Karácsony: a többség nem lehet ellenzékben! (videó)

Publikálás dátuma
2018.01.10 18:55
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Fotó: /
A Párbeszéd társelnöke, pártja és a szocialisták közös miniszterelnökjelöltje az MSZP budapesti évadnyitóján egyebek mellett arról beszélt, hogy a magyar emberek többsége változásra vágyik, ezért létre kell hozni a változást akarók szövetségét. Közös országot csak közös akarattal lehet létrehozni, ehhez pedig közös ajánlat, közös miniszterelnök-jelölt kell. A fideszes áldemokrácia helyett cél a szociális demokrácia kialakítása, amelynek lényege, hogy az embert állítsa a középpontba, a hatalom legyen az utolsó.    

 Hiába állapodott meg még decemberben külön listákról az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK), a szocialisták továbbra sem mondtak le a teljes ellenzéki oldalt összefogó közös listáról, valamint a közös miniszterelnök-jelöltről. A párt budapesti évadnyitó rendezvényén, a Dürer Rendezvényházban ugyanis szinte az összes felszólaló politikus – így Karácsony Gergely, a Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltje, valamint Kunhalmi Ágnes, a szocialisták budapesti elnöke is – arról beszélt, hogy tetemes előnye ellenére legyőzhető a Fidesz, de ehhez elengedhetetlen az összefogás. – A Fidesz csak ahhoz ért, hogy megossza a népet és az országot, Orbán Viktor ugyanis pontosan tudja, a szövetségben van az erő – jelentette ki Karácsony Gergely. Úgy vélte, a kormánypártokat már kevesebb, mint a választók fele támogatja, ám ez a kisebbség a „legjobban szervezett kisebbség”. – Nekünk az a dolgunk, hogy megszervezzük a többséget, a többség nem lehet ellenzékben – fogalmazott a politikus, Orbán Viktor korábbi, „a haza nem lehet ellenzékben” kijelentésére utalva.

Karácsony Gergely egyébként nem először teszi egyértelművé, hogy csak közös indulással tudja elképzelni a kormányváltást. Vasárnap például a Spinoza Házban beszélt arról, hogy az LMP-t is szívesen látná az ellenzéki összefogásban, ráadásul azt is megjegyezte: ha az ökopárt vezetője is együttműködne, akkor visszalépne Szél Bernadett javára. Lapunk információi szerint egyébként erre nincs esély, az LMP továbbra is önálló indulásban gondolkodik. Kérdéseinkre a párt sajtóosztályán azt közölték, hogy „Karácsony Gergely álláspontja mind a stratégiai, mind az elvi kérdéseket illetően elég gyakran változik az utóbbi időben, ezért az LMP ezek követése helyett inkább a választók valódi problémáival foglalkozik”.

Azt is megjegyezték ugyanakkor, hogy „az LMP továbbra is mindenkivel hajlandó együttműködni, aki korszakváltást akar", de rossz kompromisszumokat nem kötnek, és nem segítik "azok túlélését, akik kétszer kétharmadhoz segítették Orbán Viktort”. Az ellenzék összeborulásának fontosságát mindenesetre sokan felvetették az elmúlt hónapokban, a 168 óra e heti számában például Lányi András beszél egy elvtelen, program nélküli, tisztán technikai megállapodásról. Úgy vélte, a pártok egy ilyen együttműködés során egyértelművé tehetnék: „Semmiben sem értünk egyet, a céljaink nem közeledtek egymáshoz, kizárólag azért fogtunk össze, hogy elhárítsuk a katasztrófát, amit a Fidesz további kormányzása jelentene”.

