Recseg-ropog a miskolci szuperkórház

Publikálás dátuma
2018.01.04 06:00
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Fotó: /
Azt ígérték, magasabb lesz az ellátás színvonala, ehelyett felkészült, gyakorlott orvosok távoztak az összevont intézményből.

Ledőlt a hazai gyermekegészségügy egyik bástyája, miután a miskolci "szuperkórház" közel egy éve kinevezett új vezetése megszüntette és a nagy intézményrendszerbe beolvasztotta a korábban önállóan működő, neves Gyermekegészségügyi Központot (GYEK). Ezzel veszélybe került a hazai gyermek-diabetológia egyik fellegvárának szakmai minősítése és továbbképzési egyetemi akkreditációja is – jelentette ki még tavaly késő ősszel a központ korábbi vezetője, Barkai László, aki a diabet.hu oldalon közölt nyílt levelében tudatta azt is: az irracionális helyzettel, és a központ leépítésével szakmailag nem tud egyetérteni, ahhoz a nevét nem adja, így távozik a miskolci kórházból, s Egerben, a Heves Megyei Markhot Ferenc Kórházban folytatja tovább klinikai munkáját.

Pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, valamint a Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház (MISEK) összeolvadásával az volt deklarált cél – legalábbis Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár Miskolcon tavaly februárban az egyesítés bejelentésekor azt hangsúlyozta –, hogy a dolgozók terhelését racionálisan megosztja majd a két intézmény, a betegeket pedig jobb színvonalon és a lehető leghamarabb ellátják. Miskolc volt az utolsó városok egyike, ahol levezényelték a kórházak integrációját, ám sokak meglepetésére nem a nagy megyei kórház korábbi igazgatóját, a kereszténydemokrata Csiba Gábort bízták meg az újjáalakult intézmény vezetésével, hanem Tiba Sándort, a jóval kisebb miskolci városi kórház korábbi igazgatóját, Tiba István fideszes országgyűlési képviselő testvérét.

A miskolci megyei és a városi kórház összevonása az utolsók közt volt Fotó: Tóth Gergő

A miskolci megyei és a városi kórház összevonása az utolsók közt volt Fotó: Tóth Gergő

A Gyermekegészségügyi Központ bezárásáról a kórház egyik, a történteket jól ismerő munkatársa a Népszavának azt mondta: nem egy "falusi gyerekosztályról", hanem egy negyven éve működő, kultikus intézményről beszélünk, amely felölelte a teljes ellátási palettát. – Nem arról van szó, hogy mostantól nem lesz, aki vénát szúrjon, de az intézetet eddig egyetemi professzor irányította, elődei is szaktekintélyek voltak, most viszont egy sima kórházi osztállyá fokozták le a nagy múltra visszatekintő, gyógyító, kutató és oktató munkát egyaránt végző GYEK-et.

Nem Barkai professzor az egyetlen, aki az utóbbi hónapokban távozott a szuperré átminősített miskolci kórházból. Információink szerint többeket elküldtek, és voltak, akik a méltatlan helyzetben önként távoztak. Köztük van a radiológiai központ és laboratórium vezetője is, ami érdekes összefüggéseket vet fel. Lapunk ugyanis már tavaly márciusban megírta: Miskolc az ország egyik olyan utolsó nagy kórháza, ahol még nem privatizálták a radiológiát, „ami 26 százalékos profit mellett elég jó bulinak tűnik.” Miskolcon sokan úgy vélik: azért nem a kórházigazgatóként mindig is öntörvényű, önjáró Csiba Gábort nevezték ki az új szuper-kórház vezetőjének, mert ő bizonyára gátja lett volna a kórházi finom falatok "privatizálásának."

Tiba Sándort, a miskolci szuper-kórház igazgatóját még december közepén megkerestük kérdésinkkel. Leírtuk: lapunkhoz olyan jelzések jutottak el, miszerint a miskolci kórházak szuper-kórházzá történő összevonása után nemhogy minőségi javulás, hanem éppenséggel annak ellenkezője indult el. Több orvos is megerősítette, hogy sorra menesztették egyes stratégiai szakmák vezetőit, illetve olyan méltatlan helyzetbe hozták őket, hogy csak a távozás mellett dönthettek. Megkérdeztük, mi az oka a látványos leépítéseknek, s az eltávozott vagy elküldött orvosok helyett jöttek-e hasonló kvalitású, szakmai minősítésű szakemberek? Érdeklődtünk arról is, miért volt szükség a jól működő Gyermekegészségügyi Központ bedarálására, s ilyen körülmények után vajon mitől szuperkórház a miskolci szuperkórház? Tiba Sándor több mint három hete azt válaszolta: kérdéseinket és az általa írt válasz-tervezetet megküldte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ kommunikációs igazgatóságára, engedélyezés céljából, s ha ezt megkapja, úgy továbbítja a válaszokat. Eddig azonban, többszöri érdeklődésünkre sem érkezett válasz, így vélhetően az engedély megadása elmaradt.

