Rejtélyes találkozó a határon

Publikálás dátuma
2018.01.08 06:31
A kis vezér két év után újra engedélyezi a Panmindzsonban zajló direkt kommunikációt Fotó: Seung-il Ryu/NurPhoto
Fotó: /
Holnaptól rendezik meg a két Korea közötti megbeszéléseket. Egyelőre kérdés, Phenjan valójában mit is akar.

Phenjan közeledik Pjongcsanghoz. Abban az értelemben legalábbis, hogy mind nagyobb az esélye annak: Észak-Korea részt vesz a dél-koreai városban, februárban esedékes téli olimpián. Ugyan a két ország képviselői erről csak kedden tárgyalnak a határ menti Panmindzsonban, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) „nagy valószínűséggel” azzal számol, hogy Észak-Korea ott lesz az eseményen – értesült a japán Kiodo hírügynökség. Erre utalt ugyanis Phenjan NOB-megbízottja rövid pekingi vizitje során.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter ismételten készségét fejezte ki az Észak-Koreával való megbeszélésekre. „Tudják, miként vehetik fel velünk a kapcsolatot, ha készek erre” – jelentette ki az amerikai diplomácia vezetője a CNN-nek. Hozzátette azonban, Észak-Koreának meg kell értenie, a végső célnak az ország nukleáris leszerelésének kell lennie. S a gondok mindig itt kezdődnek: miközben Washington azt követeli, mondjon le Phenjan nukleáris elrettentő erejéről, a sztálinista állam ragaszkodik ehhez. Tillerson, aki már nem egy ízben – Donald Trump ellenállása mellett is – az Észak-Koreával való tárgyalások mellett foglalt állás, leszögezte: Washington békés eszközökkel kívánja megoldani a konfliktust.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető hétfőn, újévi beszédében nem kis meglepetésre tett javaslatot a közvetlen tárgyalásokra a déli szomszéddal. Másnap Szöul már konkrét időpontot – a holnapi napot – is meghatározta erre, amit Észak-Korea később el is fogadott. Eddig minden meglepően simán zajlott, ami azt jelzi: titkos tárgyalások már zajlottak a két ország között. A sport már nem először jelent lehetőséget a közeledésre: 2014 októberében, az Ázsiai Játékok zárónapján, három magas rangú észak-koreai vezető bukkant fel váratlanul Dél-Koreában. Bár Phenjan küldött atlétákat a versenyre, semmi jel sem utalt arra, hogy az esemény ilyen magas szintű megbeszélésekre ad alkalmat. Már csak azért sem, mert ekkor már másfél év óta az Észak-Koreával szemben keményebb politikát folytató Pak Gun Hje volt Dél-Korea elnöke. A phenjani trió akkor a dél-koreai országegyesítési minisztériumnál is járt.

„Abszolút” kész tárgyalni
Donald Trump amerikai elnök azt közölte, kész arra, hogy felvegye a közvetlen kapcsolatot Kim Dzsong Unnal. „Abszolút” nyitottnak mondta magát arra, hogy telefonbeszélgetést folytasson az észak-koreai vezetővel, jelentette ki újságírói kérdésre válaszolva Camp Davidben. Ez jelentős fordulat retorikájában, hiszen eddig nem egy ízben csapással fenyegette meg Észak-Koreát. Ennek fényében különösen sajátos, hogy a saját érdemeinek állította be a két Korea közötti keddi tárgyalások megkezdését. „Ha én nem lennék, szóba sem állnának egymással” – jelentette ki a tőle megszokott magabiztossággal.

A következő váratlan találkozóra 2015 augusztusában került sor, miután két dél-koreai katona lépett, feltehetően az északiak által telepített aknára a két Korea közötti demilitarizált övezetben. Ezt követően hangosbeszélőkön kezdett műsorokat, propagandaanyagokat sugározni Észak-Korea felé. A pszichikai hadviselés révén jelentősen nőtt a feszültség a két ország között. 2014-hez hasonlóan Észak-Korea ez esetben is gyors tárgyalásokat akart.

A holnapi és az említett két tárgyalások közötti hasonlóság, hogy ezúttal is Phenjan tette meg az első lépést. Ezúttal sem világos azonban, milyen szándékok vezetik a rezsimet, mit akarnak elérni. Kérdés az is, sikerül bármiféle, akár a legcsekélyebb eredményt is elérni. Miközben a 2015-ös tárgyalások révén némiképp enyhült a feszültség, a 2014-es tárgyalások nem hoztak eredményt. (Az észak-koreai viszonyokra jellemző, hogy az akkori küldöttség egyik tagja később meghalt, vélhetően likvidálták.)

