Előfizetés

Irán - Brutális leszámolással fenyegetik a tüntetőket

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.01.05. 06:32
Fotó: AFP/Morteza Salehi/Tasnim News
Átmenetileg a kőolaj árának emelkedését eredményezik az egy hete tartó iráni megmozdulások, a közvetlen kitermelést azonban nem fenyegeti veszély.

Irán az Egyesült Államokat vádolja az országban egy hete zajló tüntetések kirobbantásával. A perzsa állam ezért az ENSZ-nél tett panaszt. A világszervezet főtitkárának, António Guterresnek írt levélben azt állították, hogy az amerikai kormányzat beavatkozik az ország belügyeibe. Washington „groteszk” próbálkozásaival „megsérti a nemzetközi jogot” – közölte Irán ENSZ-nagykövete, Glamali Hosoroo. Szerinte az Egyesült Államok bátorította a tüntetőket, hogy az utcán adjanak hangot elégedetlenségüknek és döntsék meg a hatalmat.

Donald Trump amerikai elnök az utóbbi napokban többször dicsérte a tüntetőket a Twitteren, a teheráni rezsimet pedig „brutálisnak” és „korruptnak” minősítette. Washington azt is közölte, hogy további büntetőintézkedéseket is számításba vesz Teheránnal szemben.

Bár a megmozdulások az utóbbi két napban kezdtek alábbhagyni, ez nem az emberek elégedetlenségének csökkenését jelzi. Sokan azért maradtak otthon, mert a Forradalmi Gárda kedden brutális leszámolást helyezett kilátásba a tiltakozókkal szemben. Így félő volt, hogy a 2009-es tömegmegmozdulásokhoz hasonlóan a mostani tüntetéseket is vérbe fojtják. Összesen 21-en vesztették életüket, így január 2. óta nem emelkedett a halálos áldozatok száma.

Az is igaz ugyanakkor, hogy szinte lehetetlen megbecsülni az utcákon elégedetlenkedők pontos számát. Ráadásul a rezsim is folyamatosan kisebbíteni próbálja a megmozdulások jelentőségét. Ám tegnap is megjelentek felvételek az interneten, amelyek azt mutatták, hogy szerdáról csütörtökre virradó hajnalban is sokan tiltakoztak. A felvételek az ország északi részén található Nosarban készültek, de déli városokban is folytatódtak a megmozdulások. Az egyik felvételen jól látható, amint a tüntetők az ország vallási vezetője, Ali Hamenei távozását követelik. Az ország de facto irányítója kedden azt állította, összefogtak „Irán ellenségei”. Hasszán Rohani elnök ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy komolyan kell venni a tüntetők követeléseit.

A Taszmin hírügynökség közlése szerint csütörtökön 28 személyt vettek őrizetbe a kelet-iráni Birdsand városában. A vádak szerint „illegális gyűlést tartottak”. Körülbelül már félezerre tehető az őrizetbe vett személyek száma, 90 százalékuk 25 év alatti.

A Nobel-békedíjas Sirin Ebadi a tüntetések folytatására szólította fel honfitársait. Az Asark al-Ausszat című arab nyelvű lapnak adott interjúban úgy fogalmazott, „ha a kormány 38 évig nem figyelt oda az emberekre, akkor ügyet sem szabad vetni a kabinetre”. Hozzátette, az irániaknak gazdasági nyomást kell gyakorolniuk a rezsimre. Felszólította honfitársait arra, ne fizessék tovább villany- és vízszámlájukat, s vegyék ki pénzüket a bankokból. Ebadi az ország egyik legismertebb emberi jogi aktivistája. 2003-ban ítélték neki a Nobel-békedíjat. 2009 óta Nagy-Britanniában él száműzetésben. 2004-ben az amerikai Forbes magazin beválasztotta a világ száz legbefolyásosabb nője közé.

Mivel Iránban van a világ egyik legjelentősebb kőolajkészlete, mind több nemzetközi szereplő tart arról, hogy a perzsa állam a zavargások miatt átmenetileg nem lesz képes teljesíteni nyersanyagszállítási kötelezettségeit. A kőolaj ára folyamatosan emelkedik, egy hordó Brent olajért csütörtökön reggel 68,19 dollárt adtak, ami két és fél éves csúcsnak felel meg. A Trifecta nevű tanácsadócég vezetője, Sukrit Vijayakar a német Handelsblattnak ugyanakkor elmondta: a megmozdulások nem fenyegetik közvetlenül a kőolaj kitermelését.