Kunhalmi Ágnes is komoly kockázatot lát az ellenzéki erők szétaprózódásában, szerinte ugyanis „ha nincs közös miniszterelnök-jelölt és nincs közös lista, akkor automatikusan kétharmada van a Fidesznek”. Mint mondta, be kell fejezni testvérháborút, a baloldalnak pedig nem lehet az az egyetlen célja, hogy kinek a listáján lesz több szavazat. A politikus egyébként láthatóan baloldali hívószavakkal akarta meggyőzni hallgatóságát. Szót emelt például a külföldön dolgozó magyar munkások mellett, akiket az osztrák kancellár a nyugati életszínvonal akadályának lát, ám Orbán Viktor szerinte ezt szó nélkül hagyta. Kunhalmi is megjegyezte, hogy nincs többsége már a kormánynak, több mint 55 százalék ugyanis másra szavazott 2014-ben. – Nemhogy kétharmadot nem akartak nekik adni, hanem már kormányra sem akarták engedni őket – fogalmazott.

Karácsony Gergely beszédében a szociális demokrácia létrejöttét ígérte, a közvélemény-kutatások által mért tetemes Fidesz-előny miatt pedig azzal vigasztalta a hallgatóságot, hogy ha a berlini fal lebontását előre tudták volna, nem is omlott volna le. Szerinte ugyanis mindenki a másikra várt volna.

2018.01.10 18:55

Tartósan vízhiányos időszakot hirdetett a belügyminiszter

Publikálás dátuma
2018.08.16 14:21

Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor augusztus 15-ével hirdette ki az úgynevezett tartósan vízhiányos időszakot - speciális szabályok léptek érvénybe a vízkészletjárulékkal kapcsolatosan.
A vonatkozó előírások alapján a vízhasználónak nem kell vízkészletjárulékot fizetnie tartósan vízhiányos időszakban az öntözés, a halgazdálkodás és a rizstermelés során használt víz mennyisége után - adta hírül csütörtökön a Fővárosi katasztrófavédelmi Igazgatóság.
A járulék kiszámításáról szóló kormányrendelet alapján a tartósan vízhiányos időszak kezdete előtti tizennégy napban, jelen esetben az augusztus 1. és 14. között kivett víz után járó vízkészletjárulék összege húsz százalékkal csökkentendő. A kedvezmények érvényesítésekor fontos eljárási szabály, hogy a vízkészletjárulék-kedvezmény ideje alatt és a tartósan vízhiányos időszak kezdő- és végnapja között mért, vagy számított felhasznált vízmennyiséget fel kell tüntetni a vízkészletjárulékkal kapcsolatos adatszolgáltatásban.
Témák
vízhiány
2018.08.16 14:21

