Még a klímába is belekötött az ÁSZ

Publikálás dátuma
2018.01.06 06:02
VISSZA A FELADÓNAK - A Momentum szerint egy tisztességes országban a Fidesznek kellene fizetnie FOTÓ: MARKOSZOV SZERGEJ
Fotó: /
Újabb abszurd elemekkel gazdagodott az ellenzéki pártok számvevőszéki ellenőrzése. Az adatvédelmi hatóság közben az ÁSZ-t készül vizsgálni.

A számviteli törvény előírása ellenére a tárgyi eszközök üzembe helyezését hitelt érdemlő módon nem dokumentálta – kifogásolta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Együtt gazdálkodásának vizsgálatakor. Csupán a párt válaszából derült ki, hogy a kívülálló számára rejtélyes számvevőszéki megállapítás valójában egy klímaberendezésről szól.

Az Együtt szerint a számvevőszéknek ebben sincs igaza. A párt közölte: egyetlen klímaberendezését leltárba vette – az ÁSZ számára a megjelölt elektronikus felületre határidőben feltöltötte), üzembe helyezte, a vásárlásról, a szerelésről és az üzembe helyezésről számlával rendelkezik, így a tárgyi eszközök üzembe helyezésének dokumentálására vonatkozó előírásoknak is megfelelt.

Sejthető, hogy az ellenzéki pártoknak milyen esélyük van igazukról meggyőzni a számvevőszéket, ha még egy klímaberendezés üzembe helyezésének szabályosságáról is ilyen élénk vita folyik. Az Együttet az ÁSZ összesen mintegy 20 millió forintos büntetéssel fenyegeti tiltott párttámogatás miatt. A legnagyobb tételt a kedvezményesnek minősített irodabérlet teszi ki: a számvevőszék szerint a párt ily módon 2015-ben 5,1 millió, 2016-ben 4,6 millió forintos jogsértő „nem pénzbeli hozzájáruláshoz” jutott.

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Az Együtt elküldte lapunknak az ÁSZ jelentéstervezetét, amelyből nem olvasható ki, hogy a számvevőszék milyen alapon jutott erre a következtetésre. A párt „értékelési szakvéleményt” és ingatlanhirdetéseket is csatolva állítja, hogy jogszerűen járt el, az irodáért fizetett bérleti díj nem marad el a piacon szokásos bérleti díjak szintjétől. Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke kérdésünkre elmondta: nincs ötlete rá, hogy a számvevőszék – amely korábban nem kifogásolta az irodabérlést – a most vizsgált két évben miért állapított meg különböző összeget, amikor az állítólagos tiltott párttámogatás mértékét meghatározta. Miközben az irodabérlés körülményei mindkét évben ugyanazok voltak.

Előfordulhat az is, hogy a végén majd a hóhért akasztják. A Magyar Nemzet híre szerint ugyanis az adatvédelmi hatóság egy beadvány nyomán a számvevőszéket készül vizsgálni. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a lapnak elmondta, hogy munkatársai megnézik, az ÁSZ a jogszabályi felhatalmazás alapján milyen adatokra láthat rá, a törvény szerint mit ellenőrizhet.

Az ügy előzménye: a számvevőszéknek azzal is gondja volt, hogy az Együtt adományként vett nyilvántartásba 62 ezer forintot, amit öt ember tagdíjként fizetett be. Juhász Péter, az Együtt elnöke üdvözli az adatvédelmi hatóság vizsgálatát az ÁSZ-nál. Hiszen a számvevőszék nem kért betekintést a tagjegyzékbe, megalapozottan ezért nem tehet olyan állítást, hogy melyik utalás érkezett a párt tagjától és melyik nem. Ha mégis rendelkezésére állnak ezek az adatok, akkor a számvevőszék törvényt sért szigorúan védendő személyes adat kezelése miatt. Ebben az esetben – így Juhász – az ÁSZ elfogadhatatlan ellenőrzési gyakorlatot folytat.

Az Együtt kéri a számvevőszéket, hogy bocsássa rendelkezésére a jelentéstervezetben szereplő összes megállapítását alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, vagy tegye lehetővé az azokba való betekintést. Ellenkező esetben a párt a „súlyos eljárási jogsértésből fakadó igényeit” minden lehetséges jogorvoslat igénybe vétele során érvényesíteni fogja.