Elfajuló horvát–szlovén határvita

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.01.05. 06:31
Vonzó környezet a vitatott öbölnél, amely súlyos konfliktus forrása lehet a két ország között Fotó: Jure Makovec/AFP
Rendkívüli feszültség jellemzi Szlovénia és Horvátország viszonyát azóta, hogy január 1-től Ljubljana a hágai Nemzetközi Döntőbíróság ítéletét végrehajtva módosított határszakaszán a Pirani-öbölnél, s büntetéssel fenyegeti a horvát halászokat.

A még júniusban megszületett döntés értelmében a hágai testület Szlovéniának ítélte a terület ¾-edét, más kérdés, hogy Zágráb nem fogadja el az ítéletet.

Jugoszlávia szétesésekor a logika azt diktálta, hogy Szlovénia és Horvátország között nem lesznek viták. Igaz ugyan, hogy a nyolcvanas évek végén a szlovén kommunista vezetés jóval radikálisabb változásokat követelt, mint a horvát, de ez nem lehetett egy későbbi gyümölcsöző kapcsolat akadálya. A sors azonban másként rendelkezett. A délszláv háborúk vége után a két ország egyre többet foglalkozott határvitájával. Ez 2015-re annyira elfajult, hogy az Európai Uniónak kellett közbelépnie. Ljubljana számára manapság már nem is Belgrád, hanem Zágráb a nagyobbik ellenfél. Nem is kell sokat visszamenni a múltba, hogy megértsük ennek az okát.

A délszláv sajtóban csak Pirangate-nek nevezik a horvát-szlovén határvitát. A két ország már Jugoszlávia széthullása, 1991 óta vitatkozik a Pirani-öböl hovatartozásáról. A szlovének számára nagyon fontos kérdésről van szó, hiszen ha ők ellenőrizhetik a tengeri terület nagy részét, akkor juthatnak csak ki saját tengeri szakaszon a nemzetközi vizekre. 1992-ben az Európai Tanács segítségével állapították meg az itteni határt. Egy évvel később azonban Ljubljana úgy döntött, hogy ezt nem fogadja el, mert – vélekedése szerint – az öböl teljes része Szlovéniát illetné meg.

2001-ben úgy tűnt, nyugvópontra kerül a kérdés, s megállapodnak arról, hogy közösen halászhatnak az öbölben a horvát és szlovén halászok. 2002-ben azonban ismét elmérgesedett a viszony a két állam között, horvát rendőrök 2002-ben zaklatták az öbölben halászó szlovéneket, többeket előállítottak. Ljubljana a határvita miatt késleltette Horvátország uniós csatlakozását is, méghozzá 2008 decemberétől 2009 szeptemberéig. Ez utóbbi évben aztán áttörés történt az ügyben. Az akkori szlovén és horvát kormányfő, Borut Pahor és Jadranka Kosor átfogó megállapodást kötött. Horvátország garantálta, hogy a szlovén hajók egy korridoron korlátozás nélkül eljuthatnak a nemzetközi vizekre. Szlovénia megígérte, nem akadályozza meg Horvátország csatlakozását az EU-hoz. Megállapodtak abban is, hogy nemzetközi döntőbírósághoz fordulnak. Az EU ad hoc bírói testületet állított fel a kérdés eldöntésére.

A Vecernji List aztán 2015 júliusában olyan lehallgatott telefonbeszélgetéseket publikált, melyek a Szlovénia által rendelt bíró, valamint a ljubljanai külügyminisztérium magas rangú illetékese között zajlottak. Bár a bírónak semlegesnek kellene lennie, kiderült, hogy értékes információkat osztott meg a szlovén féllel, sőt, tanácsokat is adott. Zágráb válaszul bejelentette, kilép a döntőbírósági rendezésből. Ezt a horvát törvényhozás is szentesítette. A szlovén lapok szerint Horvátország valójában azért lépett ki, mert megszimatolta, hogy a bíróság számukra kedvezőtlen döntést hozna. Itt azonban nem állt meg az ügy. Szlovéniában egyre erősebbekké váltak azok a hangok, amelyek szerint meg kell akadályozni Horvátország schengeni csatlakozását.

