A számviteli törvény előírása ellenére a tárgyi eszközök üzembe helyezését hitelt érdemlő módon nem dokumentálta – kifogásolta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Együtt gazdálkodásának vizsgálatakor. Csupán a párt válaszából derült ki, hogy a kívülálló számára rejtélyes számvevőszéki megállapítás valójában egy klímaberendezésről szól.
Az Együtt szerint a számvevőszéknek ebben sincs igaza. A párt közölte: egyetlen klímaberendezését leltárba vette – az ÁSZ számára a megjelölt elektronikus felületre határidőben feltöltötte), üzembe helyezte, a vásárlásról, a szerelésről és az üzembe helyezésről számlával rendelkezik, így a tárgyi eszközök üzembe helyezésének dokumentálására vonatkozó előírásoknak is megfelelt.
Sejthető, hogy az ellenzéki pártoknak milyen esélyük van igazukról meggyőzni a számvevőszéket, ha még egy klímaberendezés üzembe helyezésének szabályosságáról is ilyen élénk vita folyik. Az Együttet az ÁSZ összesen mintegy 20 millió forintos büntetéssel fenyegeti tiltott párttámogatás miatt. A legnagyobb tételt a kedvezményesnek minősített irodabérlet teszi ki: a számvevőszék szerint a párt ily módon 2015-ben 5,1 millió, 2016-ben 4,6 millió forintos jogsértő „nem pénzbeli hozzájáruláshoz” jutott.
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az Együtt elküldte lapunknak az ÁSZ jelentéstervezetét, amelyből nem olvasható ki, hogy a számvevőszék milyen alapon jutott erre a következtetésre. A párt „értékelési szakvéleményt” és ingatlanhirdetéseket is csatolva állítja, hogy jogszerűen járt el, az irodáért fizetett bérleti díj nem marad el a piacon szokásos bérleti díjak szintjétől. Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke kérdésünkre elmondta: nincs ötlete rá, hogy a számvevőszék – amely korábban nem kifogásolta az irodabérlést – a most vizsgált két évben miért állapított meg különböző összeget, amikor az állítólagos tiltott párttámogatás mértékét meghatározta. Miközben az irodabérlés körülményei mindkét évben ugyanazok voltak.
Előfordulhat az is, hogy a végén majd a hóhért akasztják. A Magyar Nemzet híre szerint ugyanis az adatvédelmi hatóság egy beadvány nyomán a számvevőszéket készül vizsgálni. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a lapnak elmondta, hogy munkatársai megnézik, az ÁSZ a jogszabályi felhatalmazás alapján milyen adatokra láthat rá, a törvény szerint mit ellenőrizhet.
Az ügy előzménye: a számvevőszéknek azzal is gondja volt, hogy az Együtt adományként vett nyilvántartásba 62 ezer forintot, amit öt ember tagdíjként fizetett be. Juhász Péter, az Együtt elnöke üdvözli az adatvédelmi hatóság vizsgálatát az ÁSZ-nál. Hiszen a számvevőszék nem kért betekintést a tagjegyzékbe, megalapozottan ezért nem tehet olyan állítást, hogy melyik utalás érkezett a párt tagjától és melyik nem. Ha mégis rendelkezésére állnak ezek az adatok, akkor a számvevőszék törvényt sért szigorúan védendő személyes adat kezelése miatt. Ebben az esetben – így Juhász – az ÁSZ elfogadhatatlan ellenőrzési gyakorlatot folytat.
Az Együtt kéri a számvevőszéket, hogy bocsássa rendelkezésére a jelentéstervezetben szereplő összes megállapítását alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, vagy tegye lehetővé az azokba való betekintést. Ellenkező esetben a párt a „súlyos eljárási jogsértésből fakadó igényeit” minden lehetséges jogorvoslat igénybe vétele során érvényesíteni fogja.
Csakhogy: fellebbezési lehetőség nincs. Kérdésünkre, hogy milyen jogorvoslat jöhet szóba, Juhász Péter egyelőre annyit mondott: ez függ attól, milyen eredménnyel zárul az adatvédelmi hatóság vizsgálata, és milyen választ kapnak az ÁSZ-tól.
Reagálásában a számvevőszék hangsúlyozta, hogy ellenőrzései során az ÁSZ mindenben betartja a rá vonatkozó adatvédelmi és adatkezelési előírásokat, továbbá visszautasít minden ezzel kapcsolatos valótlan állítást. Egyúttal felszólította a párt képviselőit, hogy „tartsák be a törvényeket, tartózkodjanak a valótlanságok terjesztésétől, valamint az ÁSZ rágalmazásától”. A számvevőszék nemrég a 660 milliós rekordbüntetéssel fenyegetett Jobbikot is ilyen stílusban intette rendre.
Az LMP bejelentette, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, amiért nincs fellebbezési lehetőség a számvevőszék büntetéseivel szemben. Az LMP is jogtalannak tartja az összesen 16 millió forintos bírságot, és megalapozatlannak minősíti azt a számvevőszéki állítást, hogy a párt tiltott támogatást fogadott volna el. Az LMP különösképpen nehezményezi, hogy az ÁSZ honlapján közzétett, a pártok ellenőrzésére vonatkozó módszertani útmutató nem tartalmazza a tiltott nem pénzbeli hozzájárulások megállapításának módszertanát.
Az Együtthöz hasonlóan az LMP is elküldte lapunknak az ÁSZ jelentéstervezetét és az arra adott választ. A Fodor Gábor vezette Magyar Liberális Párttól azonban – a gazdasági igazgató döntésére hivatkozva – egyiket sem kaptuk meg. Helyette egy közlemény érkezett, amely arról tájékoztatott, hogy a párt az ellehetetlenítésüket szolgáló ÁSZ-büntetéssel kapcsolatban megtette észrevételeit a számvevőszéknek: „gazdasági és jogi szakértők bevonásával pontról pontra cáfoltuk a jelentéstervezetben megfogalmazott vádakat”. A liberális pártnak jelen állás szerint mintegy 14 millió forintos büntetést kellene fizetnie.
Tiltakozik Karácsony Gergely pártja, a Párbeszéd is. Az ÁSZ a Párbeszédet olyan dolgokért sújtaná bírsággal, amelyeket az előző ellenőrzés során, amikor három revizor hónapokon keresztül személyesen is ellenőrizte a pártot, rendben lévőnek talált.