Csakhogy: fellebbezési lehetőség nincs. Kérdésünkre, hogy milyen jogorvoslat jöhet szóba, Juhász Péter egyelőre annyit mondott: ez függ attól, milyen eredménnyel zárul az adatvédelmi hatóság vizsgálata, és milyen választ kapnak az ÁSZ-tól.

Reagálásában a számvevőszék hangsúlyozta, hogy ellenőrzései során az ÁSZ mindenben betartja a rá vonatkozó adatvédelmi és adatkezelési előírásokat, továbbá visszautasít minden ezzel kapcsolatos valótlan állítást. Egyúttal felszólította a párt képviselőit, hogy „tartsák be a törvényeket, tartózkodjanak a valótlanságok terjesztésétől, valamint az ÁSZ rágalmazásától”. A számvevőszék nemrég a 660 milliós rekordbüntetéssel fenyegetett Jobbikot is ilyen stílusban intette rendre.

Az LMP bejelentette, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, amiért nincs fellebbezési lehetőség a számvevőszék büntetéseivel szemben. Az LMP is jogtalannak tartja az összesen 16 millió forintos bírságot, és megalapozatlannak minősíti azt a számvevőszéki állítást, hogy a párt tiltott támogatást fogadott volna el. Az LMP különösképpen nehezményezi, hogy az ÁSZ honlapján közzétett, a pártok ellenőrzésére vonatkozó módszertani útmutató nem tartalmazza a tiltott nem pénzbeli hozzájárulások megállapításának módszertanát.

Az Együtthöz hasonlóan az LMP is elküldte lapunknak az ÁSZ jelentéstervezetét és az arra adott választ. A Fodor Gábor vezette Magyar Liberális Párttól azonban – a gazdasági igazgató döntésére hivatkozva – egyiket sem kaptuk meg. Helyette egy közlemény érkezett, amely arról tájékoztatott, hogy a párt az ellehetetlenítésüket szolgáló ÁSZ-büntetéssel kapcsolatban megtette észrevételeit a számvevőszéknek: „gazdasági és jogi szakértők bevonásával pontról pontra cáfoltuk a jelentéstervezetben megfogalmazott vádakat”. A liberális pártnak jelen állás szerint mintegy 14 millió forintos büntetést kellene fizetnie.

Tiltakozik Karácsony Gergely pártja, a Párbeszéd is. Az ÁSZ a Párbeszédet olyan dolgokért sújtaná bírsággal, amelyeket az előző ellenőrzés során, amikor három revizor hónapokon keresztül személyesen is ellenőrizte a pártot, rendben lévőnek talált.

Tavaly még bíráltak, most pénzt küldenek
Miközben tavaly még bírálta a Professzorok Batthyány Köre (PBK) a magyar közállapotokat, idén a deklaráltan jobboldali csoport elnöke pénzt küldött Orbán Viktor felhívására a Fidesznek. Náray-Szabó Gábor a Hír TV-ben azt mondta: a nagyobbik kormánypárt anyagi támogatása egyfajta kiállást jelent. A konzervatív tudósokból álló tömörülés vezetője hozzátette, idén nem készítenek évértékelőt az ország helyzetéről.
A PBK tavaly többek között azt írta: az országban a valóság és a látszat minden korábbinál jobban összekeveredett, és természetesen a látszat uralkodik, ami nem használ sem a kormánynak, sem a polgároknak. A kormány nemcsak a professzoroktól remél támogatást: Simicska Lajos fia a Facebook-oldalán tette közzé az apjának címzett fideszes adománykérő levelet. Simicska Ádám szerint a Fidesz mindig az apjához fordul, amikor nagy bajban van. 

