviselettel rendelkező liberális demokraták vezetőjét jegyezte be hivatalos jelöltként a választási bizottság.

Az orosz legfelsőbb bíróság szombaton helybenhagyta a Központi Választási Bizottságnak azt a döntését, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikus nem indulhat a 2018. március 18-ra kitűzött elnökválasztáson. A választási bizottság arra hivatkozva utasította el a 41 éves politikus bejegyzési eljárásának megkezdését, hogy gazdasági bűncselekmény miatt 2017-ben próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, ezért tíz évig nem indulhat jelöltként választásokon. Navalnij ezzel szemben azzal érvelt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága neki adott igazat az elítéltetése ügyében, és nem vesztette el passzív választójogát.