Kósa-közelben az állam kedvenc sertésszövetsége

Publikálás dátuma
2018.01.10 06:00
EGYMÁS KÖZÖTT Horváth István és Kósa Lajos: sem a politika, sem az üzlet nem mellékes - Fotó: Tóth Gergő
Százmilliókkal támogatta az állam a Kósa Lajos tárca nélküli miniszter régi barátjának disznóipari szövetségét.

Utólag jogszövegbe írt kormányzati hátszéllel vette át, és tette a sertésipar megkerülhetetlen félállami „civil”-üzleti hibrid ernyőszervezetévé Horváth István az általa elnökölt Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségét (MSTSZ). Horváth most Kósa Lajos alatt államtitkár, de az MSTSZ főnöki székét nem engedi: múlt szombaton éppen egy olyan sajtóközleménnyel hívta fel magára a figyelmet, amiben sajátos PR-akcióként szigorúan disznószakmai guruként védte meg minisztere ismeretlen forrásból sertésvállalkozóvá avanzsáló édesanyját.

Az MSTSZ-t egy hasonnevű régi szakmai szervezetből alakította át Horváth, akit 2012-ben egy mangalicafesztiválon még Fazekas Sándor nevezett meg a kormányzati sertésprogram miniszteri biztosaként. (Az csak később lett kínos, hogy a hivatalos kinevezés mindössze 2014 nyarán érkezett meg, pedig az akkoriban fideszes parlamenti képviselő Horváth addig is biztosként tárgyalt és szervezkedett).

Az egykori szekszárdi polgármester figyelemreméltó előéletéből kitűnik: a földművelésügyi kitérő után nem véletlenül kötött ki a tárca nélküli miniszter Kósa alatt. Helyi forrásaink szerint az államtitkár Kósát szakmai, politikai mentorának tartja, állítólag szűk körben többször emlegette, hogy a hajdúsági rossz nyelvek által Mr. Húsz Százaléknak becézett egykori polgármester kipróbált és bevált politikai gyakorlatát igyekszik meghonosítani Szekszárdon is. Úgy hírlik, a két politikus között már régóta baráti a viszony - a helyi adomák igencsak emelkedett hangulatú szekszárdi szüreti bálokat is emlegetnek.

A trafikmutyis hangfelvételek 2013-as nyilvánosságra kerülése után Horváth mégis kénytelen volt szűkebb pátriája helyett a parlamenti képviselőséget választani. A Hadházy Ákos által közzétett anyagok tanúsága szerint Horváth egy frakcióülésre a városi jelentkezők listájával érkezett, majd akkurátusan végigvették, ki kaphat trafikot közülük. „Az a lényeg, elkötelezett jobboldalinak kell lenni” - adta meg a beszélgetés alaphangját Horváth, aki vélhetően ide sorolhatta a húgát, Horváth Zsuzsannát is, mivel később ő is egy trafikhoz jutott.

Noha a rendőrség nem moccant rá az esetre (sem arra az újabb hangfelvételre, amin Szekszárd fideszes képviselői Horváth jelenlétében arról trécseltek, hogy a város egyik óvodájának uniós támogatásból megvalósított bővítését szándékosan túlárazni tervezik), sajtóhírek szerint a Fidesz a biztonság kedvéért inkább mégis kiemelte a botrányhőssé vált polgármestert Szekszárdról. Horváthnak ezután kellett képviselőként megtalálnia a számítását, és úgy tűnik, ez a sertésbiztoskodással sikerült is.

Ennek legkézzelfoghatóbb eredménye az MSTSZ, aminek az újkori története egy, az államtitkár által jegyzett prezentáció szerint is 2015-tel kezdődik: ekkor lett elnök Horváth, a székhely pedig a herceghalmi állami kutatóintézet címére került. A prezentációból az is látszik, hogy az MSTSZ a legnagyobb iparági játékosokra kiszignált regionális kiskirályságokon keresztül szeretné kézben tartani a helyi szereplőket; az ábrák szerint az elnökségbe például a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonába tartozó Búzakalász 66 Felcsút Kft., valamint a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó Dalmand Zrt. is delegálhat tagot.

Az MSTSZ 2015 szeptemberi metamorfózisa láthatóan Fazekas Sándor vidékminiszter tetszésével találkozott: még az év novemberében százmillió forintos támogatást biztosított a disznószövetségnek „sertés jelölési és nyilvántartási feladatokra”. Hogy mire gondolt, az egy hónap múlva derült ki: az ekkor kihirdetett, sertések jelöléséről szóló minisztériumi rendeletben külön nevesített MSTSZ-t Fazekas arra jogosította fel, hogy a kormányhivatalokkal és a Nébihhel összedolgozva a sertések egyedi nyilvántartásához szükséges feladatokat (füljelzővásárlás, disznószámolás stb.) a konkrét vállalkozásoknál elvégezze. Ez azt jelenti, hogy Horváth szövetsége ellenőrzi a támogatásokat felnyaló cégeknél, így Kósa édesanyjának vállakozásánál is az állatok tényleges meglétét.

Sajtóhírek szerint a gazdák nem lelkesednek az új szervezetért, amiben szerepet játszhat az is, hogy az MSTSZ az általa szedett díjak révén is próbálja maga alá gyűrni a kisvállalkozókat: miközben tagjainak állatonként ezer, a nem tagoknak viszont ezerötszáz forintos éves díjért állítja ki azokat az igazolásokat, amelyekkel a gazdálkodók a tenyészkoca állatjóléti támogatást igényelhetik.

Az MSTSZ eközben a vidékminisztériumtól kapott támogatáson is hízik: 2016-os döntés alapján további 240 milliót kapott a „sertéstartók tevékenységének összefogására”.

A szervezet ebből az évből származó beszámolója szerint nyolcvanmilliós eredményt ért el. Ez nagyjából annak az összegnek felel meg, amit közhasznú tevékenységből bevételeztek – tehát feltehetően annak, amit a gazdáknak ki kellett fizetniük a disznóigazolásokért.

Hogy mi szüksége van egy iparági szervezetnek arra, hogy állami támogatásokból profitot halmozzon fel, arra Horváth tervei szolgálhatnak magyarázattal. Az államtitkár több helyen nyilatkozta, hogy szeretné, ha a tagoknak közös, saját vágóhídja lenne, méghozzá lehetőleg Kelet-Magyarországon. Ha az államtitkár álmainak megfelelően a sertésszövetség tényleg vágóhidat épít az állami támogatásokon megkeresett pénzből, annak vélhetően főnöke családjában is örülni fognak: a Kósa édesanyjának érdekeltségébe tartozó sertéstelep Mátészalkán, Szabolcs megyében található.

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.