Százmilliós pályázati pénzen híznak a sertések a Kósa-mama érdekeltségébe tartozó telepen

Publikálás dátuma
2018.01.05. 06:00
Fotók: Tóth Gergő
Százmilliós pályázati pénzen híznak a jószágok a Kósa Lajos anyukája érdekeltségébe tartozó sertéstelepen. Több jogcímen is kap pénzt a cég az államtól.

Ugyancsak jó időpontban vette át a Kósa Lajos miniszter 82 éves édesanyjának érdekeltségébe tartozó cég a korábban a politikus rokonaihoz tartozó sertéstelepet. A vállalat ugyanis még éppen időben el tudott indulni egy állami pályázaton, amin végül 123 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert.

Mint azt már megírtuk, a politikus édesanyja, a nyugdíjazását megelőzően védőnőként, majd bölcsődei vezetőként dolgozó Kósa Lajosné Bacskó Katalin 2015 nyarán vásárolta be magát a sertéstenyésztéssel foglalkozó Méker Kft.-be. A Méker elődjének tekinthető, és a Kósáékkal rokon Szilágyi família érdekeltségébe tartozó Szalka-Pig Kft. ekkoriban felszámolás alatt állt. Kósáné megjelenése után a Mékerbe ismeretlen eredetű friss pénz került, és úgy vette át a több százmilliós értékű mátészalkai sertéstelepet a Szalka-Pigtől, hogy az ki tudott egyezni a hitelezőivel.

A felerészt Kósa asszony, valamint az egy-egy negyedrészt birtokló Szilágyi Gábor és Szilágyi Balázs tulajdonába tartozó Méker azóta elég sikeres, 2016-ban például harmincmilliós tiszta profitot ért el.

A cég gyarapodásához – tudta meg a Népszava – az adófizetők is hozzájárulnak. A Méker ugyanis 123 millió forintot nyert egy sertéstartó telepek korszerűsítését támogató pályázaton, amihez a finanszírozást az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a magyar állam biztosította. Az sem mellékes: a megítélt összeg az ötvenedik legnagyobb, amit ezen a címen fizetnek ki a 141 nyertesnek. A beruházás teljes összege 251 millió forint, ami azt jelenti, hogy a lehetséges maximum ötven százalékos vissza nem térítendő támogatást különösen jó aránnyal használták ki.

"Nem tudom, ki lehet a valódi tulajdonos"
Mátészalka és Nyírmeggyes között félúton található az a sertéstelep, amelynek résztulajdonosa a politikus anyukája. A területen 8-10 épület található. Ezek egy része már felújított. A romos épületekben a látottak alapján semmilyen tevékenység nem zajlik. A telep szomszédságában egy takarmányfeldolgozó is működik, ám ennek – az egyik munkás elmondása szerint – semmi köze sincs a sertésfeldolgozóhoz. – Tavaly vagy tavalyelőtt felújították a sertéstelep egy részét, azóta sokkal nagyobb forgalmat bonyolítanak, sokkal több disznót látok – mondta lapunknak az egyik dolgozó.
– A telep körüli botrányokról hallottam, de nem tudom, ki lehet a valódi tulajdonos, a cégügyekbe nem látok bele – fogalmazott, azt is megjegyezve, hogy korábban kifejezetten nehéz anyagi körülményekkel kellett megküzdenie a vállalatnak. A Népszava munkatársait egyébként nem látták szívesen a helyszínen, a sertéstelep körül túránk során 15 percen belül megjelent egy férfi, aki arra figyelmeztetett bennünket, hogy magánterület a kerítésen belüli, valamint a közvetlenül mellette húzódó szakasz is. Kérdéseinkre nem akart válaszolni és azt is elutasította, hogy valamelyik telepvezetővel beszéljünk. - Lőrincz Tamás

Az is érdekes, hogy Kósánéék mintha különösen jó ütemérzékkel mozdultak volna rá a disznótenyésztésre. A sertéstelephez tartozó egyik ingatlan tulajdoni lapjának tanúsága szerint a Méker tulajdonszerzését csak 2016 februárjában sikerült átvezetni, a pályázatot pedig alig pár hónapon belül már fel is függesztették, mert túl sokan jelentkeztek. Döntést csak ősszel hirdettek: végül 331 pályázatból mindössze 141 nyert.

