A Copernicus klímaváltozást vizsgáló szolgálat adatai alapján 2017 átlaghőmérséklete 14,7 Celsius-fok volt, ami 1,2 fokkal magasabb az iparosodás előtti átlagnál. Az adatok összhangban állnak az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének novemberben kiadott előrejelzésével, amely szerint 2017 lesz a második vagy harmadik legmelegebb év – illeszkedve a hosszú távú tendenciába, amely az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok számlájára írható.
A 2016-ban a rekordmeleget az El Nino légköri jelenség okozta, ami néhány évente jelentkezik és a Csendes-óceán egyenlítői térségének erős felmelegedésével jár. A Copernicus szerint 2017 lett volna az El Nino hatása nélküli legmelegebb év.
Az Északi-sarkvidéken a tengeri jég kiterjedése az átlag alatt volt, különösen az év eleji és év végi hidegebb időszakban. „Ugyanekkor Dél-Európát hosszú szárazság sújtotta késő tavasztól az őszi hónapokig. Az aszály több területen vízhiányhoz vezetett, az Ibériai-félszigeten kiterjedt bozóttüzeket okozott" – írja a jelentés.
A földfelszín legalább egynegyede jelentősen szárazabb lesz, ha nem sikerül a globális felmelegedést 2 Celsius-fokon belül tartani – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport. Ha sikerül a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartani, az érintett területek - Dél-Európa, Dél-Afrika, Közép-Amerika, az ausztrál partvidék és Délkelet-Ázsia térségei – ahol jelenleg a világ lakosságának 20 százaléka él - kétharmada elkerülheti ezt a szárazságot – írták a szakemberek a Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A szárazság már ma is súlyos probléma a Földközi-tenger térségében, Dél-Afrikában és Ausztrália keleti partvidékein. Mexikó, Brazília, Dél-Afrika és Ausztrália egyes térségeiben pedig sivatagosodás megy végbe a globális felmelegedés hatására.