Tavaly júniusban újabb fordulat történt. Igaz, meglepetésnek semmiképpen sem nevezhető, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság Szlovéniának adott igazat. Csakhogy a fent említett okok miatt Zágráb akkorr már nem tekintette perdöntőnek a határozatot. Pedig a testület – már amennyire tőle tellett – salamoni döntést hozott. A 19 négyzetkilométer kiterjedésű Pirani-öböl jelentős részét ugyan Szlovéniának ítélte, más vitatott területeket azonban Horvátország kapott meg, így a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket.

Kolinda Grabar Kitarovic elnökasszony a júniusi döntés után kijelentette: "Horvátország sem elfogadni, sem elutasítani nem fogja a döntőbíróság ítéletét, egy nagyon egyszerű okból: ez a törvényszék nem létezik".

Hasonlóképpen foglalt állást Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök is, aki kijelentette, nem tartják kötelező érvényűnek Hága döntését, de „készek a párbeszédre”. Szlovéniának azonban esze ágában sem volt újabb megbeszélésekre, hiszen Zágráb aligha adta volna át önszántából a vitatott részeket. Ljubljana mindenesetre abban bízott, hogy Brüsszel hatalmi szóval utasítja rendre a horvátokat, ez azonban nem következett be. Az Európai Bizottság szóvivője udvariasan visszadobta a labdát Szlovéniának, mondván: a testületnek nem feladata állást foglalni a különböző határviták kérdésében.

A döntőbíróság hat hónapos türelmi időt szabott ki arra, hogy a felek elkezdjék alkalmazni a döntésben foglaltakat. A határidő múlt héten pénteken éjfélkor járt le. Az eltelt fél év alatt azonban egy tapodtat sem közeledett a szlovének és a horvátok álláspontja. December végén ezért Miro Cerar szlovén kormányfő bejelentette: hazája pénzbírsággal sújtja azokat a horvát halászokat, akik a Pirani-öbölben vetik ki hálójukat. A közlés azt jelentette, hogy Ljubljana megkezdte a hágai döntőbíróság ítéletének végrehajtását. Horvátország csütörtökön diplomáciai jegyzékben tiltakozott, és azt kérte, hogy Ljubljana tartózkodjon az egyoldalú lépésektől. Andrej Plenkovic horvát kormányfő pedig azt üzente: Zágráb „megvédi azt, ami horvát”.

Múlt pénteken a horvát halászok még fennakadások nélkül tudtak kihajózni. Szombaton sem volt gondjuk ezzel, igaz, már igénybe vették a horvát rendőrség segítségét is. Kedden, az év első munkanapján azonban a horvát halászok nem mertek kimenni a Szlovéniának ítélt szakaszra. Sőt, szerdán sem lépték át a vitatott határvonalat. Az N1 televízió közlése szerint csak egy hajó haladt át a határon, ám a szlovén rendőrség felszólította a kapitányt, azonnal forduljon vissza.

Büntetéstől félnek
Sok horvát halász eddig naponta ment át Szlovéniába, vagy üzleti okokból, vagy rokonaikat látogatták meg. Most azonban attól tartanak, hogy Szlovénia komoly büntetéssel sújtja őket. Engedély nélküli határátlépés esetén több tízezer euróval sújthatják őket. Davor Bozinovic horvát belügyminiszter arra szólította fel honfitársait, ha megbüntetik őket, ne fizessék ki a pénzt. Egyben ígéretet tett arra, hogy hazája megvédi a horvátok testi épségét. Maria Pejcinovic Buric külügyminiszter „értelmetlennek” nevezte a kitűzött büntetéseket. Állítása szerint a határt már 1991-ben kijelölték, ezért igazságtalan a mostani eljárás. Szlovén kollégája, Karl Erjavec ezzel szemben azt közölte: ez teljesen hamis állítás, ezért is kellett a két országnak nemzetközi közvetítést kérnie. A jelek szerint a vita nem zárul le egyhamar.

