Hiába a petíció, a lakossági tiltakozás, az önkormányzat ígérete, hogy a következő szezont még nem érinti a projekt, karácsony előtt elkezdték kivágni a fákat a balatonföldvári kikötő szomszédságában. Vagyis láthatóan történjék bármi, a tóparti kisváros vezetése és a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) akarata érvényesül, a kikötőfejlesztés nem áll le.
A beruházást a kezdetektől sokan bírálták, mert sorompókkal elzárt parkoló épülne a földvári kikötőben, közvetlenül a vízparton, egy a köztudatban a földvári szabadstrandhoz kapcsolódó zöldterületen, ahol értelemszerűen megannyi fát kellene kivágni. Emellett új utak is épülnének, az egyik éppen a jelenlegi kikötői üzletsor helyén. Ugyanakkor a földvári képviselő-testület mindössze egy fejlesztési tervezet alapján és a Balaton-törvény előírásai ellenére bólintott rá a szabályozási terv összes szükséges módosítására. És bár a helyiek ellenkezése nyomán Holovits Huba polgármester (Fidesz-KDNP) összehívott egy tájékoztató fórumot az ügyben, a közgyűlés másnap kiemelt fejlesztési tervvé nyilvánította a projektet, ami azt jelenti: bizonyos eljárási szabályok leegyszerűsödnek, s nehezebben ellenőrizhetővé válnak. A városvezetés eljárásáról sokat elárul, hogy miközben az önkormányzat a projekt egyik részlete miatti vitában támadása lendült, Holovits Huba megjegyezte: a politikai akarat és a pénz is megvan, tehát a fejlesztés nem áll le.
A politikai akarat amúgy nemcsak a földvári, de a többi balatoni kikötőfejlesztés legfőbb támasza is: az idei költségvetésben 2,5 milliárd forintnyi uniós forrást különítettek el a balatoni vitorlásturizmus fejlesztésére. Ami nem lenne probléma, ha a projektek miatt nem sérülne a tó természetes környezete, s még inkább: nem merülne fel a gyanú, hogy a sokszámjegyű összeg ismét csak kormányközeli vállalkozóknál landol majd, de legalábbis az ő érdekükben érkezik a térségbe. Balatonfüreden ugyanis a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került Balatontourist kemping területén épül új, 150 férőhelyes vitorláskikötő, valamint 64 lakásos luxusingatlan. A közeli Alsőörsön 350 millióból épült meg 2016-ra a kétszáz hajó befogadására alkalmas kikötő, a projekt Deák Gáborhoz és Kecskés Egonhoz köthető, ugyanúgy, mint az ugyanebben az évben átadott, fél kilométeres betonmólóival a tóba nyúló balatonfenyvesi komplexum – mindkét kikötő sokszázmilliós uniós támogatást kapott a Széchenyi-programból. Keszthelyen három éve került átmenetileg Orbán Viktor veje, Tiborcz István és üzletfelei érdekeltségébe a helyi kikötőt üzemeltető cég, s jó néhány kikötői ingatlan. A vitorlázók szempontjából a tó nyugati medencéjében amúgy is látványos a fejlődés, hiszen 2015-ben adták át a közel száz férőhelyes, s csaknem félmilliárd forintba kerülő vonyarcvashegyi kikötőt, két évvel azután, hogy ugyanekkora összegből a szomszédos Balatongyörökön épült meg a 77 vitorlás számára használható kikötő.
A Balaton nyolcvan kikötőjéből 50-52 tud vitorlásokat is fogadni. A hivatalos statisztikák szerint nagyjából 8800 vitorlás fut a hazai vizeken, a hozzáértők úgy vélik, ebből valamivel több mint nyolcezer lehet a Balatonon, ezen kívül még két-, két és félezer nem regisztrált kishajó lehet a tavon.
Csak összehasonlításképpen: a területében feleakkora, hajózhatóságában pedig arányaiban is kisebb Fertő-tavon harmadával több a vitorlás, ahogyan a Boden- vagy a Garda-tavon is sokkal jelentősebb a vitorlázók szerepe. Vagyis elvileg a Balatonban komoly potenciál rejtőzik még, más kérdés, hogy a lehetőségeket kik és milyen módon aknázzák ki.
Még több kikötő épülhet
Noha már most is sokan tiltakoznak a kikötőépítések ellen, Holczhauser András, a Magyar Vitorlás Szövetség főtitkára úgy látja: a jelenleginél kétszer több vitorlást is elbírna a tó.
- Szükség van ennyi vitorláskikötőre a Balatonon?
- Sokkal több kellene. Más vitorlázható tavakkal összehasonlítva a Balatonon arányaiban sokkal kevesebb a hajó, kétszer ennyit is elbírna a tó. Ráadásul most a hajó és kikötőeloszlás is aránytalan. A vitorlások úgy hetven százaléka a keleti medencében található. Az okok a régmúltra vezethetők vissza: Budapestről sokkal könnyebben elérhető volt a tónak ez a része, így itt épültek meg a nagy kikötők. Nem véletlen, hogy a kikötőfejlesztések nagyobb része a nyugati medencére összpontosul.
- És komoly vitákat generál. A fürdővendégek közül sokan ellenzik az új építkezéseket, mondván, romlik a vízminőség. Sokan a balatonmáriafürdői iszaposodást is összekötötték a balatonfenyvesi óriásmólók megépültével.
- Ezek inkább mondvacsinált, mintsem bizonyított problémák. Persze minden egyes kikötőépítést jól át kell gondolni, ugyanakkor feltétlenül hangsúlyozni kell: miután alig-alig van közös vízfelület-használat, elvileg a két csoport nem zavarja egymást. Emellett az is tény, hogy minden ilyen beruházás új munkahelyeket és szolgáltatásokat jelent, emellett egy olyan vendégkört, mely a statisztikák szerint két-két és félszer többet költ, mint egy átlagos nyaraló, s fejenként több vendégéjszakát is tölt el a tó mellett. Ráadásul a vitorlázás hosszabb szezont is jelent, hiszen a hajók áprilistól októberig vízen vannak, sőt, egyre több kikötőben már egész évben, hiszen forgatják a kikötők vizét. ha komolyan gondoljuk a turizmus fejlesztését, a vitorlázókkal mindenképpen számolni kell, mert elválaszthatatlan részei a Balatonnak.
(Lásd még: Nem a magyarok lakóhajóznak majd)
