Karácsony: a többség nem lehet ellenzékben! (videó)

Publikálás dátuma
2018.01.10 18:55
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Fotó: /
A Párbeszéd társelnöke, pártja és a szocialisták közös miniszterelnökjelöltje az MSZP budapesti évadnyitóján egyebek mellett arról beszélt, hogy a magyar emberek többsége változásra vágyik, ezért létre kell hozni a változást akarók szövetségét. Közös országot csak közös akarattal lehet létrehozni, ehhez pedig közös ajánlat, közös miniszterelnök-jelölt kell. A fideszes áldemokrácia helyett cél a szociális demokrácia kialakítása, amelynek lényege, hogy az embert állítsa a középpontba, a hatalom legyen az utolsó.    

 Hiába állapodott meg még decemberben külön listákról az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK), a szocialisták továbbra sem mondtak le a teljes ellenzéki oldalt összefogó közös listáról, valamint a közös miniszterelnök-jelöltről. A párt budapesti évadnyitó rendezvényén, a Dürer Rendezvényházban ugyanis szinte az összes felszólaló politikus – így Karácsony Gergely, a Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltje, valamint Kunhalmi Ágnes, a szocialisták budapesti elnöke is – arról beszélt, hogy tetemes előnye ellenére legyőzhető a Fidesz, de ehhez elengedhetetlen az összefogás. – A Fidesz csak ahhoz ért, hogy megossza a népet és az országot, Orbán Viktor ugyanis pontosan tudja, a szövetségben van az erő – jelentette ki Karácsony Gergely. Úgy vélte, a kormánypártokat már kevesebb, mint a választók fele támogatja, ám ez a kisebbség a „legjobban szervezett kisebbség”. – Nekünk az a dolgunk, hogy megszervezzük a többséget, a többség nem lehet ellenzékben – fogalmazott a politikus, Orbán Viktor korábbi, „a haza nem lehet ellenzékben” kijelentésére utalva.

Karácsony Gergely egyébként nem először teszi egyértelművé, hogy csak közös indulással tudja elképzelni a kormányváltást. Vasárnap például a Spinoza Házban beszélt arról, hogy az LMP-t is szívesen látná az ellenzéki összefogásban, ráadásul azt is megjegyezte: ha az ökopárt vezetője is együttműködne, akkor visszalépne Szél Bernadett javára. Lapunk információi szerint egyébként erre nincs esély, az LMP továbbra is önálló indulásban gondolkodik. Kérdéseinkre a párt sajtóosztályán azt közölték, hogy „Karácsony Gergely álláspontja mind a stratégiai, mind az elvi kérdéseket illetően elég gyakran változik az utóbbi időben, ezért az LMP ezek követése helyett inkább a választók valódi problémáival foglalkozik”.

Azt is megjegyezték ugyanakkor, hogy „az LMP továbbra is mindenkivel hajlandó együttműködni, aki korszakváltást akar", de rossz kompromisszumokat nem kötnek, és nem segítik "azok túlélését, akik kétszer kétharmadhoz segítették Orbán Viktort”. Az ellenzék összeborulásának fontosságát mindenesetre sokan felvetették az elmúlt hónapokban, a 168 óra e heti számában például Lányi András beszél egy elvtelen, program nélküli, tisztán technikai megállapodásról. Úgy vélte, a pártok egy ilyen együttműködés során egyértelművé tehetnék: „Semmiben sem értünk egyet, a céljaink nem közeledtek egymáshoz, kizárólag azért fogtunk össze, hogy elhárítsuk a katasztrófát, amit a Fidesz további kormányzása jelentene”.

Kunhalmi Ágnes is komoly kockázatot lát az ellenzéki erők szétaprózódásában, szerinte ugyanis „ha nincs közös miniszterelnök-jelölt és nincs közös lista, akkor automatikusan kétharmada van a Fidesznek”. Mint mondta, be kell fejezni testvérháborút, a baloldalnak pedig nem lehet az az egyetlen célja, hogy kinek a listáján lesz több szavazat. A politikus egyébként láthatóan baloldali hívószavakkal akarta meggyőzni hallgatóságát. Szót emelt például a külföldön dolgozó magyar munkások mellett, akiket az osztrák kancellár a nyugati életszínvonal akadályának lát, ám Orbán Viktor szerinte ezt szó nélkül hagyta. Kunhalmi is megjegyezte, hogy nincs többsége már a kormánynak, több mint 55 százalék ugyanis másra szavazott 2014-ben. – Nemhogy kétharmadot nem akartak nekik adni, hanem már kormányra sem akarták engedni őket – fogalmazott.

