Guy Verhofstadt drámai bejelentése az Unió létét fenyegetőkről

Publikálás dátuma
2018.01.09. 20:21
Forrás: GV/Facebook
 Az EU létét fenyegetik a közös értékeket aláásó politikai erők - hangzott el az EP liberális csoportjának évnyitóján.

Az Európai Unió létét fenyegetik az uniós értékeket aláásó kormányok és politikai erők — ezt a drámai bejelentést tette Guy Verhofstadt frakcióvezető az Európai Parlament liberális politikai csoportjának évnyitó tanácskozásán. A képviselőtestület brüsszeli épületében rendezett keddi szeminárium meghívott résztvevői arról cseréltek véleményt, hogy milyen a demokrácia, a jogállam és alapvető jogok helyzete az EU-ban.

A felszólalók egyetértettek, hogy az Európai Uniót fel kell vértezni olyan képességekkel, amelyek birtokában hatékonyabban felléphet a demokratikus intézményeket érő támadásokkal szemben. Többen üdvözölték, hogy a brüsszeli Bizottság az idén jogszabályi javaslatot tesz egy átfogó jogállamisági mechanizmus létrehozására. A liberálisok támogatnák az uniós források “intelligens” alkalmazását is, ami azt jelentené, hogy kivennék a korrupt kormányok kezéből az EU-pénzek elköltését. A politikai csoport kezdeményezésére már az idén beindul az a kísérleti projekt, amelyen keresztül közösségi támogatásokhoz juthatnak a demokráciát és a jogállamot védő civil szervezetek a tagállamokban.

Az Európai Unió szerződéseiben lefektetett értékek be nem tartása egyre több országban ad okot aggodalomra — hangzott el a szemináriumon. A leggyakrabban emlegetett Magyarország és Lengyelország mellett, szóba került Málta, Románia és Bulgária is, mint olyan országok, ahol csorbulnak a demokratikus normák. “A választóvonal nem Kelet és Nyugat között húzódik, hanem azok között a politikusok között, akik a liberális demokrácia, illetve a tekintélyuralmi rendszer hívei” — vélekedett a holland EP-képviselő, Sophie in’t Veldt.

Verhofstadt szerint a népszerűsödő illiberális rendszereket az igazságszolgáltatás függetlenségének a gyengítése, a kritikus hangok elhallgattatása és a választási törvényeknek a hatalom érdekeit szolgáló megváltoztatása jellemzi. Önmagukat keresztény, nemzeti értékeket valló társadalomnak állítják be, amelyben nincs helyük a muszlim migránsoknak. Ez az ideológia nem csak Kelet- és Közép-Európában fertőz, hanem Nyugaton is — mondta a frakcióvezető, kiemelve, hogy a Németországban kormányzó bajor Keresztényszociális Unió például Orbán Viktortól remél ihletet a politikai tevékenységéhez.

Az Emberi Jogok Házának Hálózata nevű nemzetközi szervezet tanulmánya — amelyet szintén kedden mutattak be az EP-ben — magyar, lengyel és horvát példákon illusztrálja, hogy az illiberális politikusok mennyire hasonló kottából játszanak. A rendezvény egyik házigazdája, Frank Engel luxemburgi EP-képviselő, aki a Fidesz pártcsaládjához tartozik, azt mondta, hogy Orbán rendszere az EU források nélkül egyszerűen fenntarthatatlan lenne.

Készül a jelentés Magyarországról
Budapesten tárgyalt a kormánnyal Judith Sargentini európai parlamenti (EP) képviselő, aki a magyar jogállamiság helyzetéről szóló jelentést készíti - közölte Magyar Levente, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Az EP e jelentés alapján dönti majd el, hogy megindítja-e az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárást, ami akár Magyarország uniós szavazati jogának megvonásához is vezethet. Magyar szerint a megbeszélések kifejezetten szívélyesek voltak, ugyanakkor állítása szerint „az EP-képviselő meglepő módon alapvető információkkal nem volt tisztában”, ezért magyar tárgyalópartnerei „felajánlották segítségüket”. Az államtitkár azt is megjegyezte, hogy nem várnak túl sokat a megbeszélésektől, mert „egyértelmű az elfogultság”. (MTI)



Bíró elé álltak az őrizetbe vett brit újnácik

Bíróság elé állt kedden a National Action nevű betiltott brit újnáci csoport hat tagja, akit a múlt héten vettek őrizetbe terrorcselekmény előkészületének gyanújával. Nathan Pryke, Adam Thomas, Claudia Patatas, Darren Fletcher, Daniel Bogunovic és Joel Wilmore a londoni Westminster kerület magisztrátusi bíróságán tartott első meghallgatáson egybehangzóan visszautasította a vádat és mindegyikük közölte, hogy a büntetőeljárásban ártatlannak fogja vallani magát.

A magisztrátusi bíróság az ügyet a londoni központi büntetőbíróság - utcája után közkeletűvé vált nevén az Old Bailey - elé utalta. A büntetőbírósági tárgyalás január 19-én kezdődik. A vádlottak közül az öt férfi brit állampolgár. Claudia Patatas - Adam Thomas élettársa - portugál állampolgárságúnak mondta magát a magisztrátusi bíróságon.

A hat vádlottat nagy területre kiterjedő, előre tervezett akcióban fogták el múlt szerdán. Az egyidejű rajtaütéseket a fegyveres rendőri egységek Cambridge-ben, Banburyben, Wolverhamptonban, Leicesterben és Stockportban hajtották végre. Az őrizetbe vettek életkora 21 évtől 37 évig terjed. A hatóságok gyanúja szerint mindegyikük a náci eszméket hirdető, 2016 decemberében betiltott National Action tagja, és a 2000-ben kelt terrorellenes törvény alapján vették őket őrizetbe. A hatósági tájékoztatásokból nem derült ki, hogy pontosan milyen terrorcselekményre készültek, de a törvény szerint pusztán a betiltott csoportban viselt tagságuk miatt akár tízévi szabadságvesztéssel is sújthatók. 

