Magyar taxis Londonban

Publikálás dátuma
2018.01.11 06:40

Fotó: /
Nagy terv. Tíz évvel a kiköltözése után egy magyar grafikus taxiscéget alapított a brit fővárosban. Papp Zsolt és párja, Somogyi Csilla London repülőterei és a város között szállítja a magyar utasokat.

Középkorú férfi rója nap nap után a brit főváros autóútjait. Papp Zsolt nem hobbiból furikázik London szerte: magyar taxis céget alapított. Egy rosszul sikerült házasság után, 2007-ben költözött Angliába, jelenlegi párja, Somogyi Csilla ekkor már majdnem egy évtizede kint élt. Mivel nem beszélte az angolt, csak hordárként tudott elhelyezkedni abban a szállodában, ahol az asszony is dolgozott. – Otthon grafikusi állásom volt saját íróasztallal, telefonnal. Ehhez képest nagy visszalépés volt hordárnak lenni. Később ugyanitt éjszakás portás, majd egy négycsillagos étteremben pincér lettem. Hat év kellett ahhoz, hogy újra el tudjak helyezkedni a szakmámban grafikusként – meséli lapunknak Zsolt, aki mostanában ünnepelhette az első évfordulóját annak, hogy beindította a Magyar Taxi London nevű személyszállító vállalkozását.

Amikor azt tudakoljuk tőle, honnan jött az ötlet, és miképpen futtatta fel vállalkozását, Zsolt azt feleli: az egész egy kis autóval történő hazautazással kezdődött. Élettársa és közös lányuk is elkísérte Magyarországra, a hosszú autót végén pedig arra jutottak, hogy egy tágasabb és jobb teljesítőképességű járművel gyorsabb és kényelmesebb lett volna az országközi barangolás. Tehát megvolt a cél: egy jobb autóra gyűjteni. Mivel a londoni tömegközlekedés kifogástalan és Zsoltéknak amúgy sem volt szükségük arra, hogy mindenhova autóval menjenek, kézenfekvő ötletnek tűnt, hogy repülőtéri transzferszolgáltatást indítsanak.

– Miközben a visszaút során az autóban ülve szövögettük a terveinket, egy rádióműsorban arról beszéltek, hogy körülbelül háromszázezer magyar lakik Angliában. Gondoltuk, ha ilyen sokan élnek itt, évente legalább kétszer hazautaznak, vagy a huzamosabb ideje itt élőket meglátogatják a hozzátartozóik. Ők nem feltétlenül beszélnek angolul, ezért örülhetnének, ha olyasvalaki várná őket a repülőtéren, akivel megértik egymást, így nem éreznék magukat elveszettnek – ecseteli a cégalapító. – Másrészt, az itt élőknek nem kell szabadnapot kivenni azért, hogy kimenjenek a rokonért, ezzel időt és pénzt spórolnak – egészíti ki. Zsoltnak segítségére volt grafikusi képzettsége, amelyhez weblap-fejlesztői ismeret is társult, a cég honlapját egy hét alatt elkészítette, és már két nappal azután, hogy feltette a szerverre, megérkezett az első megkeresés. Egy év alatt százötven visszatérő ügyfelet szerettek volna, valamint a körülményekhez képest legjobb helyezést a keresőkben. Úgy néz ki, mindez sikerült.

Ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy Zsolt kezdő vállalkozóként nagymértékben részt vállal a mindennapi munkában, néha naponta nyolc fuvarja is van. A diszpécseri munkát, amely nagyjából az e-mailek és telefonok megválaszolásából, a négy környezetkímélő hibrid autó címre küldéséből áll, a párja végzi. Egy hölgysofőrjük is akad, Etelkát alapvetően a nagymamák szeretik, mert csevegős, a legkülönbözőbb témákhoz is hozzá tud szólni. A vendégek elégedettek a szolgáltatással, már csak azért is, mert a londoni transzferárak alatti összeggel dolgoznak. - Az itt élő magyarok között egyre többen élnek a lehetőséggel, de úgy gondoljuk, a szolgáltatásunk kétirányú utca. Ezért szeretnénk, hogy a Magyarországon élőkben is tudatosuljon: szolgáltatásunk ésszerű, egyáltalán nem drága alternatívája a London reptereire történő be-, illetve kijutásnak. Emiatt azt tervezik, 2018-ban bővítik transzferlehetőségeket: több, magyarok által sűrűn lakott nagyvárosban, Liverpoolban, Birminghamben, Brightonban és Manchesterben is indítanának sofőröket. Az eddigi helyszíneik, a Heathrow, Luton, Stansted, Gatwick repterek mellé pedig hamarosan bekerül egy másik londoni repülőtér, a Southend is.

