Irán az Egyesült Államokat vádolja az országban egy hete zajló tüntetések kirobbantásával. A perzsa állam ezért az ENSZ-nél tett panaszt. A világszervezet főtitkárának, António Guterresnek írt levélben azt állították, hogy az amerikai kormányzat beavatkozik az ország belügyeibe. Washington „groteszk” próbálkozásaival „megsérti a nemzetközi jogot” – közölte Irán ENSZ-nagykövete, Glamali Hosoroo. Szerinte az Egyesült Államok bátorította a tüntetőket, hogy az utcán adjanak hangot elégedetlenségüknek és döntsék meg a hatalmat.
Donald Trump amerikai elnök az utóbbi napokban többször dicsérte a tüntetőket a Twitteren, a teheráni rezsimet pedig „brutálisnak” és „korruptnak” minősítette. Washington azt is közölte, hogy további büntetőintézkedéseket is számításba vesz Teheránnal szemben.
Bár a megmozdulások az utóbbi két napban kezdtek alábbhagyni, ez nem az emberek elégedetlenségének csökkenését jelzi. Sokan azért maradtak otthon, mert a Forradalmi Gárda kedden brutális leszámolást helyezett kilátásba a tiltakozókkal szemben. Így félő volt, hogy a 2009-es tömegmegmozdulásokhoz hasonlóan a mostani tüntetéseket is vérbe fojtják. Összesen 21-en vesztették életüket, így január 2. óta nem emelkedett a halálos áldozatok száma.
Az is igaz ugyanakkor, hogy szinte lehetetlen megbecsülni az utcákon elégedetlenkedők pontos számát. Ráadásul a rezsim is folyamatosan kisebbíteni próbálja a megmozdulások jelentőségét. Ám tegnap is megjelentek felvételek az interneten, amelyek azt mutatták, hogy szerdáról csütörtökre virradó hajnalban is sokan tiltakoztak. A felvételek az ország északi részén található Nosarban készültek, de déli városokban is folytatódtak a megmozdulások. Az egyik felvételen jól látható, amint a tüntetők az ország vallási vezetője, Ali Hamenei távozását követelik. Az ország de facto irányítója kedden azt állította, összefogtak „Irán ellenségei”. Hasszán Rohani elnök ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy komolyan kell venni a tüntetők követeléseit.
A Taszmin hírügynökség közlése szerint csütörtökön 28 személyt vettek őrizetbe a kelet-iráni Birdsand városában. A vádak szerint „illegális gyűlést tartottak”. Körülbelül már félezerre tehető az őrizetbe vett személyek száma, 90 százalékuk 25 év alatti.
A Nobel-békedíjas Sirin Ebadi a tüntetések folytatására szólította fel honfitársait. Az Asark al-Ausszat című arab nyelvű lapnak adott interjúban úgy fogalmazott, „ha a kormány 38 évig nem figyelt oda az emberekre, akkor ügyet sem szabad vetni a kabinetre”. Hozzátette, az irániaknak gazdasági nyomást kell gyakorolniuk a rezsimre. Felszólította honfitársait arra, ne fizessék tovább villany- és vízszámlájukat, s vegyék ki pénzüket a bankokból. Ebadi az ország egyik legismertebb emberi jogi aktivistája. 2003-ban ítélték neki a Nobel-békedíjat. 2009 óta Nagy-Britanniában él száműzetésben. 2004-ben az amerikai Forbes magazin beválasztotta a világ száz legbefolyásosabb nője közé.
Mivel Iránban van a világ egyik legjelentősebb kőolajkészlete, mind több nemzetközi szereplő tart arról, hogy a perzsa állam a zavargások miatt átmenetileg nem lesz képes teljesíteni nyersanyagszállítási kötelezettségeit. A kőolaj ára folyamatosan emelkedik, egy hordó Brent olajért csütörtökön reggel 68,19 dollárt adtak, ami két és fél éves csúcsnak felel meg. A Trifecta nevű tanácsadócég vezetője, Sukrit Vijayakar a német Handelsblattnak ugyanakkor elmondta: a megmozdulások nem fenyegetik közvetlenül a kőolaj kitermelését.
