Kaotikus körülmények között került sor Theresa May 2017. júniusában megalakított kormányának első átfogó felfrissítésére. Még a konzervatív sajtó is lesújtó véleményt alkotott a hétfői forgatókönyvről. Ahogy a The Times fogalmazott, “az elfuserált kormányátalakítás nyilvánvalóvá tette Theresa May tekintélyének teljes hiányát és felelevenítette az adminisztrációjának kompetenciájával kapcsolatos kételyeket”. A The Daily Telegraph úgy tudja, “saját képviselői is nyíltan élcelődtek a kormányfő asszony zavarba ejtő képtelenségén, hogy rákényszerítse akaratát minisztereire”. A kormány egyik tagjától származó értesülés szerint egy honatya May asszonynak a lábbelik iránti közismert szenvedélyére utalva a “tompa tűsarkak éjszakájaként” értékelte a hosszúra nyúlt hétfői eseményeket.
Az átalakulás napja eleve rosszul kezdődött, amikor nyilvánosságra került a hír, hogy Chris Gayling volt és maradó közlekedési miniszter lett a Konzervatív Párt új elnöke. Alig háromnegyed órával később kiderült, a tízórás procedúra nyitányaként e tisztség Brandon Lewisra lett bízva. Theresa May azt az illúziót keltette a kabinet “felrázása” előtt, hogy változtat annak “fakó, férfi és fáradt” jellegén. A közvélemény joggal számított a szebbik nem arányának növelésére, a szigetország multikulturális jellegének élesebb tükrözésére, nem is beszélve a fiatalításról. Ezek a remények a kabinet szintjén nem valósultak meg. Kíméletlen bírálatot gyakorolt, - még ha név nélkül is – az a “mezei” tory képviselő, aki újságírók előtt kijelentette: “A karácsonyi szünet alatt és a Brexit-megállapodás fényében mindenki elfelejtette, hogy a Downing Street 10. működése fabatkát sem ér”.
Két miniszteri tisztség sorsa különösen méltatlanul dőlt el. Justine Greening oktatási miniszter három órán át perlekedett Theresa May-jel, hogy megmaradhasson pozíciójában és a tárcát a társadalmi mobilitás előmozdítására használhassa fel. A miniszterelnök a jóléti portfóliót szánta Putney kerület képviselőjének, aki ezt visszautasította és inkább visszavonult az alsóház hátsó padsoraiba, ahonnan megnehezítheti Theresa May dolgát. Jobban állta a sarat Jeremy Hunt egészségügyi miniszter, akire a főnökasszony az üzleti élet irányítását bízta volna. A kormányfői becsvágyat dédelgető politikus azzal az érvvel őrizte meg beosztását, hogy az ingyenes egészségügyi ellátás, az NHS téli válsága idején kedvezőtlen benyomást keltene a süllyedő hajó elhagyása. Jutalmul a jóléti ügyek is hozzá kerültek.
Az Európai Unióval rokonszenvezők számára sovány vigasz, hogy David Cameron Európáért felelős korábbi államminisztere, a jó svádájú, közkedvelt David Lidington lett a Miniszterelnöki Hivatal új vezetőjeként May kvázi helyettese, noha nem nyerte el az Első Miniszter hangzatos rangját. A kormányfő nem változtatott a legfontosabb tisztségeken, azaz továbbra is Philip Hammond felelős a pénzügyi, Boris Johnson a külügyi, Amber Rudd a belügyi és David Davies a Brexittel kapcsolatos feladatokért.
