Könnyen befuccsolhat a BKV buszvásárlása

Publikálás dátuma
2018.01.07 19:41
Metrópótló busz. FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /

Egyre reménytelenebb, hogy gyorsan beállhat a budapesti forgalomba 30 új csuklós busz, amit a BKV akart megvenni az M3-as metró helyettesítésére a földalatti felújításának idejére. Információink szerint decemberre világossá vált a BKV felső vezetése számára is, hogy nem tudják átvenni a Modulo nevű csuklós buszokat a Volánbusztól, a járművek megrendelőjétől. A bonyolult megoldásban ugyanis 180 darabot rendelt ebből a típusból a Volán, az első harmincat 2,7 milliárd forintért a BKV vette volna át.

A Népszava úgy értesült, hogy a buszok nem csak hogy nem készültek el határidőre, de nagyobb baj, hogy azok műszaki tartalma nem felel meg a BKV elvárásainak, ráadásul - szakmai hírek szerint - a biztonságos közlekedést sem tudják garantálni. Információink szerint ezért a BKV egyelőre nem veszi át az elkészült néhány darabot a gyártótól, és a járművek ellenértékét sem volt hajlandó letétbe helyezni.

A csuklósokat a néhai Nabi Bus, mai nevén Ikarus Egyedi Autóbusz Gyártó Kft. (IEAG) állítaná elő, ami nem keverendő össze Széles Gábor Ikarusával. Az IEAG Mészáros Csaba ügyvezetése alatt áll, többségi tulajdonosi szálai Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz érnek, a hozzá köthető csehországi bejegyzésű Lugreda A. S. nevű cég révén, de ebben Mészárosnak is van érdekeltsége. Mint a 444 megírta, Mészáros buszos cégei több alkalommal kaptak fejlesztési támogatást vagy hitelt, a Modulókra 380 milliót a Széchenyi terv keretében. Az üzletember sokszor mutatkozott Varga Mihály gazdasági miniszter társaságában is.

S hogy milyen műszaki gondok vannak a busszal? A Modulo csuklósnak létezik egy üzemképes prototípusa, ami közlekedett is a fővárosban, meg is felelne a BKV-nak, ám a Volánbusz tenderét az IEAG nem ezzel, hanem annak rövidített változatával nyerte el. A Modulo M168d járművei 75 centivel rövidebbek, mint a prototípus, és legalább 2 tonnával könnyítették meg a súlyukat is, ami már biztonságossági kérdéseket is felvet. A rövidítéssel anyagköltséget lehet megtakarítani, tehát olcsóbban lehet gyártani ezt a típust, de a BKV zsákbamacskát venne, mert a típust működés közben még nem láthatták a közlekedési cég vezetői, az egyik őszi szakmai kiállításon is csak bakokra helyezve, működő motor nélkül mutogatták.

Az ötlet tetszetős volt: a Modulót egyedi konstrukcióban gyártanák, az összeszereléshez igénybe vennék a BKV műhelyeinek kapacitását, vagyis a BKV egyszerre lenne megrendelő és alvállalkozóként megbízottja is a buszgyártási projektnek. A 30 csuklós buszt azonban az IEAG az eredeti augusztusi határidőre nem tudta leszállítani, s csak azért nem tört ki már akkor a botrány, mert egy nappal a határidő előtt a cég mentőövet kapott a kormánytól: egy, a városi buszok tűzvédelmi berendezéseivel kapcsolatos kormányrendeletnek köszönhetően 240 nap haladékhoz jutott. Április elején, a választások utáni napokban ez a határidő is lejár és információink szerint a gyártó a mai napig nem tudta dokumentumokkal igazolni, hogy a korábban beszerzett típusengedély a lebutított, megkurtított verzióra is érvényes. Így viszont a BKV nem fogja átvenni a buszokat.

Az optimális megoldás az lenne a főváros számára, ha a BKV maga szerelné össze a buszokat, így minőségi kifogása sem lehetne. Információink szerint a 30 buszhoz a fődarabokat az MKB Bank hiteléből már megvásárolta az IEAG, ha ezeket a fődarabokat a BKV-átvehetné, akkor saját maga le tudná gyártani ezekből az autóbuszokat, mivel hetente egy csuklós összeszerelésére alkalmas kapacitással rendelkezik.

Csak emlékeztetőként: a főváros útjain már a Moduloknál sokkal olcsóbb vadonatúj Solaris csuklós buszok járnának a metró helyett, ha a kormány nyomására a főváros nem állt volna el a lengyel gyártóval való szerződéskötéstől.

A BKV nem válaszolt a Modulo-buszokkal kapcsolatos kérdéseinkre.