Karácsony Gergely beszédében a szociális demokrácia létrejöttét ígérte, a közvélemény-kutatások által mért tetemes Fidesz-előny miatt pedig azzal vigasztalta a hallgatóságot, hogy ha a berlini fal lebontását előre tudták volna, nem is omlott volna le. Szerinte ugyanis mindenki a másikra várt volna.

2018.01.10 18:55

Tüntetésen álltak ki Debrecenben az eddigi iskolaigazgató mellett

Publikálás dátuma
2018.08.17 21:24

Fotó: Google Street View/
Nem értik a döntést, elégedettek voltak Rózsavölgyi Gábor munkájával.
Több százan tüntettek csütörtökön a debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatójáért az iskola épülete előtt. Az eseményt öreg diákok szervezték, de sok szülő, jelenlegi tanuló és tanár is részt vett rajta – hangzott el az RTL Klub híradójában. A tüntetés résztvevői azt akarják, hogy továbbra is Rózsavölgyi Gábor legyen az igazgató, aki 23 éve vezeti a gimnáziumot. Mellette voksoltak az iskola tanárai, diákjai és a szülői munkaközösség, az oktatási államtitkár mindezek ellenére úgy döntött, nem támogatja a pályázatát. Helyette Türk László helyi fideszes képviselőt nevezte ki öt évre. A csatornának több szülő is arról beszélt: nem értik a döntés okát, elégedettek voltak a régi igazgató munkájával, mert ő a gyerekekkel foglalkozott. Korábban a tankerület úgy reagált, hogy szakmai szempontok szerint döntöttek, mert szerintük eddig jogszerűtlenül működött az iskola.
2018.08.17 21:24
Frissítve: 2018.08.17 21:24