Mi motiválhatja Dél-Koreát? A májusban beiktatott dél-koreai elnök, Mun Dzse In, választási ígéretei között szerepelt, hogy gondoskodik Észak-Korea részvételéről a téli olimpián. Mint mondta, így minimálisra csökkenne az esemény lebonyolításának biztonsági kockázata. Szöul sok turistára, ezáltal jelentős bevételre számít. A Mun adminisztráció azonban nem csak most várja a külföldieket, ezért hosszabb távon is azt akarja elérni, hogy a Koreai-félsziget biztonságos régió benyomását keltse. Cél természetesen az is, hogy Dél-Koreát a befektetők számára is vonzóbbá tegyék. Mun Dzse In támogatja azt is, hogy az 1950-1953 közötti háború során szétszakított családok számára további találkozókat szervezzenek.

Elpártolnak a barátok
Észak-Korea barátai kezdenek elpártolni Phenjantól. Ez etiópiai munka- és szociálisügyi minisztérium több tucatnyi észak-koreai vendégmunkás engedélyét fagyasztotta be, az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankcióinak megfelelően. Az intézkedést már korábban meghozták, de csak most hozták nyilvánosságra. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok még a hetvenes évekre tekintenek vissza. A bilaterális viszony elsődlegesen a katonai együttműködésre fókuszált, jóllehet Addisz Abeba ezt sokáig tagadta.
Phenjan az etióp hadsereg tagjainak kiképzésében segédkezett, illetve lőszerrel, tankokkal is ellátta az addisz abebai hadsereget. Észak-Korea mindemellett két fegyvergyárat is fenntart az északkelet-afrikai országban. Az etióp légitársaság mindemellett észak-koreai fegyverek szállításában is segédkezett, ezeket aztán 2009-ben a dél-afrikai hadsereg foglalta le. Feltételezések szerint Etiópia közvetítésével vittek luxuscikkeket Észak-Koreába, ezt azonban eddig nem bizonyosodott be minden kétséget kizáróan.

2018.01.08 06:31

Izrael és Oroszország is visszakozott a lelőtt katonai gép ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:58
Egy Il-20-as orosz katonai szállítógép. Ezt a géptípust találta el a szír légvédelem szintén orosz gyártmányú rakétája Latakia f
Fotó: AFP / Russian Defence Ministry / Sputnik/ Aleksandr Tarasenkov
Bár az orosz kormány először először Izraelt vádolta a Szíria felett kilőtt orosz katonai repülő miatt, később Vlagyimir Putyin finomított, Benjamin Netanjahu pedig részvétét fejezte ki az áldozatok miatt. A tét óriási volt, a helyzet egy izraeli-orosz konfliktus lehetőségét is magában hordozta.
Együttérzésének adott hangot Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kedden folytatott telefonbeszélgetésében amiatt, hogy a szíriai légvédelem lelőtt egy orosz harci gépet, és további izraeli-orosz biztonsági együttműködést szorgalmazott – idézi az MTI a Háárec izraeli újság cikkét. Az izraeli kormányfő nyilatkozata egy nagyon feszült diplomáciai helyzet lezárását is jelenti, orosz részről kedd reggel ugyanis még Izraelt vádolták a 15 fős személyzetet szállító Il-20-as elpusztításával.
Az orosz védelmi minisztérium keddi nyilatkozatában ugyan elismerte, hogy a szovjet gyártmányú légvédelmi rakétarendszerrel felszerelt szíriai légvédelem lőtt le keddre virradóra a Földközi-tenger felett egy Il-20 típusú orosz katonai repülőgépet, de a tárca Izraelt tette felelőssé a történtekért, arra hivatkozva, hogy izraeli harci gépek szándékosan provokálták ki a 15 emberéletet követelő incidenst.
A tárca szóvivője szerint az izraeli légierő F-16-os vadászgépei légicsapást mértek az északnyugat-szíriai Latakia város környékére, majd a leszállásra készülő orosz Il-20-as gépet használták fedezéknek, így a szíriai légvédelem SZ-200-as rakétái a jóval nagyobb orosz gépet találták el, és nem az izraeli vadászgépeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban később úgy nyilatkozott, hogy nem az izraeliek lőtték le az orosz gépet, az esemény véletlenek sorozatába illeszkedik
Az izraeli hadsereg eleinte nem regált az őt érő vádakra, mondván, külföldi sajtóértesüléseket nem kommentálnak. A helyzet talán Putyin reakciója miatt is változhatott: Benjámin Netanjahu mindenesetre kedd este - szokatlan módon a leszentebb zsidó ünnep, a Jóm Kipúr előestéjén - telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal a lelőtt orosz harci gép ügyéről. Az izraeli kormányfő együttérzését fejezte ki az Il-20 típusú orosz gép tizenöt fős személyzetének halála miatt. A Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint az orosz katonák szíriai ellenzéki erőkkel szembeni felderítő feladatot láttak el a térségben, amikor az izraeli légitámadás miatt riadóztatott szíriai légvédelmi rakéta lelőtte a gépüket. Netanjahu hangsúlyozta, hogy Szíria a felelős az orosz katonai repülő lelövéséért, és megígérte, hogy Moszkvába küldi az izraeli légierő főparancsnokát, hogy megossza az orosz illetékesekkel az ügy részleteivel kapcsolatos izraeli információkat. 
Az izraeli miniszterelnök kiemelte a biztonsági egyeztetés folytatásának fontosságát Izrael és Oroszország között. Ugyanakkor azt is megerősítette: országa továbbra is mindent elkövet, hogy megakadályozza Irán katonai jelenlétét Szíriában, akárcsak azt, hogy fegyverszállítmányaik Libanonba juthassanak a Hezbollah síita milíciához. A The Times of Israel című angol nyelvű honlap szerint a hétfő éjszakai izraeli légicsapás helyszíne, Latakiát eddig általában elkerülték a fegyverszállításokat megelőző izraeli légitámadások, főként a földközi-tengeri szíriai kikötőváros térségében lévő erős orosz katonai jelenlét miatt.
2018.09.18 21:58
Frissítve: 2018.09.18 22:03

