Lajkó Félix koprodukciói

Publikálás dátuma
2018.01.04. 06:46
Fotó: Dormán László
Lajkó Félix a lengyel népzenében gyökerező, fergeteges muzsikát játszó Volosi zenekart, valamint legendás román hegedűs kollégáját, Alexander Balanescut hívta meg fellépésére.

Lajkó Félix két évtizede a hazai népzenei-világzenei színtér egyik legsikeresebb előadója. Megtölti a Müpát és a Zeneakadémiát, végigkoncertezi a jelentősebb fesztiválokat, gyakran és szívesen hívják külföldre – számos nemzetközi szakmai elismerés birtokosa. A kárpát-medencei magyar és délszláv motivikában gyökerező, stiláris és műfaji határokat nem ismerő, nagyszerű improvizációs készségére épülő előadásai mindenütt garantálják a sikert. Mivel még mindig csak negyvenes évei elején jár, felmerül a kérdés, hogy mi lehet számára a művészi fejlődés, továbblépés útja. Félix ezt egyrészt az egyre csiszoltabb, kifinomultabb – bár a rögtönzés erejét és hatását megtartó – szólóestekben, másrészt a koprodukciókban, külföldi szólistákkal és zenekarokkal való termékeny együttműködésben látja. Előbbit ismét a Zeneakadémián igyekszik bizonyítani, utóbbira pedig jó példa a lengyel Volosi, valamint Alexander Balanescu meghívása a Müpába.

„Fesztiválrendezők, producerek kezdeményezésére az elmúlt időszakban francia, máltai és svéd muzsikusokkal is együtt játszottam, de a Volosi esetében éreztem először úgy, hogy igazán remekül illünk egymáshoz” – mondja Lajkó Félix. Az időnként kamarazenekarral kiegészülő vonós kvintett klasszikus iskolázottságú, de a lengyel népzenéből is sokat merítő muzsikusokból áll. Produkcióikra ugyanaz a szilaj lendület, fékezhetetlen erő jellemző, ami Félixet is sikeressé tette. A Volosi 2010-es alakulása óta sorra nyeri a díjakat, már a BBC és több német közszolgálati csatorna is közvetítette koncertjeiket, s 2017-ben ők nyitották meg a műfaj legrangosabb eseményét, a Womexet.

Első közös fellépésük nem egészen három hónapja, a Budapest Ritmo világzenei fesztiválon volt. Lajkó Félixet megragadta a Volosi „tipikusan kelet-európai életérzése”, illetve az, hogy brácsásuk olyan speciális, háromhúros hangszeren játszik, ami történeti értelemben kizárólag a magyar, román és cigány népzenére jellemző, főként a Mezőségben. A budapesti bemutatkozásról a Songlines című brit szaklap főszerkesztője, Simon Broughton úgy vélekedett: „a játékos és ritmikus zenében a muzsikusok egyike sem riad vissza a nyers tónustól; feloldódva egy inkább tradicionális, mint klasszikus hangzásban. Az eredmény egyszerűen magával ragad.” Decemberben Gdanskban, a Shakespeare Színházban koncerteztek, s a mostani budapesti fellépés utánra is vannak közös terveik.

A koncert másik vendége Alexander Balanescu lesz, aki a hetvenes évek eleje óta az európai avantgárd zene ikonja. A hagyományos szóló- és vonósnégyes-játék felől indult, de később Michael Nymannel, sőt a Kraftwerkkel és a Pet Shop Boys-szal is koncertezett. „A magyar zenét Bartók életművének köszönhetően szerettem meg. Alaposan tanulmányoztam hegedűre írt szólószonátáját, a 44 duót, a vonósnégyeseket. A Muzsikás együttessel a kilencvenes évek eleje óta baráti kapcsolatban vagyok, sokszor jöttem el a Mediawave Fesztiválra, Lajkó Félixben pedig olyan szólista-egyéniséget látok, aki valóban képes túllépni minden műfaji és etnikai korláton. Zenéje akár az egységes Európa szimbóluma is lehetne” – mondta a Népszavának Alexander Balanescu.

Trió és Óperentzia
Miközben a nemzetközi koprodukciók által és szólóestjein Lajkó Félix új utakat keres, az állandóságot jelenti számára Brasnyó Antallal és Szabó Gergővel közös vonóstriója, amellyel szilveszter előtt a Gödöllői Királyi Kastélyban játszottak. Az utóbbi években állandó projektjének mondható az Óperentzia is, amellyel saját megfogalmazása szerint „citerás partyzenét” játszanak, vagyis a hegedű mellett Lajkó másik instrumentuma, a citera is hangsúlyos szerepet kap benne.