Kudarcos próbálkozás az adósmentésre

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:43

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A kormánypártok bojkottja miatt elmaradt a végrehajtások felfüggesztéséről, az ápolási díjról szóló parlamenti vita.
Súlyos csalódást okozott az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésnapja, amelyen - az ápolási díj emeléséről szóló határozati javaslat mellett - a bírósági végrehajtásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (lényegében a devizahiteladósok terheinek csökkentéséről) tárgyaltak volna a képviselők. Határozatképtelenség miatt azonban még a napirendre vétel is elmaradt. Nemcsak a teljes Fidesz-KDNP-frakció maradt távol, hanem az ellenzék 65 képviselője közül is mindössze 38-an mentek el az ülésre, és a kormány sem képviseltette magát. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott közlemény is azzal intézte el az LMP és a Jobbik által benyújtott indítványt, hogy a  bankok elszámoltak a devizahiteles ügyfelekkel a tisztességtelen árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt, mintegy 30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, így összesen ezermilliárd forintnyi tehertől szabadultak meg a családok. Az ellenzéki pártok napirend előtt felszólaló képviselői sorra cáfolták a kormányzat "megnyugtató" szavait. Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője például emlékeztetett rá, hogy jelenleg 118 ezer végrehajtási eljárás folyik az adós családok ellen, amelyeknek révén reális annak a veszélye, hogy elveszíthetik az otthonaikat. Csak az elmúlt negyedévben 2500 kilakoltatási eljárás indult. Miközben a bankok teljesen érzéketlenek a devizaadós-csapdába került ügyfeleikkel, addig a pénzintézetek összesített nyeresége 700 milliárd forintra növekedett - említette. Ehhez kapcsolódva Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy "az a kormány nem lehet kereszténydemokrata, amelynek a regnálása alatt folyamatosak a kilakoltatások." A végrehajtás egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (tulajdonképpen a kilakoltatási moratóriumról) szóló törvényjavaslat arra hivatkozik, hogy az Európai Unió Bírósága olyan döntést hozott, hogy amennyiben a devizaalapú hitelszerződésekről a pénzügyi intézmény tájékoztatója az árfolyamkockázatokra vonatkozóan nem volt valós, úgy megvizsgálható a szerződések tisztességtelensége. Ugyanakkor a magyar Kúria és a kormányzat erről a szerződésfajtáról szóló döntéseiben nem vette figyelembe ezt az uniós álláspontot. Utalnak arra, hogy Horvátországban egy olyan bírósági ítélet született, amelynek ez volt az indoklása, és emiatt semmisítettek meg devizahitel-szerződéseket. Ezt jogi nyelven úgy hívják, hogy az árfolyamemelkedésből eredő többletkövetelésnek, mint ellenszolgáltatásnak, nincs szolgáltatása, ezért nem is követelhet a pénzintézet ezért plusztörlesztést. Utalnak a Bankszövetségnek egy 2006-ban született tanulmányára, amelyben megállapította, hogy a bankok nem a valós kockázatokra hívták fel az ügyfelek figyelmét, hanem az árfolyamkockázat bagatellizálásával inkább rábeszélték őket. (Emiatt nem is számoltak a törlesztőrészletek elszaladásával a hiteladósok.)    A törvényjavaslat benyújtói azt javasolták, hogy a kérdést megnyugtatóan rendező jogszabály megszületéséig fel kell függeszteni az ilyen jellegű végrehajtásokat, kilakoltatásokat. A lapunk által megkérdezett pénzügyi szakértő, Erdősi Éva egy olyan elképzelést ismertetett, amely a terhek újszerű elosztásáról szól. Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben, amikor a devizahiteleket forintosították és elszámoltak a bankokkal, akkor ez 1,2 millió szerződést érintett. Ha a még élő szerződések esetében ismételt kilakoltatási moratóriumot vezetnének be, azt helyes megoldásnak tartaná. Ám az Országgyűlés előtt fekvő ellenzéki javaslat sem számol azzal, hogy mi is történik a kilakoltatási tilalom megszűnése után. Az eddigi devizaadós próbálkozások nem voltak igazán sikeresek. A magán- (családi) csőd intézménye érdektelenségbe fulladt. A Nemzeti Eszközkezelő a megvásárlásra felkínált ingatlanokkal csak akkor foglalkozhat, ha ahhoz a hitelt nyújtó bank is hozzájárul. A tapasztalat azt mutatja, hogy a pénzintézetnek ez a konstrukció csak akkor éri meg, ha az ingatlant piaci értékének legalább 50 százalékáért nem tudná értékesíteni. Amikor a bank a piacon magasabb áron tudja eladni az ingatlant, mintha az Eszközkezelő venné át, ott nem számít az adós helyzete, csak és kizárólag a profit. Erdősi Éva szerint a devizahitelek folyósítási árfolyamon történő elszámolásánál van jobb megoldás. Tapasztalatai szerint az ügyfelek fizetőképessége a folyósítási ár átlagosan 1,2 szerese. Ezért ekkora terhet kellene az ügyfélnek kifizetnie. A fennmaradó összeget a banknak kellene átvállalnia úgy, hogy a felét a kirótt bankadójából jóváírná. Így az állami szerepvállalás is megtörténhetne, hiszen az adó egy részéről lemondana. Ebben az esetben a többségben lévő tisztességes adósok is jól járnának. Mivel a 2015. évi szerződésállományt tekintenék alapnak, így megvalósulhatna az egyenlő elbánás elve, hiszen minden devizaadóssal ugyanazon az elszámolás mentén történne a tartozásrendezés.

Emelnék az otthonápolási díj összegét

Az LMP és a Jobbik néhány képviselője az ápolási díj jelenlegi díjának felemeléséről nyújtott be határozati javaslatot, amit a kormánypárti képviselők távolmaradásával előidézett határozatképtelenség miatt nem vettek napirendre. Azt javasolták, hogy október 1-től az ápolási díj összege 65 200 forint legyen, majd január 1-től differenciáltan növekedjen a kötelező legkisebb munkabér összegének 50-100 százalékára. A kormány elkötelezett az ápolási díj emelésében, ezért széleskörű párbeszédet indítottak, több szakmai és érdekképviseleti szervezet véleményét is meghallgatták, így az emelésekről vonatkozó döntés az ősz folyamán megszülethet - írta közleményében az Emmi.

2018.08.17 20:43