Varsó lekörözte Budapestet Washingtonban

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:20
A lengyel államfőnek nem kellett „emberi jogi aggályoktól” tartania
Fotó: AFP/NurPhoto/ Celestino Arce
A világ két legerősebb politikai vezetője fogadta kedden az Európai Unió két „renitens” első emberét – míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin és a Kreml vendége volt, addig Andrzej Duda lengyel államfő a Fehér Házban Doland Trump amerikai elnökkel parolázhatott. Duda mindenekelőtt biztonságpolitikai, katonai és gazdasági együttműködésről, kereskedelemről egyeztetett Donald Trumppal a Fehér Házban. Washingtoni meghívása a kiemelten jó amerikai-lengyel viszony, a stratégiai partnerség ellenére azért nem szokványos, mert az utóbbi időben Washington és Varsó többször nyílt szóváltásba keveredett emlékezetpolitikai kérdésekben. Legutóbb a holokauszt törvény kapcsán bírálta az Egyesült Államok Lengyelországot. Ilyen vita után a korábbi amerikai elnökök idején aligha jöhetett volna létre a tegnapi vizit, ám Donald Trump elnöksége alatt ez változni látszik. Trump mindenek elé és fölé helyezi a katonai illetve a kereskedelmi együttműködést, emberi jogi és jogállami kérdések látványosan nem érdeklik.    Hogy minek köszönheti Duda a meghívást, amiért annyit lobbizott már eredménytelenül Orbán Viktor?  Lengyelország geostratégiai helyzete miatt kiemelten fontos Washington számára, itt épül az újabb amerikai rakétavédelmi rendszer, Varsó amerikai haditechnikát vásárol az orosz fenyegetettség árnyékában és elsőként az uniós országok közül hosszú távú, rendszeres szállításra szóló szerződést kötött az amerikai cseppfolyós gázra. Donald Trump néhány hónappal hivatalba lépése után, tavaly júliusban már hivatalos látogatást Varsóban. Akkor úgy fogalmazott, "Amerika sosem állt olyan közel Lengyelországhoz mint most".  Ebben vélhetően igaza is van, hiszen a varsói és a washingtoni vezetés csúcsain is az „illiberális” eszmék hódítanak. Az Európai Unió eközben folytatja a 7. cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen és hétfőn a Bukarestben ülésező Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) is felfüggesztette a Lengyel Bírói Tanács (KRS) tagságát. A szavazás igen egyértelmű volt, a jelenlévő száz bíróból csupán nyolc tartózkodott és hatan adtak le ellenszavazatot. A testület honlapján megjelent közlemény szerint az ENCJ tagság feltétele, hogy a csatlakozó ország igazságszolgáltatási intézményei függetlenek legyenek és biztosított legyen a független igazságszolgáltatás. A lengyel igazságszolgáltatási reform nyomán azonban a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége már nem biztosított, ezt állapította meg az ENCJ idén júniusban tett lengyelországi látogatása során, áll a közleményben. Az európai ernyőszervezet hangsúlyozta, a tagállamok szabadon szervezhetik igazságszolgáltatási rendszerüket, de vannak minimumszabályok, amelyeknek meg kell felelni. A Lengyel Bírói Tanács felelős a bírói kinevezésekért, az új rendszerben viszont már zömében politikai kinevezettekből áll, az ENCJ szerint ez aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. A testület nem szakítja meg kapcsolatát a lengyel tanáccsal, a továbbiakban is monitorozza a lengyel helyzetet, s amennyiben az ország újra teljesíti a tagság feltételeit, a KRS is visszanyeri azt.   
Szerző
2018.09.18 21:20
Frissítve: 2018.09.18 21:21