Rendkívüli állapot - "Szemet vakító" hó, bombaciklon az USA-ban (fotók)

Publikálás dátuma
2018.01.04. 21:44
FOTÓ: MTI/AP/Michael Dwyer
Az Egyesült Államok legtöbb tagállamában nem szűnik a havazás, hurrikánerejű szél süvít, és több államban is rendkívüli állapotot hirdettek. 
FOTÓ: MTI/EPA/Alba Vigaray

FOTÓ: MTI/EPA/Alba Vigaray

"Halálos hidegről" és "szemet vakító" hóról tudósítottak csütörtökön az amerikai televíziók, még a déli szövetségi államokból is, ahol több mint három évtized óta nem havazott. Kalifornia és Arizona kivételével mindenütt hó borítja az országot, s mindenütt heves viharok, a keleti partvidéken "bombaciklonnak" elnevezett viharzónák terjeszkednek. Az előrejelzések szerint a helyzet rosszabbodni fog.

FOTÓ: MTI/AP/Julio Cortez

FOTÓ: MTI/AP/Julio Cortez

Floridában, Georgiában és Dél-Karolinában három évtizede nem látott hóesés van. A déli államok nagyvárosai - például Savannah, Charleston - 12-15 centiméteres hó alatt vannak, Marylandben a tengerparti üdülőhelyeket csípőig érő hó borítja. Larry Hogan marylandi kormányzó csütörtökön rendkívüli állapotot hirdetett az állam keleti megyéiben, a Chesapeake-öböl felett átívelő, forgalmas hídon a havazás és a sűrű köd miatt forgalomkorlátozást rendeltek el, Baltimore kikötőjébe nem hajózhatnak be teherszállító hajók. Az Atlanti-óceán hullámait hurrikánerejű szél emeli hét méter magasra, Floridától Marylandig.

FOTÓ: MTI/AP/The Wilmington News-Journal/Jason Minto

FOTÓ: MTI/AP/The Wilmington News-Journal/Jason Minto

Mississippi legnagyobb városában, Jacksonban a hidegtől eltörtek a vízvezetékcsövek, a városban nincs víz, több nagyvárosból a hó súlyától leszakadt vezetékekről, áramszünetekről érkeznek jelentések. A floridai Orlandóban lezárták Disney World szórakozóparkját, Észak-Karolina egyik állatkertjében az afrikai elefántokat, oroszlánokat és gorillákat meleg helyre menekítették.

Dzseládapávionok bújnak össze a hideg elleni védekezésképpen a stuttgarti Wilhelma Állatkertben 2018. január 3-án. Fotó: MTI/AP/DPA/Sebastian Gollnow

Dzseládapávionok bújnak össze a hideg elleni védekezésképpen a stuttgarti Wilhelma Állatkertben 2018. január 3-án. Fotó: MTI/AP/DPA/Sebastian Gollnow

Hó alatt van New York, Boston és a keleti partvidék valamennyi települése, a meteorológusok a térség 18 nagyvárosára szombatig rekordhideg érkeztét jósolják. New York és Boston között ritkították a vasúti járatokat, Washington DC és a virginiai Norfolk kikötője között pedig csütörtöktől egyáltalán nem jár a vonat. A nagy repülőtereken, mint például a bostoni Logan nemzetközi reptéren vagy a New York-i LaGuardia légikikötőben járatok ezreit törölték, sok kisebb repteret lezártak.

FOTÓ: MTI/EPA/Alba Vigaray

FOTÓ: MTI/EPA/Alba Vigaray

A szövetségi államok vezetői és a helyi tisztségviselők arra szólítják fel a lakosságot, hogy készüljön fel élelmiszertartalékokkal, áramszünet esetére gyertyákkal és elemlámpákkal. "Kormányzójukként könyörgök Önöknek, hogy maradjanak otthon" - ezekkel a szavakkal kezdte nyilatkozatát Gina Raimondo, Rhode Island kormányzója. A kormányzóasszony arra kérte honfitársait, hogy az óránként 110-120 kilométeres sebességgel süvítő szél miatt is maradjanak otthon. Arra figyelmeztetett, hogy a kicsiny keleti parti államban várhatóan 50 ezren lesznek kénytelenek áram és fűtés nélkül tölteni az elkövetkező napokat.

Észak- és Dél-Karolinában, Virginiában, Marylandben, Delaware-ban, Pennsylvaniában és New York államban sok helyütt változatlanul szünetel a tanítás, az állami hivatalok zárva tartanak.