Csak látszólag tiltották meg a felhőkarcoló-építést Budapesten

Publikálás dátuma
2018.08.16 09:30

Fotó: HB Reavis Agora/
A Richternél nem tudnak arról, hogy a kormánnyal informális egyeztetéseken toronyházépítésről tárgyaltak volna. A tilalom nem is valódi, a kabinet bármikor adhat engedélyt 90 méternél magasabb épületekre is.
Jogilag nem áll a valóság talaján a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely keddi kijelentése, miszerint a hazai épületek magasságát korlátozó, júliusban kihirdetett törvény nyomán többé nem építhető 90 méternél magasabb toronyház. A megjelent szöveg szerint ugyanis a kormány kivételes eljárásban ennél magasabb felhőkarcolóméretet is engedélyezhet. Ehhez képest a tárcavezető nem úgy fogalmazott, hogy a jövőben nem élnének az amúgy meglévő lehetőséggel. Valószínűleg nem véletlenül, hisz ilyen szándék híján különösebb gond nélkül kihúzhatták volna a kitételt a törvénytervezetből. De más furcsaságok is tapasztalhatóak a viszonylag egyszerű tartalomhoz képest a Fidesz-körön belüli komoly feszültségekre utaló jogszabállyal kapcsolatban. Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a módosítás elfogadása előtt a kormány három, általuk térségi szinten is jelentős „zászlóshajónak” ítélt magyar társaság, a Mol, az OTP és a Richter számára „informálisan” felajánlotta, hogy kiemelt szerepüket „toronyház formájában is megjeleníthessék”. Erre pedig csak a Mol mondott igent. A törvény hatályba lépésével viszont állítása szerint a lehetőség lezárult. A valóság ezzel szemben az, hogy a kabinet kiemelt nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági, kulturális, sport vagy történelmi ügyek kapcsán akár magasabb épületre is rábólinthat. Az épületmagasság engedélyezése eddig önkormányzati hatáskörbe tartozott, tehát a kormány legfeljebb csak tervei kapcsán egyeztethetett piaci szereplőkkel. Ilyen informális találkozókról azonban eddig nem esett szó – pedig a Mol már tavaly októberben előrukkolt 120 méter magas székháztervével – és az érintettek megkeresésünkre ezt szerdán sem erősítették meg. A Richterben jelenleg nyári gyárleállás van, így nem tudnak többet a felajánlás körülményeiről, de jelenleg ezzel biztosan nem kívánnak élni – tájékoztatta lapunkat Beke Zsuzsa szóvivő. Az OTP-től annyit üzentek, hogy a kérdésben nem tudják munkánkat segíteni. A Mol pedig ismét szinte szó szerint megismételte az ügyben az elmúlt hónapok során kiadott közleményeit. Eszerint a beruházásra van a kerületi helyhatóságtól jogerős építési engedélyük, mindenben a jogszabályok szerint járnak el, a munkálatok az eredeti tervek szerint haladnak. Arról, hogy mindezt a kormány valamely képviselőjének bátorítására tennék, nem tettek említést. Arra a tárcavezető ugyanakkor pontosan utalt, hogy mivel a Mol már a törvény hatályba lépése előtt megkapta a jogerős engedélyeket, rá az nem is vonatkozik. Vagyis mondhatni a kormánytól nincs szükségük se hivatalos, se kávé melletti engedélyre. Bár Gulyás Gergely azt is sugalmazta, hogy a kabinet hétfőn alkotott volna rendeletet, a Magyar Közlönyben ugyanaznap megjelent csomag már csak a hatályos törvény értelmében módosított egyes rendeleteken, annak szellemétől el nem térve. Ebben elsősorban a tervtanácsok feladatait szabályozták. A törvény szerint ugyanis a 65 és 90 méter közötti elképzeléseket e fórumnak is véleményeznie kell, például városképvédelmi szempontból. A magasházkérdés belső feszültségeire jellemző, hogy miután tavaly a Mol előállt a budai Kopaszi-gátra tervezett, 120 méteres felhőkarcolótervével, a Csányi Sándor Mol-alelnökkel és OTP-vezérrel többször nyilvánosan összekülönböző Lázár János még miniszterelnökségi vezetőként a településrendezési törvényt egy kibúvók nélküli, 65 méteres határral egészítette volna ki. Bár aggályai forrásaként a Molt ritkán nevezte meg, érvelése szerint Magyarországon nem látna szívesen az – amúgy 96 méteres – Szent István Bazilikánál magasabb épületet. Bár később szavai szerint elképzelései „nem kaptak többséget”, tárcavezetőként benyújtott egyik utolsó törvényjavaslatában újfent 65 méteres felső határt indítványozott. A választások után, mikor Lázár János már csak egyszerű képviselő volt, a Miniszterelnökség javaslatára a parlament végül az eredeti szándékhoz képest jelentősen gyengített változatot fogadta el. Igaz, szavakban továbbra is a magassági korlátozás előnyeit ecsetelik. 

Égig érő házak

A Molon kívül még legalább két társaság érintett a magasházépítésben. A lengyel hátterű GTC a Twist-Budapest City Tower, a szlovák hátterű HB Reavis pedig az Agora-terven belül húzna fel egy-egy, pont 90 méter magas épületet, egyaránt Angyalföldön, az Árpád-híd közelében. Előbbi a Molhoz hasonlóan már a törvénymódosítás előtt megszerezte az engedélyeket. Utóbbinak viszont már végig kell járnia a jelentősen szigorított engedélyezési lépéseket. Ehhez képest, legalábbis Gulyás Gergely szavaiból következően, velük nem egyezkedtek a háttérben.

2018.08.16 09:30
Frissítve: 2018.08.16 09:30