2018.01.04 06:00

Távkonfrontáció Lázár és Márki-Zay között: abcúgozás és mozgalom

Publikálás dátuma
2018.08.20 11:11

Fotó: MTI/ Kelemen Zoltán Gergely
Rendezvény és ellenrendezvény satujában ünnepelt Hódmezővásárhely: a politikai ring egyik sarkában a regnáló polgármester, Márki-Zay Péter beszélgetett ellenzéki közéleti figurákkal, míg a másik sarokban Lázár János, a Miniszterelnökség volt vezetője, jelenlegi dohánybiztos szólt be Márki-Zaynak egy díjátadón. Abcúg a szájhősnek, és háromszoros vivát minden cselekvő vásárhelyi polgárnak - üzente Lázár.
A dohánybiztos azután ragadta magához a szót, hogy átadták egy idős orvosházaspár megkapta az idén alapított Boldog Gizella díjat, írja a hvg.hu. Az exminiszter az 1018 évvel ezelőtti államalapításról szólva a keresztény Európához csatlakozást emelte ki, majd nyilván ott folytatta, hogy ma Magyarország legfontosabb dolga a keresztény családokban gondolkodó Európa megmentése. Lázár szerint most a Fidesz feladata a hatalom megszerzésével az, hogy 2030-ra Magyarországot Európa legjobb helyévé tegyék, és nem az, hogy újabb hatalomra tegyenek szert. Annak érdekében, hogy Hódmezővásárhely is jobb hely legyen,  Lázár szerint a meg kell erősíteniük a helyi közösségeket, és olyan példákat kell állítaniuk, akik a közhatalom birtoklása (értsd: Vásárhely esetében ez a polgármesteri poszt hiányát jeleni) sem tértek le a Szent István kijelölte útról. A városban szerinte most rombolás folyik, és az üres szavak idejét kell élniük, ezért az ő feladatuk most a közösségek erősítése. A Kossuth téren szervezett pódiumbeszélgetésen Róna Péter az elmúlt években elköltött 14 000 milliárd forint rossz elköltéséről, illetve annak következmény nélküliségét rótta fel az unió közösségének. Ez utóbbit mindegyikük hibaként említette, ezért főként az Euróapi Ügyészséghez csatlakozás fontosságát emelték ki. Márki-Zay Péter még ennél is tovább ment, szerinte egy európai FBI felállítása is indokolt lenne. Márki-Zay Péterhez még az ünnep előtt olyan információk jutottak el, hogy tojászápor fog rájuk zúdulni, most ez elmaradt, de nem alapítottak pártot sem, ahogy ezt a helyi jobboldali média már jó előre beharangozta. A polgármester szerint persze időszerű volna legalább egy mozgalom megalapítása, erre vélhetően még az idén sor is kerülhet.
2018.08.20 11:11
Frissítve: 2018.08.20 11:12

Hét tonna tűzijáték borítja fénybe Budapestet

Publikálás dátuma
2018.08.20 10:44
Tűzijáték 2017. augusztus 20-án, Budapesten
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Két hónapig dolgoztak a produkción az augusztus 20-ai tűzijáték szervezői: 21 ezer látványos fényeffekt robban hétfőn este a főváros felett.
Hatvan ember majdnem kéthavi munkája zárul ma este kilenc órakor. Ekkor indítják Budapesten a hagyományos augusztus 20-ai tűzijátékot, az időjárás pedig kifejezetten kedvez az ünneplésnek - írja összefoglalójában az atv.hu.
A pirotechnikai show több szempontból is a legek gyűjteménye lesz: összesen hét tonna tűzijáték – ebből 2500 kilónyi robbanóanyag – repül hétfőn este a a levegőbe.
A fényjátékban a magyar trikolór színei és az arany dominálnak, a 21 ezer effekt pedig különféle virágformákat, fűzfa ligetet formáz majd, de kirajzolódik majd arany színnel a korona is.
a technikusok annyi kábelt használtak fel, hogy az gond nélkül lefedné a Budapest-Hatvan távolságot.

Nézelődni jó lesz, utazni kevésbé

2018.08.20 10:44