2018.01.11 06:40

Ha Trump vámháborút kezd az EU-val, az uniónak már kész a válasza

Publikálás dátuma
2019.02.18 21:58
Illusztráció
Fotó: Getty Images/ SCOTT OLSON
Gyors válaszlépésekkel készül az autóipari védővámok elrendelésének esetére az Európai Unió.
Gyors és hatékony válaszlépéseket fog elrendelni az Európai Unió, amennyiben az Egyesült Államok védővámokkal sújtja a gépjárművek és autóalkatrészek importját - figyelmeztetett hétfőn az Európai Bizottság szóvivője.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium vasárnap nyújtotta be jelentését Donald Trump elnöknek arról, hogy álláspontja szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e a nagymértékű jármű- és alkatrészimport az Egyesült Államokban. Egyes források szerint a tárca arra jutott, hogy igen, és ennek nyomán az elnök védővámokat rendelhet el, mint tette tavaly az acél- és alumíniumáruk esetében is.
Az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker még tavaly nyáron megállapodott Donald Trumppal, hogy tárgyalásokat kezdenek az ipari termékek vámmentességéről és a nem autóipari termékeket érintő szubvenciók eltörléséről, az egyeztetések ideje alatt pedig egyik fél sem vet ki új vámokat. Juncker egy friss interjújában kiemelte:
Trump a szavát adta, s ő hisz neki, de amennyiben ennek mégsem tesz eleget, akkor az EU sem fogja feltétlenül tartani magát a több amerikai szójabab és cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlására vonatkozó korábbi vállalásához.
A bizottság korábban hangsúlyozta, hogy az európai autóexport nem fenyegeti az amerikai ipar és gazdaság életképességét, nem jelent veszélyt a nemzetbiztonságra, sőt épp ellenkezőleg, az állítólagos kockázatokkal magyarázott újabb protekcionista korlátozások pedig 13-14 milliárd dolláros kárt is okozhatnának az Egyesült Államok számára.
Az Egyesült Államokban 2017-ben értékesített körülbelül 17 millió autónak valamivel kevesebb mint fele származott importból. Ezek közül is a legtöbb Kanadából és Mexikóból érkezett, amelyek nagy valószínűséggel mentességet kapnának a Fehér Ház által korábban beígért 25 százalékos büntetővámok alól. A német autógyárak tavaly mintegy 470 ezer járművet szállítottak az Egyesült Államokba Németországból. Donald Trump beiktatása óta a kereskedelmi konfliktus mellett számos más ügy is mérgezi az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolatát. Komoly nézeteltérések vannak az Atlanti-óceán két partja között sok területen a klímaváltozástól, a NATO és az EU-n, valamint általában véve a multilateralizmosan át egészen a szíriai és az iráni helyzetig.
2019.02.18 21:58

Tucatnyi amerikai vállalat lett kínai és iráni kibertámadás célpontja

Publikálás dátuma
2019.02.18 20:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az elkövetők az iráni és a kínai kormányzathoz köthetőek, Donald Trump elnöki döntései vezethettek a történtekhez.
Iráni és kínai, állami hátszéllel dolgozó hackerek ismét mintegy tucatnyi amerikai vállalat, bank és kormányzati ügynökség számítógépes rendszereit támadták - írta hétfőn a New York Times című napilap. Az újság nevük elhallgatását kérő hírszerzési forrásokra hivatkozva konkrétan megnevezett hármat a közalkalmazott kiberbűnözők célpontjai közül, ezek:
  • a Boeing,
  • a General Motors és
  • a T-Mobile.
A Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Fire Eye nevű, informatikai biztonsággal foglalkozó magánvállalat szintén meg nem nevezett elemzőit idézve pedig azt közölte: a decemberben kezdődött és januárban folytatódott részleges kormányzati leállás idején
a belbiztonsági minisztérium riadót is elrendelt.
A lap információi szerint a hackerek az iráni és a kínai kormányzathoz köthető személyek voltak. Nem világos ugyanakkor, hogy a hackertámadások mennyire voltak sikeresek. Sem az érintett vállalatok, sem a washingtoni kínai nagykövetség munkatársai nem kívánták kommentálni a lap értesüléseit.
Adam Segal, a Külkapcsolatok Tanácsa kiberprogramjának vezetője a kínai hackertámadásokra utalva azt nyilatkozta a lapnak: a kínaiak amellett, hogy katonai információkat is meg akarnak szerezni, elsősorban az amerikai technológia megszerzésére összpontosítanak.
A New York Times elemzése szerint a számítógépes támadások megélénkülése azzal magyarázható, hogy Washington egyoldalúan felmondta a 2015-ben kötött többhatalmi iráni atomalkut, illetve kereskedelmi vitában áll Kínával - vagyis Donald Trump elnöki döntéseinek közvetlen következményeiről van szó. A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy az Egyesült Államok legfőbb ellenfele a kibertérben Oroszország.
2019.02.18 20:11