A Méker egyébként egy másik pályázaton is kapott egy kisebb, hárommilliós összeget védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának megőrzésére tavaly márciusban.

A beruházás pontos tartalmát nem ismerjük, csak a címét: eszerint az adófizetők 123 millióját a sertéstelep fejlesztésére kell költeniük. Ha a fejlesztés során a telep befogadókapacitását is sikerül megnövelniük, azzal duplán jól járhatnak, ugyanis a disznók után is kaphatnak állami pénzt. Az anyakocákat megfelelően kellemes környezetben tartó vállalkozások által pályázható sertésjóléti támogatásból már eddig is jutott a Mékernek: tavaly 10,2 millió, tavalyelőtt 12,3 millió forint.

Tavaly októberben egyébként a jelenleg Kósa Lajos vezette megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli minisztériumhoz igazolt államtitkári rangban Horváth István, aki korábban miniszteri megbízottként a kormány sertésprogramját felügyelte, civilben pedig a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének az elnöke.

Bomba üzletek a miniszter körül
Kósa Lajos környezetében egyre-másra köttetnek a bomba üzletek. Mint azt a Népszava korábban kiderítette, tavasszal Kósa felesége, Porkoláb Gyöngyike mindössze 6 millió forintért vett meg egy korábban 140 millió forintra feltőkésített céget. Az eladó Fiák István ügyvéd, az iskolaszövetkezeti szektor fő lobbistája volt: az utóbbi években Kósa több olyan törvényt is benyújtott, amely újraszabályozta ezt az ágazatot. Legutóbb is Kósa volt az egyik kezdeményezője az iskolaszövetkezetek mintájára létrehozandó, sok tízmilliárdos megrendelésállománnyal kecsegtető nyugdíjas munkaerő szövetkezeteknek, amelyekben a Fiák által is képviselt iskolaszövetkezetek, sőt maga a pilisborosjenői ügyvéd is érdekelt lehet.
Bár a nagy üzlet még várat magára, a Fiák üzleti köréből már kikerült az első nyertes: a szintén debreceni hátterű Horizon 2020 Kft.-nek 450 millió forint támogatást ítélt a nemzetgazdasági tárca az ukrán nyugdíjasok itteni foglalkoztatására. Ebben az sem zavarta a minisztériumot, hogy a Fiák-közeli tulajdonos egy meglehetősen kétes, korábban az éjszakai életben is ismert figurákkal mutatkozó cégtárssal alapította meg a vállalkozását. Ezt követően tártuk fel, hogy Kósa Lajos, korábban óvónőként dolgozó édesanyja nemrég egy sertéstelep résztulajdonosa lett, az üzlet ügyintézője pedig a jelek szerint politikus mindenes ügyvédjévé előléptetett Fiák István volt. - Batka Zoltán

Kettős front hoz esőt, napsütést

Publikálás dátuma
2018.01.04. 21:31

Pénteken északon, északkeleten indulhat esősen a reggel, napközben a Dunántúlon és északon egyaránt kialakulhat kisebb eső, több napsütés a középső országrészben várható. A néhol időnként megélénkülő déli, délnyugati szélben 6-13 fokig melegszik a levegő. Az északi ködös tájakon lesz a leghidegebb. Kettősfronti hatás érvényesül - írja az Időkép. 

Szombaton hajnalban északon és néhol nyugaton pára, köd képződhet, mely helyenként akár napközben is megmaradhat. Máshol száraz, napos, keleten felhősebb időre készülhetünk. A délies irányú szél a Dunántúlon erősödhet meg. Napközben északon 6 és 9, máshol 10-15 fok között alakulnak a maximumok. 