A National Action magát "nemzetiszocialista ifjúsági szervezetként" írja le. A II. világháború óta ez az első olyan újnáci szervezet, amelyet a brit hatóságok betiltottak. Amber Rudd belügyminiszter a betiltásról hozott tavalyelőtti határozatában rasszista, antiszemita, homofób csoportosulásnak nevezte a 2013-ban alakult szerveződést. Akkori parlamenti felszólalásában kijelentette: a csoport célja a gyűlöletkeltés és az erőszak dicsőítése, és az ilyesminek "nincs helye Nagy-Britanniában".

A National Action betiltása óta nem a múlt heti rajtaütés volt az első őrizetbe vételi hullám. Tavaly szeptemberben négy embert vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy a csoport tagjaiként terrorcselekményeket készítettek elő. Az akkor elfogott gyanúsítottak mindegyike a brit hadsereg katonája volt, őrizetbe vételüket annak idején a brit védelmi minisztérium jelentette be. A kedden bíróság elé állított National Action-tagok egyike, Joel Wilmore is a brit hadsereg egykori tartalékosa.

A National Action betiltásának egyik közvetlen előzménye az volt, hogy a szervezet nyilatkozatban dicsőítette Jo Cox munkáspárti parlamenti képviselő meggyilkolását és a merénylet elkövetőjét. A legnagyobb brit ellenzéki parlamenti erő kétgyermekes, 41 éves képviselőnőjét 2016. június 16-án, egy héttel a brit EU-tagságról tartott népszavazás előtt ölte meg három lövéssel és többtucatnyi késszúrással egy magányos gyilkos, Thomas Mair, akit még abban az évben tényleges életfogytiglani börtönre ítéltek.

Az ítélet indoklása szerint Mair politikai gyilkosságot követett el, és cselekedetét rasszista, újnáci, fehér felsőbbrendűséget hirdető erőszakos eszmék is motiválták.

Szerző

Leégett egy kóser bolt Párizs közelében - Gyújtogatás lehet

Feltehetően gyújtogatás következtében leégett keddre virradó éjjel egy kóser élelmiszerbolt a Párizshoz közeli Créteil-ben. Az üzletre néhány nappal ezelőtt horogkereszteket festettekm - informál az MTI.

Az eset napra pontosan három évvel azután történt, hogy Párizs egyik keleti elővárosában, Vincennes-ben egy dzsihadista túszokat ejtett egy zsidó üzletben, akik közül négy embert megölt. Az áldozatokra Emmanuel Macron francia államfő vasárnap emlékezett a helyszínen, miután a Charlie Hebdo szatirikus hetilap egykori szerkesztősége előtt fejet hajtott azon 12 ember tiszteletére, akik 2015. január 7-én estek áldozatul egy dzsihadista testvérpár által elkövetett iszlamista merényletnek. A nyomozás megállapította, hogy a két támadás elkövetői kapcsolatban álltak egymással.

A Créteil-i üzlethelyiséget hajnali 4 és 5 óra között gyújtották fel, személyi sérülés nem történt, de a bolt teljesen kiégett - közölte Laure Beccuau helyi ügyész. A Promo & Destock nevű márkabolt - amelynek tulajdonosa muzulmán vallású - egyike volt annak a két kóserboltnak a város egyik kisebb bevásárlóközpontjában, amelyekre január 3-án öt horogkeresztet festettek ismeretlenek.  Az ügyész azt közölte, hogy a nyomozók feltételezése szerint szándékos gyújtogatás történt. A náci feliratok néhány nappal ezelőtt felháborodást váltottak ki a zsidó közösség részéről, amely egyértelmű kapcsolatot látott a mostani támadás és a három évvel ezelőtti merényletek között. 

"Három évvel az Hypercacher elleni mészárlás után elítélem a Créteil-i kóserüzlet felgyújtását. Ez az újabb támadás a zsidó közösség ellen szégyenletes provokáció, és azt bizonyítja, hogy fontos folytatni az antiszemitizmus elleni küzdelmet" - írta a Twitteren Aliza Bin Noun, Izrael párizsi nagykövete.  Manuel Valls, aki a 2015-ös merényletek idején francia miniszterelnök volt, egy keddi rádióinterjúban úgy vélte, hogy "az antiszemitizmus mélyen beívódott a társadalomba".

A 90 ezer lakosú Créteil-ben jelentős, mintegy 23 ezer fős zsidó közösség él. Vezetőjük, Albert Elharrar szerint a kóserboltra festett horogkeresztek és a tűzeset között egyértelmű az összefüggés, s a 2015-ös merénylet "megemlékezése napján gyáva cselekedet" történt.  Laurent Cathala, Créteil polgármestere viszont óva intett az "elhamarkodott következtetésektől". Szerinte a bevásárlóközpont a helyi kábítószer-kereskedők egyik színtere, ahol "gyakoriak a konfliktusok a bolttulajdonosok és a dílerek között". Hasonló hangnemben szólalt meg Francis Kalifat, a franciaországi zsidó intézmények reprezentatív tanácsának (CRIF) elnöke is, aki szerint még túl korai lenne következtetéseket levonni az esetből, "jóllehet a jelek arra utalnak, hogy a zsidók ellen irányult a támadás".

A kisvárosban korábban már történt antiszemita jellegű cselekmény. Amikor 2014 végén megtámadtak egy zsidó házaspárt, az akkori francia kormány a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelmet "nemzeti üggyé" nyilvánította.

Szerző