Infó:

Lajkó Félix szólókoncert – január 4. Zeneakadémia

Lajkó Félix és barátai (Volosi, Alexander Balanescu) – január 8. Müpa

Szerző

Nagy Népszava-körkép: képzőművészet

Publikálás dátuma
2018.01.04. 06:45

Mit néztünk, hallgattunk, olvastunk 2017-ben? Szakértőket kértünk fel, hogy osszák meg velünk szakmai és személyes élményeiket, összegezzék az évet. Hetedik rész: képzőművészet.
Melyik volt az év legformabontóbb kiállítása?

Várnai Gyula, képzőművész, Békét a világnak! (Peace on Earth!) című kiállítása az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában volt látható: Szarka Péter Globális felmelegedéssel a hidegháború ellen című kiállítása a Trafó Galériában.

Ledényi Attila műgyűjtő, az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár alapító igazgatója: Damien Hirst Treasures from the Wreck of the Unbelievable (magyarul kb. Kincsek a hihetetlenség roncsáról) című grandiózus, a velencei Palazzo Grassi kiállítótereiben rendezett kiállítása váltotta talán ki a legtöbb vitát, ellenérzést és rokonszenvet 2017-ben, igaz, ez aligha meglepő, hiszen a brit művész alapállása a formabontás.

Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója: Az év legfontosabb kiállításának a Pécsi Műhely kiállítást tartom. Az átfogó feldolgozás kifejezetten új fejezeteket eredményezett, amely új látás, és értelmezési módokat vont maga után. A képzőművészeti alkotások nem önmagukban álltak, hanem a kulturális, politikai és alkotói kontextus is a felszínre bukkant, aminek köszönhetően közelebb került egy elmúlt korszak jellegzetessége. A formabontó jelenség éppen abban rejlett, hogy az adat, a dokumentáció, a korszak elemzéséhez szükséges tárgyi és írásos tények megjelenítése egyenrangú elemként szerepelt a kiállításban.

Csanádi Judit, díszlettervező, építészmérnök, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora: Az elmúlt év legformabontóbb kiállítása szerintem a "Mentés másként"- Mi marad az új médiaművészetből? korszakalkotó kiállítás volt a Ludwig Múzeumban, Peternák Miklós és Kónya Béla kurátorok műve.

Mi volt az év legnagyobb képzőművészeti sikere?

Várnai Gyula: Ladik Katalin részvétele a documenta 14-en Kasselban és Athénban.

Ledényi Attila: A legnagyobb figyelmet keltő sikernek Leonardo da Vinci Salvator Mundi című képének árverési rekordját érzem, hiszen túl a Christie's aukciós ház által elért (közel félmilliárd dolláros) sikeren az egész New York-i őszi aukciós szezon látványosan bizonyította, hogy helyreállt és erős a piac bizalma a művészet és a műtárgypiaci befektetések iránt, ami nemcsak a művészetre, hanem a válság utáni globális gazdaság egészére nézve is megnyugtató fejlemény.

Fabényi Julia: Az 57.Velencei Biennálén a központi pavilonban 2 magyar alkotó műve szerepelt: Hajas Tibor és Csörgő Attila munkái. A magyar pavilonban szereplő Várnai Gyula munkája kiemelkedő érdeklődésre tartott számot. Még a napokban is jelentkeztek külföldről kurátorok, akik a kiállított művekből szeretnének később egy másik biennále keretében bemutatni.

Csanádi Judit: Ország Lili életmű kiállítása a Nemzeti Galériában, Kolozsvári Mariann kurátorságával.

Melyik, még látogatható kiállítást ajánlaná a Népszava olvasóinak?

Várnai Gyula: Bak Imre ÖN - ARC - KÉP című kiállítását az acb Galériában. Esterházy Marcell Farkasvakság című kiállítását az acb Galériában. (Január 12-ig látható)

Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

Ledényi Attila: A hazai választékból a Korniss Péter fotóművész különleges és rendkívül szerethető munkásságát bemutató kiállítást („Folyamatos emlékezet", Nemzeti Galéria, 2018. február 11-ig) emelem ki legszívesebben, talán részben azért is, mert a személyiségként és művészként is egyaránt kiváló Korniss Péter idén kiállítóként kicsit velünk együtt is ünnepelte 80. születésnapját az Art Market Budapest fotószekciója, az Art Photo Budapest falai között.

Fabényi Julia: Az újonnan rendezett állandó kiállításunkat. A Westkunst-Ostkunst címen egész évben látható válogatás erőteljesen a két kulturális és politikai világrend művészeti rendszerében megmutatható párhuzamosságokat emeli ki.

Csanádi Judit: Baranyai András grafikus művész kiállítása a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében. Hajdú István és Százados László kurátorságával (január 28-ig).