2018.01.07 19:41

A fideszesek nem is kíváncsiak az iskolai szegregációra

Publikálás dátuma
2018.09.25 14:13

Fotó: / Kállai Márton
Nem tartják fontosnak a kormánypárti képviselők, hogy tisztán láthassunk a roma és nem roma gyerekek iskolai elkülönítése ügyében. Más ellenzéki javaslatokat is leszavaztak.
Egyetlen ellenzéki javaslatot sem támogatott az Országgyűlés kedden ülésező, kormánypárti többségű Kulturális Bizottsága. Pedig lenne mit megvitatni. Az LMP-frakcióban ülő Szabó Szabolcs például egy országos, az iskolai szegregáció mértékét vizsgáló felmérés megindítására tett javaslatot. Azért tartja szükségesnek a kutatást, mert a roma és nem roma diákok elkülönített oktatására vonatkozóan a köznevelési statisztika nem tartalmaz adatokat, a legutóbbi ilyen felmérésre pedig több mint tíz éve került sor. 2007-ben mintegy 270 szegregált iskola működött az országban, a Civil Közoktatási Platform összesítése szerint számuk legalább 350-re növekedhetett. A tisztánlátás érdekében azonban átfogó kutatásra lenne szükség. A kormánypárti képviselők nem így látják. A fideszes Nagy Csaba azt mondta: a kormány folyamatos, egymásra épülő intézkedéseket (például a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia rendelkezései, az egyenlő bánásmódról szóló törvény 2017-es módosítása) hozott a szegregáció visszaszorítására, és számos helyi szintű iskolai program is van. Szabó javaslatát „nem helyénvaló politikai akciónak” nevezte, és szerinte most „csendes munka” zajlik a szegregáció elleni küzdelemben. Szabó Szabolcs erre megjegyezte: a munka annyira csendes, hogy még az Európai Bizottság (EB) szakértői sem látják az eredményeit. Az EB még 2016-ban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az iskolai szegregáció miatt, ami azóta is tart. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes pedig arra emlékeztette a kormánypárti képviselőket, hogy már a 60 ezret közelíti azoknak a gyerekeknek a száma, akik még általános iskolai végzettséget sem tudtak szerezni az elmúlt nyolc évben. Az Oktatási Hivatal becslései szerint a jelenlegi kormányzati ciklus végére a 82 ezret is elérheti ezeknek a gyerekeknek a száma. – Ez ellen kellene fellépni, de lehetőleg nem az Oktatási Hivatal bezárásával – utalt Kunhalmi a Századvég folyóirat körüli eseményekre, melynek szerkesztőségét azért menesztették az elmúlt napokban, mert a kormánynak nem tetsző dolgokat írtak.  Szabó Szabolcs zárszavában arra hívta fel a figyelmet: a konkrét lépések kidolgozása előtt tisztán kellene látni, kutatni kellene a problémát. A kormánypárti képviselőket ez nem hatotta meg, leszavazták a kezdeményezést.  Szocialista képviselők egy, a felsőoktatási törvény tavaly áprilisi módosításának – amely lex CEU-ként vált ismertté – eltörlésére irányuló törvényjavaslatot is benyújtottak a „demokrácia védelmében”. A javaslatot Hiller István mutatta be, aki azt mondta: a lex CEU – és az elfogadását követően kialakult helyzet – nevetségessé teszi hazánkat. A kormány ugyanis sorra köti a megállapodásokat külföldi egyetemekkel, de a Soros György által alapított CEU-val - jobban mondva a CEU székhelye szerinti állammal, New Yorkkal – lassan egy éve nem hajlandó aláírni a szerződést. Pedig ennek már sem jogi, sem szakmai akadálya nincs.  A Fideszes L. Simon László szerint már az is sértő a kormányra nézve, hogy az MSZP-sek „a demokrácia védelmében” nyújtották be javaslatukat. Szerinte ugyanis Magyarországon a demokrácia „teljesen jól van”. A szocialisták javaslatát így le is szavazták.  A Jobbik megpróbálta csőbe húzni a kormánypárti képviselőket. A pirotechnikai termékek sporteseményeken történő használatáról nyújtottak be határozati javaslatot. Emlékezetes: eredetileg Orbán Viktor ötlete volt, hogy több tűzijátékkal kellene hangulatosabbá tenni a focimeccseket. Idén márciusban, a diósgyőri stadionbejáráson beszélt erről a miniszterelnök. - Ne gátolják meg vezérüket elképzelései megvalósításában - fogalmazott a jobbikos Szilágyi György. A kormánypárti képviselők először mintha zavarba jöttek volna, majd jót derülve leszavazták a javaslatot.
2018.09.25 14:13

Jogász doktorok kezében a kardiológiai műtétek sorsa

Publikálás dátuma
2018.09.25 12:49

Fotó: kardio.hu/
Egyelőre nem jött létre megállapodás arról, hogy a főorvos a felmondási ideje alatt elvégezhesse a betervezett műtéteket. Az egyeztetést az ügyvédek folytatják.
Székely László főorvos nem térhetett vissza a kardológiai intézet műtőjébe, mert az intézmény vezetőjével mára tervezett egyeztetése kudarcba fulladt. Erről lapunkat a főorvos tájékoztatta. A korábban azonnali hatállyal elbocsátott sebész esetében az egészségügyi kormányzat közbenjárására arról kellett volna megállapodni, hogy Székely László a felmondási ideje alatt folytathassa a betegei kezelését, illetve elvégezhesse azokat a minimálinvazív beavatkozásokat, amelyek technikáját csak ő gyakorolja az intézetben. Mint azt Székely László lapunknak elmondta, ő a találkozóra az ügyvédjével érkezett, ám a főigazgató ezt észlelve úgy nyilatkozott, mivel neki nincs ott az ügyvédje nem tud vele érdemben beszélni. Végül abban maradtak, hogy az ügyvédek találnak egy megfelelő időpontot. Székely László a múlt héten szerdán kapta meg azonnali hatályú felmondását egy korábbi esetre hivatkozva, amikor műtétjéhez idegen szakorvos segítségét kérte. Ellátatlanul maradt betegei és orvoskollégáinak nagy többsége azonnal tiltakozott elmozdítása ellen. Pénteken az egészségügyi kormányzat is közbelépett, közvetítettek a két vezető között, annak érdekében, hogy Székely László főorvos a felmondási idejét töltve már hétfőtől műthessen, ennek részleteit nem sikerült tisztázni, a mai keddi találkozón sem. A betegeknek pedig továbbra is várniuk kell.
Szerző
2018.09.25 12:49
Frissítve: 2018.09.25 12:59