A két éve fogságban tartott Ahmed H. ismét a bíróság előtt

Publikálás dátuma
2018.01.08. 15:57
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Idén júniusban a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás miatt terrorcselekmény elkövetésével megvádolt Ahmed H. elsőfokú ítéletét, és új eljárás lefolytatását rendelte el. Tavaly novemberben, a megismételt elsőfokú eljárás tárgyalásán a Szegedi Törvényszéken Ahmed H. ismét ártatlannak vallotta magát. 

Ma a Szegedi Törvényszéken folytatódik Ahmed H képtelen terrorvádjának tárgyalása - írta reggel a közösségi portálon az Amnesty International magyarország. Óriási a sajtó érdeklődése az ügy iránt, hiszen ő az egyetlen vádlott, akit a röszkei események miatt majdnem két és fél éve tartanak fogva. Szerintünk abszurd a terrorcselekmény vádja, az előző ítélet téves volt- írja az AI, hozzátéve, hogy a megafon használata ugyanis nem terrorcselekmény.

Az MTI már a tudósítás címében írányít: Ahmed H. ügye - Ellentmondásokba keveredett a vádlott a bíróság előtt

A 41 éves férfit a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettével vádolja az ügyészség. A Cipruson élő férfit a törvényszék 2016 novemberében bűnösnek találta, és tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta. Ezt a döntést azonban a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú eljárás megismétlésére kötelezte a bíróságot.A vádirat szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést próbálta kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr is megsérült.

Kóbor Jenő tanácsvezető bíró hétfőn Ahmed H. mintegy 150 oldalnyi nyomozati vallomását ismertette, és a vádlottat kikérdezve igyekezett feloldani az abban található ellentmondásokat.

A vádlott vallomása szerint akkor, amikor megérkeztek az átkelő szerb oldalához, ő azt hallotta, hogy a határ zárva van, de majd kinyitják. Az volt a célja, hogy a családját minél kevesebb kockázattal továbbvigye. Később a tömeg az kérte, hogy egy angolul értő ember menjen előre. Állítása szerint kétszer beszélt a magyar rendőrökkel, tisztelettel fordult hozzájuk, arra kérte őket, hogy nyissák ki a kaput a háború elől menekülő, békés emberek előtt, akik között gyerekek is vannak. Azt vallotta, hogy egy afgán férfi vette el tőle a hangosbeszélőt, amellyel a tömeghez szólt. A hétfői tárgyaláson előbb azt mondta, ő maga nem dobált, később azt állította, a vele konfliktusba keveredő afgán férfit dobta meg, aki szidalmazta is.

Egy videofelvételt megtekintve korábban a férfi elismerte, hogy a kerítéstől kicsit távolabb követ tört, a tárgyaláson erre annyit mondott, elképzelhető, hogy így történt, de nem tud erre magyarázatot adni. Majd arról is beszélt, a könnygáz miatt elvesztette az önuralmát, nem tudott tiszta fejjel gondolkodni, köveket kapott föl, és a tömeg más tagjaihoz hasonlóan dobált. Újabb kérdésekre azt mondta, nem emlékszik a történtekre.

Arról is ellentmondóan nyilatkozott, hogy értette-e a helyszínen dolgozó rendőrségi tolmács által elmondottakat.

A vádirat szerint a férfi volt azok egyike, akik ultimátumot adtak a magyar hatóságoknak a határ megnyitását követelve. A tárgyaláson azt állította, legfeljebb segítségként, figyelmeztetésképpen mondhatta a rendőröknek, hogy a tömeg le fogja dönteni a kerítést, azt határozattan tagadta, hogy a határ megnyitását követelte volna. A per szerdán és pénteken a helyszíni felvételek levetítésével folytatódik.

Azért ami azokat a jelentős ellentmondásokat illeti, egyrészt nem újdonság, - vagyis a címbeli kiemelés szakmalilag nem indokolt - másrészt jegyezzük meg: a férfi két éve van fogságban, vagyis a cselekménysor, amire most ellentmondásokat nem tartalmazóan emlékeznie kellene, valamivel több, mint két éve történt. 

Egy tavaly októberi, szintén MTI híradás

A vádlott elismerte, hogy dobált a rendőrök felé, és megafonon keresztül beszélt a tömeghez, de azt tagadta, hogy a határ megnyitását követelte, fenyegetőzött vagy ultimátumot adott volna a határ megnyitására, azt mondta, csupán nyugtatni próbálta a várakozókat. Többször is hivatkozott arra, hogy ideges volt, nem volt magánál, nem tudja, mit csinált, ezt mondta azzal kapcsolatban is, hogy felvételek bizonyítják, a kerítéstől távolabb követ tört.

Kóbor Jenő bíró a tárgyaláson tanúvallomásokat is ismertetett, amelyek szinte mindegyikékhez megjegyzéseket fűzött a vádlott, akit két, fekete csuklyát viselő fegyőr kísért a tárgyalóterembe. Az egyik helyszíni parancsnok vallomása szerint a tömegből hangzottak el a határ megnyitását követelő felszólítások, de a rendőr nem volt biztos abban, hogy a vádlott mondott-e ilyet.