Vasárnap az enyhe hajnal után ismét 6-15 fok közötti értékeket mérhetünk, a nyirkosabb északi, északnyugati területeken alakulhat 10 fok alatt a hőmérséklet. Napközben megnövekszik a fátyolfelhőzet, a szél mérsékelt marad.

A következő hét első napjain is kitart az enyhe idő. Hétfőn száraz, napos időjárás lesz jellemző, mérsékelt marad a légmozgás. Kedden elszórtan záporok alakulhatnak ki, az ország északi felében megélénkülhet a szél. Napközben 7-14 fokos maximumokat mérhetünk.

Szerző

Hiába a béremelés - Új vezetőket is akarnak a BKV-dolgozók

Publikálás dátuma
2018.01.04. 19:08
Népszava fotó
A beígért béremeléssel sem sikerült elcsitítani a kaotikus viszonyok miatt elégedetlen BKV-alkalmazottakat, menesztenék a menedzsment több tagját. 

„Amíg olyan vezetők vannak az Autóbusz és Trolibusz Üzemeltetési Igazgatóságon, akiknek szerepük volt a korábbi létszámleépítésben, a járművezetők elvándorlásában, akik, amit lehet, próbáltak megtenni, hogy bezárjanak egy buszgarázst, addig hiába emeli a BKV a béreket. Ez a munkáltatói szemlélet több pénzért sem lesz vonzó, se a még itt dolgozóknak, se azoknak, akiket idecsábítana a BKV” – így reagált a BKV átlagosan 12 százalékos béremelésének hírére a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének (BTDSZ) elnöke.

Szabó István szerint azoknak a felső- és középvezetőknek a távozása lenne a legfontosabb, akik nem léptek fel a kollektív szerződésellenes munkáltatói intézkedésekkel szemben. „Addig nem marad itt senki csak a pénzért, és soha nem fog megbízni az ilyen vezetőkben. Az segítene, ha az érintett vezetőket leváltanák, élén az érintett vezérigazgató-helyettessel” – hangsúlyozta Szabó. A BTDSZ elnöke úgy látja, kettős mércét alkalmaznak a BKV-nál: amikor egy sofőr hibázik, felelősségre vonják, de amikor a vezető mulaszt, elmaradnak a következmények.

Két évvel ezelőtt valóban nem sokon múlott, hogy bezárják az óbudai buszgarázst. A BKV már elkészítette a vonatkozó számításokat, melyik telephelyet zárja be, és a III. kerületben lévőre esett a választás, amivel az akkori számítások szerint félmilliárd forintot spóroltak volna. A garázst végül a metrópótlás mentette meg, a főváros vezetése maga "fúrta meg" az ingatlan értékesítését. A visszakozás hátterében az állt: ha az óbudai telephelyen állomásoztatott flottát szétosztották volna más garázsokba, akkor a járműveket nem követte volta minden munkavállaló, sokan közülük elhagyták volna a BKV-t ezzel tovább növelve az amúgy is egyre súlyosabb szakemberhiányt.

A BKV decemberben átlagosan 12 százalékos béremelésről állapodott meg az érdekképviseletekkel. Ezt aláírta a két reprezentatív szakszervezet és a kisebb szakszervezetek, amelyek a tagság 86 százalékát képviselik. Csak a szintén reprezentatívnak számító Egységes Közlekedési Szakszervezete nem írta alá. Elnökük, Nemes Gábor a hét elején jelentette be, ezer dolgozó felmondását helyezték letétbe, mivel kevésnek tartják a mértéket, 15 százalékot szeretnének. A megállapodás egyébként még nem lépett hatályba. Mivel 6,7 milliárd forinttal módosítja a BKV a már elfogadott 2018-as költségvetését, ezt még jóvá kell hagynia a tulajdonosi jogokat gyakorló fővárosi közgyűlésnek a hónap végén.

Szerző