2018.01.06 06:02

Gender-ügy: közzétette a CEU a Magyar Rektori Konferenciának írt válaszát

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:30

Fotó: Népszava/
A rektorhelyettesek szerint a szak eltörlése hatalmas csapást jelentene az egyetemnek, sértené a magyar felsőoktatás érdekeit, ráadásul hamis érvekre hivatkozva tenné ezt a kormány.
Közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írja a hvg.hu.
A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
A CEU a levélben hangsúlyozza, hogy ez egyszerűen nem igaz. Mint írják:
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".
Emellett tényszerű tévedésen is kapták az EMMI-t és az Igazságügyi Minisztériumot. Ezek előterjesztésükben azt írták, az egyetem évi 1-4 diákot vesz fel a szakra; holott az évi átlag 16, és gyakorlatilag lemorzsolódás sincs a hallgatók között.
Témák
genderCEU
2018.08.16 20:30

Milliárdos visszaélést gyanít Hadházy

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:12

Fotó: /
Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a független képviselő, ugyanis egy határozatból kiderült, hogy a BKK olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárdos plusz megrendelést, amit egyszer már kifizetett.
Feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt Hadházy Ákos független képviselő, mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tavaly év végi határozatából kiderült, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárd forintnyi plusz megrendelést a T-Systemsnek, amiért egyszer már fizetett a közcég.
A BKK még 2013 őszén kötött szerződést a T-Systemsszel, utóbbi azt vállalta, hogy jegykiadó automaták telepít 5,5 milliárd forintért. 2017 őszén azonban arra hivatkozva, hogy „rongálás” során sorozatosan eltömítődtek az automaták, szerződést módosítottak az automaták gyors megjavítása érdekében: legfeljebb 2,5 milliárddal megemelve a szerződéses keretösszeget. Azonban a döntőbizottság szerint ez jogszerűtlen volt, mivel a T-Systemsnek az eredeti szerződés alapján eleve a lehető leggyorsabban el kellene hárítani az ilyen jellegű "üzemzavarokat". Sajátos körülmény, hogy a BKK éppen néhány héttel azután volt ilyen gáláns a céggel, hogy az súlyos presztízsveszteséget okozott a közcégnek: tavaly nyáron ugyanis súlyos biztonsági problémák miatt bedőlt a T-Systems-nek a BKK számára fejlesztett online jegy-és bérleteladási szolgáltatása. Hadháy éppenséggel azt gyanítja: így kárpótolták a céget a jegyeladások elmaradt hasznáért. Mint emlékezetes, tavaly nyáron az úszó vb nyitányára időzített online jegyrendszer egy hét után lebénult, közben több ezer vásárló privát adatai kerültek ki a hálózatból. A BKK webshopja azóta sem működik. Bár az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda is vizsgálódott, a rendőrök sajátos módon arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, mivel a BKK csak bérleti díjat fizetett volna a T-Systemsnek az online szolgáltatásért, ám mivel az online jegyeladó rendszer beszakadt, végül nem is utalt át pénzt a cégnek. Azaz: senkit sem ért kár. Hadházy szerint azonban az indoklás sántít, a hatóságok ismét csak a korrupciót mosdatják: a közbeszerzési döntőbizottság ezt a beszerzést is jogsértőnek látta, ezért 80 millió forintra büntette a BKK-t, azaz nagyon is kár érte a közösséget. Az viszont a képviselő szerint megdöbbentő, hogy a rendőröknek nem szúrt szemet a T-Systems-szerződés (döntőbizottság által is jogsértőnek talált) 2,5 milliárdos módosítása sem. Az online jegy-és bérlet rendszer kialakítása és a T-Systemsnek plusz milliárdokat hozó beszerzés is ugyanannak a kontraktusnak a része, azaz: szerintük a rendőröknek látniuk kellett a mutyit.

2,4 milliárdból újítják meg a kisföldalattit

A Főmterv Zrt tervezheti meg az M1-es metró fejlesztését, és a cég faladata a szükséges engedélyek megszerzése is. Minderre, a BKK 2,49 milliárd forintot szán. A teljes, öt kilométeres szakasz fejlesztését három ütemre osztották, így az elsőben felújítanák a meglévő vonalat, illetve meghosszabbítanák a Vigadó térig, a másodikban a Kassai térig (amihez meg kellen nyújtani a 3-as villamos jelenlegi pályáját is) bővítenék a pályát, végül pedig a XV. kerületi Marcheggi hídi csomópontig vinnék ki a kisföldalatti végállomását.

2018.08.16 20:12