Az Amnesty International európai irodájának igazgató-helyettese - ahogy még 2016  decemberében a Népszava a brit The Guardian alapján megírta - Szegeden követte a tárgyalást. Gauri van Gulik akkorleszögezte: a döntés egyrészt a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazásáról árulkodik, másrészt a Magyarország által a menekültek és migránsok irányában tanúsított szörnyű magatartásról. A férfi egyébként nem is volt menekült, 10 éve tartózkodási engedélye volt Cipruson, idős szüleinek szeretett volna segíteni, hogy bejussanak az Európai Unió területére. Az Amnesty igazgató-helyettese azt mondta: Ahmed nem is lázította a tömeget, hanem megpróbált párbeszédet folytatni a tömeg és a rendőrség között. „Az általunk tudottak ismeretében ez az ítélet az igazság megcsúfolása” - fogalmazott van Gulik. A Guardian az intzerjú közlésekor kitért arra is, hogy a bíró több mint húsz, a védelem által hozott tanú meghallgatását utasította vissza és azt sem vette figyelembe, hogy az ügyészség koronatanúja, egy rendőr, nem tudta biztosan azonosítani H.-t. A szír férfi egyébként elismerte ugyan, hogy eldobott valamit az összecsapások alatt, de utána viszont ő próbált közvetíteni a két oldal között. A bíróság tényként állapította meg: H. háromszor dobott tárgyakat a rendőrség felé, de arról nincs semmiféle információ, hogy bárkit eltalált volna, nem sérült meg senki.

Szerző

Pedagógus-cenzúra: Az LMP az ombudsmanhoz fordul

Publikálás dátuma
2018.01.08. 15:14
Senki sem kényszeríthető (Illusztráció - Fotó: Shutterstock)
Cenzúrának tartja az LMP, hogy előzetes engedélyhez kötik a pedagógusok, iskolaigazgatók önálló nyilatkozattételét. Az ellenzéki párt az ombudsmanhoz fordul a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézményének erről szóló körlevele miatt, amelyet a szakképző iskoláknak küldtek - adta hírül az MTI. 

Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője a hétfői budapesti sajtótájékoztatón emlékeztetett rá: a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal azután küldte szét a fenntartása alá tartozó intézményeknek a levelét, hogy egy komáromi igazgató számon kérte kollégáját, amiért a tanár nyilvánosan sérelmezett egy a szakgimnáziumukban történt jogsértő esetet. Történetesen azt, hogy kifüggesztették a megrovásban részesült diákok névsorát. 

A szóvivő szerint a szólásszabadságot súlyosan korlátozó eljárás antidemokratikus, ezért pártja az ombudsmanhoz fordul a konkrét eset és a levél kivizsgálását kérve. 

Az LMP emellett visszaépítené a köznevelési törvénybe a korábbi közoktatási törvény azon rendelkezéseit, amelyek kimondják: a tanuló, a szülő és az alkalmazott nem kényszeríthető lelkiismereti, világnézeti vagy politikai meggyőzősédének megvallására, de megtagadására. És senkit nem érhet hátrány ezek kifejtése miatt.  

Kanász-Nagy Máté elmondta: egyetértenek a január 19-ei diáktüntetés céljaival, ezért az LMP több tagja magánemberként részt vesz a rendezvényen, de tiszteletben tartják, hogy a szervezők nem szeretnék, ha azon pártok is megjelennének. 

Karácsony Gergely, a Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltjének kijelentésével kapcsolatban, miszerint lemondana kormányfőjelöltségéről, ha az LMP részt venne a baloldali összefogásban, Kanász-Nagy Máté azt mondta: "Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje Orbán Viktor kormányfő egyetlen kihívója, a legjobb és a leghitelesebb jelölt". Hozzátette, hogy az LMP nem tud "a régmúlt szereplőivel közös konstrukcióban" részt venni a választáson. 

Szerző

Nem kegyelmez az ÁSZ a Jobbiknak

Publikálás dátuma
2018.01.08. 15:03
Fotó: Tóth Gergő
Nyilvánosságra hozta az Állami Számvevőszék a Jobbik gazdálkodásáról szóló végleges jelentését. A pártnak elvileg 15 napon belül százmilliókat kell befizetnie.

A számvevőszék nem tartotta megalapozottnak a Jobbik észrevételeit, és végleges jelentésében is azt állítja, hogy Vona Gábor pártja több mint 330 millió forint értékben tiltott támogatást (jogi személyektől származó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást) fogadott el.

Fellebbezési lehetőség nincs. A Jobbiknak elméletileg 15 napon belül be kell fizetnie ezt az összeget, és ugyanennyivel csökken a pártnak járó állami támogatás is. A Jobbik vesztesége tehát összesen több mint 660 millió forint, amit egyelőre csak részben képes pótolni a közelmúltban indított adománygyűjtés.

Az ÁSZ jelentése itt olvasható: 

A Jobbik a kezdetektől tiltakozik az ÁSZ eljárása ellen, és más ellenzéki pártok részvételével tüntetést is szervezett. A Jobbik frakcióvezetője kora délután rendkívüli sajtótájékoztatót tartott. Volner János kijelentette: teljesen törvénytelen az ÁSZ döntése, Orbán Viktor miniszterelnök szerinte el akarja lehetetleníteni az "egyedüli kormányváltó erőt". A Jobbik újult erővel folytatja az adománygyűjtést, hogy el tudjon indulni a 2018-as parlamenti választásokon - jelezte Volner.

Szerző