Mi volt 2017 legfontosabb képzőművészeti eseménye?

Várnai Gyula: Az októberben megrendezett budapesti OFF-Biennále.

Ledényi Attila: Az idei, az 57. Velencei Biennálé jelentőségét az esemény már megszokott magas színvonala és trendeket meghatározó ereje mellett az is adta, hogy más hasonló jelentőségű világeseményekhez (ld. pl. a kasseli Documenta) képest itt a művészeti tartalomról nem terelték el szervezési és személyi botrányok a figyelmet.

Fabényi Julia: Az Esterházy-díj átadása, valamint a jelöltjeinek és nyerteseink munkáiból nyílt kiállítás, amelyet január 14-ig látogathat a nagyközönség.

Csanádi Judit: A másodszor megrendezett OFF Biennálé, gazdagságával, sokrétűségével, elméleti, gyakorlati és installációs eseményei.

Mi volt az a három legfontosabb téma, amelyeket körüljártak kiállítások 2017-ben?

Várnai Gyula: A fenntartható fejlődés, a multikulturalizmus, és az egyén felelőssége a társadalomban.

Ledényi Attila: A kortárs művészet szépsége szerintem részben, sőt, talán elsősorban annak korlátlan gazdagságában és a világ eseményeire való reagálási képességében rejlik, éppen ezért nem tudok és nem is szívesen teszek kísérletet arra, hogy a művészek által preferáltnak ítélt témákat leszűkítsem, ráadásul a maga módján valakinek minden téma fontos, ami az igazán értékes művészeket alkotásra, reakcióra inspirálja.

Fabényi Julia: Két külön kiállítás keretében sikerült az 1960-70es évek avantgárd művészetét, a performatív, konceptuális jelenségektől kezdve egészen az anti-művészeti jelenségekig. Fontos volt, hogy míg Marinko Sudac gyűjteménye a kelet-közép európai jelenségeket gyűjtötte össze, úgy a Schnepel féle gyűjtemény a fluxust mutatta be. A két magánygyűjteménnyel párhuzamosan a Pécsi Műhely bemutatása különösen szerencsés volt. A korszakot így sikerült alaposan körbejárni.

Csanádi Judit: Az általam kiemelt fontosságú kiállítások szuverén alkotók életművét, illetve a technikai művészetek restaurálásának problémáját, illetve a művészet lehetséges, valós szerepét a társadalomban keresik, nem látok egybehangzó tematikát közöttük.

Nagy Népszava-körkép: képzőművészet

Publikálás dátuma
2018.01.04. 06:45

Mit néztünk, hallgattunk, olvastunk 2017-ben? Szakértőket kértünk fel, hogy osszák meg velünk szakmai és személyes élményeiket, összegezzék az évet. Hetedik rész: képzőművészet.
Melyik volt az év legformabontóbb kiállítása?

Várnai Gyula, képzőművész, Békét a világnak! (Peace on Earth!) című kiállítása az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában volt látható: Szarka Péter Globális felmelegedéssel a hidegháború ellen című kiállítása a Trafó Galériában.

Ledényi Attila műgyűjtő, az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár alapító igazgatója: Damien Hirst Treasures from the Wreck of the Unbelievable (magyarul kb. Kincsek a hihetetlenség roncsáról) című grandiózus, a velencei Palazzo Grassi kiállítótereiben rendezett kiállítása váltotta talán ki a legtöbb vitát, ellenérzést és rokonszenvet 2017-ben, igaz, ez aligha meglepő, hiszen a brit művész alapállása a formabontás.

Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója: Az év legfontosabb kiállításának a Pécsi Műhely kiállítást tartom. Az átfogó feldolgozás kifejezetten új fejezeteket eredményezett, amely új látás, és értelmezési módokat vont maga után. A képzőművészeti alkotások nem önmagukban álltak, hanem a kulturális, politikai és alkotói kontextus is a felszínre bukkant, aminek köszönhetően közelebb került egy elmúlt korszak jellegzetessége. A formabontó jelenség éppen abban rejlett, hogy az adat, a dokumentáció, a korszak elemzéséhez szükséges tárgyi és írásos tények megjelenítése egyenrangú elemként szerepelt a kiállításban.

Csanádi Judit, díszlettervező, építészmérnök, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora: Az elmúlt év legformabontóbb kiállítása szerintem a "Mentés másként"- Mi marad az új médiaművészetből? korszakalkotó kiállítás volt a Ludwig Múzeumban, Peternák Miklós és Kónya Béla kurátorok műve.

Mi volt az év legnagyobb képzőművészeti sikere?

Várnai Gyula: Ladik Katalin részvétele a documenta 14-en Kasselban és Athénban.

