Előfizetés

Szürreális jelenet a repülőn - "A szárnyon keresztül fogok kiszállni"

Publikálás dátuma
2018.01.03. 16:56
Shutterstock illusztráció.
Őrizetbe vették a malagai repülőtéren a Ryanair légitársaság egyik utasát, aki a késve érkező repülőgép leszállása után a vészkijáraton hagyta el csomagjával a kabint.

A Londonból Malagába érkezett járat utasait megdöbbentette, amint a türelmetlen utasnak elege lett abból, hogy várakoznia kell a repülőgépből való kiszállásra, és a vészkijáratot kinyitva távozott, ám a repülőgép szárnyán találta magát. A földi személyzetnek sikerült őt rábeszélni arra, hogy menjen vissza a fedélzetre, ahol később a helyi rendőrség letartóztatta.

A férfit állítólag az bosszantotta fel, hogy a repülőgép egyórás késéssel indult Londonból, majd a malagai repülőtéren is 30 percet várakozni kellett arra, hogy az utasok kiszállhassanak.

Az egyik utas a Daily Mail brit napilap online kiadásának elmondta: "a férfi úgy döntött, hogy nem fog tovább várni. Kinyitotta a vészkijárati ajtót és távozott, hangoztatván, hogy a 'szárnyon keresztül fogok kiszállni'. Az egész szürreális volt".
"Egy ideig a szárnyon ült, amíg nem sikerült őt rávenni arra, hogy visszatérjen a gépbe" - tette hozzá.

A Ryanair szóvivője közölte, hogy az utas megsértette az repülőtér biztonsági előírásait, amikor a járat Malagában landolt január elsején. "A malagai rendőrség azonnal letartóztatta az utast, mivel a spanyol biztonsági szabályokat sértette meg, a spanyol hatóságok foglakoznak az üggyel".

Bejelentették, ki viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet 2018-ban

Publikálás dátuma
2018.01.03. 16:26
Shutterstock illusztráció.
Január elejétől egy éven keresztül a hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet - közölte az Európai Bizottság szerdán.

Mint Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa elmondta, az európai kulturális fővárosok a kultúrán keresztül segítik egybekovácsolni a közösségeket az adott városoknak, állampolgáraiknak és gazdaságaiknak járó hosszú távú előnyök érdekében.

Az idei különleges év lesz, hiszen 2018 a kulturális örökség európai éve is egyben, ami azt jelenti, hogy a fővárosok a kulturális örökséget előmozdító kezdeményezéseket is szem előtt tartanak programjaik során. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy kiemeljék a kultúra szerepét az európai identitás megteremtésében - tette hozzá az uniós biztos.

A kulturális örökség európai évével szeretnék felhívni a figyelmet az európai kultúra sokféleségére és gazdagságára, előmozdítani a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi integrációt, illetve hangsúlyozni a kulturális örökségnek a közös történelmi tudat és identitás kialakításában betöltött szerepét.

A bizottsági tájékoztatás szerint Valletta több mint 140 kezdeményezést és 400 eseményt tartalmazó éves programja arra ösztönzi a művészeket és a közönséget, hogy újragondolják a kultúráról kialakult hagyományos vélekedést. A hollandiai Leeuwarden mintegy 800 programjával a Frízföld régió és Európa közösségeinek megerősítésére és összekapcsolására törekszik.

A kulturális fővárosok kiválasztásában kulcsszerepük volt a városok által benyújtott pályázatban felvázolt hosszú távú stratégiáknak, a pályázat előremutató európai dimenzióinak, a gazdag kulturális és művészeti tartalomnak, a megvalósítási képességnek, valamint a társadalmi határokon és kultúrákon átnyúló kapcsolatok várható pozitív alakulásának.

Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez.

A tájékoztatás szerint az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetőséget nyújt a városok számára, hogy kialakítsák arculatukat, elhelyezzék magukat Európa és a világ térképén, turistákat vonzzanak, és átgondolják saját kultúrájukhoz fűződő viszonyukat. A korábbi példák azt mutatják, hogy a cím jelentős és hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket jelent mind a város, mind a környező térség számára.

Európa kulturális fővárosa 2017-ben a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz volt. Leeuwarden és Valletta után 2019-ben a bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera következik. 2020-ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021-ben a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina, valamint a vajdasági Újvidék, 2022-ben pedig a luxembourgi Esch és a litvániai Kaunas veszi át a címet.

Magyar város - Pécs - eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. A júniusban elfogadott lista alapján Magyarország legközelebb 2023-ban, Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa kulturális fővárosát.

Újra ölt a mocsi

Publikálás dátuma
2018.01.03. 15:20
Mocsigombócok Tokióban (Fotó: Shutterstock)
A hagyományos újévi desszert, a csirizszerű rizsből készült gombóc fogyasztása közben többen válságos állapotban kerültek kórházba Japánban.

Az idén egy 50-es és egy 80-as éveiben járó tokiói férfi fulladt meg a mocsitól - írja a hvg.hu. A tokiói tűzoltóság közlése szerint további 13 embert vittek kórházba elakadt gombóccal a torkában.

A gombóc ragadós, csirizszerű rizsből készül. Évről évre sokan kerülnek kórházba, főleg idősek, valamint gyerekek, akik nem tudják jól megrágni a ragacsos újévi édességet. Melynek elkészültét meg tudjuk mutatni. Volt olyan év, amikor 24-en szorultak orvosi ellátásra a mocsi miatt, és arra is akadt már példa, hogy valakinek porszívóval szippantotta ki a torkából az ott ragadt gombócot egy talpraesett családtag.