Ledényi Attila: A legnagyobb figyelmet keltő sikernek Leonardo da Vinci Salvator Mundi című képének árverési rekordját érzem, hiszen túl a Christie's aukciós ház által elért (közel félmilliárd dolláros) sikeren az egész New York-i őszi aukciós szezon látványosan bizonyította, hogy helyreállt és erős a piac bizalma a művészet és a műtárgypiaci befektetések iránt, ami nemcsak a művészetre, hanem a válság utáni globális gazdaság egészére nézve is megnyugtató fejlemény.

Fabényi Julia: Az 57.Velencei Biennálén a központi pavilonban 2 magyar alkotó műve szerepelt: Hajas Tibor és Csörgő Attila munkái. A magyar pavilonban szereplő Várnai Gyula munkája kiemelkedő érdeklődésre tartott számot. Még a napokban is jelentkeztek külföldről kurátorok, akik a kiállított művekből szeretnének később egy másik biennále keretében bemutatni.

Csanádi Judit: Ország Lili életmű kiállítása a Nemzeti Galériában, Kolozsvári Mariann kurátorságával.

Melyik, még látogatható kiállítást ajánlaná a Népszava olvasóinak?

Várnai Gyula: Bak Imre ÖN - ARC - KÉP című kiállítását az acb Galériában. Esterházy Marcell Farkasvakság című kiállítását az acb Galériában. (Január 12-ig látható)

Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

Ledényi Attila: A hazai választékból a Korniss Péter fotóművész különleges és rendkívül szerethető munkásságát bemutató kiállítást („Folyamatos emlékezet", Nemzeti Galéria, 2018. február 11-ig) emelem ki legszívesebben, talán részben azért is, mert a személyiségként és művészként is egyaránt kiváló Korniss Péter idén kiállítóként kicsit velünk együtt is ünnepelte 80. születésnapját az Art Market Budapest fotószekciója, az Art Photo Budapest falai között.

Fabényi Julia: Az újonnan rendezett állandó kiállításunkat. A Westkunst-Ostkunst címen egész évben látható válogatás erőteljesen a két kulturális és politikai világrend művészeti rendszerében megmutatható párhuzamosságokat emeli ki.

Csanádi Judit: Baranyai András grafikus művész kiállítása a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében. Hajdú István és Százados László kurátorságával (január 28-ig).

Mi volt 2017 legfontosabb képzőművészeti eseménye?

Várnai Gyula: Az októberben megrendezett budapesti OFF-Biennále.

Ledényi Attila: Az idei, az 57. Velencei Biennálé jelentőségét az esemény már megszokott magas színvonala és trendeket meghatározó ereje mellett az is adta, hogy más hasonló jelentőségű világeseményekhez (ld. pl. a kasseli Documenta) képest itt a művészeti tartalomról nem terelték el szervezési és személyi botrányok a figyelmet.

Fabényi Julia: Az Esterházy-díj átadása, valamint a jelöltjeinek és nyerteseink munkáiból nyílt kiállítás, amelyet január 14-ig látogathat a nagyközönség.

Csanádi Judit: A másodszor megrendezett OFF Biennálé, gazdagságával, sokrétűségével, elméleti, gyakorlati és installációs eseményei.

Mi volt az a három legfontosabb téma, amelyeket körüljártak kiállítások 2017-ben?

Várnai Gyula: A fenntartható fejlődés, a multikulturalizmus, és az egyén felelőssége a társadalomban.

Ledényi Attila: A kortárs művészet szépsége szerintem részben, sőt, talán elsősorban annak korlátlan gazdagságában és a világ eseményeire való reagálási képességében rejlik, éppen ezért nem tudok és nem is szívesen teszek kísérletet arra, hogy a művészek által preferáltnak ítélt témákat leszűkítsem, ráadásul a maga módján valakinek minden téma fontos, ami az igazán értékes művészeket alkotásra, reakcióra inspirálja.

Fabényi Julia: Két külön kiállítás keretében sikerült az 1960-70es évek avantgárd művészetét, a performatív, konceptuális jelenségektől kezdve egészen az anti-művészeti jelenségekig. Fontos volt, hogy míg Marinko Sudac gyűjteménye a kelet-közép európai jelenségeket gyűjtötte össze, úgy a Schnepel féle gyűjtemény a fluxust mutatta be. A két magánygyűjteménnyel párhuzamosan a Pécsi Műhely bemutatása különösen szerencsés volt. A korszakot így sikerült alaposan körbejárni.

Csanádi Judit: Az általam kiemelt fontosságú kiállítások szuverén alkotók életművét, illetve a technikai művészetek restaurálásának problémáját, illetve a művészet lehetséges, valós szerepét a társadalomban keresik, nem látok egybehangzó tematikát közöttük.