Előfizetés

Gyermekpornográfia - Senki nem megy börtönbe

Vas András
Publikálás dátuma
2018.01.11. 06:15
Illusztráció/Népszava fotó
A büntetések eltérő mértékében közrejátszott, hogy a súlyosabb ítéletet kapottaknál a bíróság nemcsak a gyermekpornográfiát, de a szexuális visszaélést, valamint a szeméremsértést is megállapította.

Jelentősen enyhítette több, gyermekpornográfiáért megvádolt férfi büntetését a Kaposvári Törvényszék. A grémium az első fokú, letöltendő szabadságvesztésre vonatkozó ítéletét mindannyiszor felfüggesztettre változtatta.

A vádirat szerint két, a 12. életévét még be nem töltött lány úgy döntött, létrehoznak egy Facebook-oldalt és egy hozzá tartozó e-mail fiókot, ahová mezítelen fotókat és videókat töltenek fel magukról. A képeket és a kisfilmeket elkészítették, hozzáférhetővé tették, erre sokan rá is kerestek. A vádlottak azonban nemcsak megnézték, de le is töltötték a fotókat, emellett felvették a kapcsolatot a gyerekekkel. Akadt köztük, aki csak újabb anyagokat kért a lányoktól, mások viszont saját mezítelen fotójukat is elküldték, sőt, voltak, akik találkozót kértek a két gyerektől, s még azt is felajánlották, hogy kifizetik az útiköltségüket. Az egyik lány szülei megtalálták a családi laptopon a férfiak szexfotóit, s feljelentést tettek a rendőrségen, így lebukott a pedofil társaság.

Az ügyészség tizenhárom vádlott ellen emelt vádat, a Siófoki Járásbíróság első fokon három vádlottat 2,5-3 év letöltendő, ötöt 14-22 hónap felfüggesztett börtönre, míg a többieket 280-300 óra közérdekű munkára ítélte. A szerdai kaposvári tárgyaláson a törvényszék tanácsa többek büntetését enyhítette: a letöltendő börtönöket egy év tíz hónap, 2 év; a három év letöltendő börtön helyett, két év, 3 év felfüggesztett börtönre módosította. Az első fokon felfüggesztettre ítélteket jogerősen közérdekű munkára kötelezte, az egyetlen, még nem jogerős közérdekű munka büntetést pedig pénzbüntetésre változtatta.

Sztrájk a betegágyak mellett

Publikálás dátuma
2018.01.11. 06:02
Illusztráció/Fotó: Vajda József
Azt szeretné elérni a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), hogy a kormány mielőbb adjon újabb 40-50 százalékos béremelést az ágazati szakdolgozóknak. Ez a büdzsének 130 milliárdba kerülhet. Ha ezt nem kapják meg, sztrájkot szerveznek márciusra – figyelmeztetett a FESZ, a szakszervezet tegnapi budapesti fórumán.

– A kevés bér miatt egyre nehezebb szakembert találni a betegágyak mellé, ez azzal jár, hogy aki még megmaradt a szakmában, annak a főállásában több ember helyett kell dolgoznia – hangzott el a szakmai eszmecserén. Miként az is: az ápolónők továbbra is sokszor két-három állást vállalnak, hogy a megélhetésükhöz szükséges összeget előteremtsék. Az eddigi béremelések ugyanis nem javítottak érdemben a munka- és az életkörülményeiken.

– A megoldás egyértelműen a béremelés – mondta Soós Adrianna, a FESZ elnöke. Hozzátette: a múlt év végén egyszer már levélben tájékoztatta minderről a miniszterelnököt. Akkor még sztrájkfenyegetés nélkül. Választ nem kaptak. Most újabb levelet írnak a mentős társszakszervezettel, ezután várnak legfeljebb egy hónapot arra, hogy lépjen a kormány. Ha ez nem történik meg, akkor újra írnak, de ezt már sztrájk-követelésként adják majd postára. Soós Adrianna lapunknak úgy vélte: ha az ezt követő tárgyalásokon sem sikerül megállapodni, akkor márciusra megszervezik a sztrájkot.

Minderre gyorsan reagált Cser Ágnes, az MSZ EDDSZ elnöke, aki közölte: a béremelésekről szóló tárgyalás jogát kizárólag maguknak tartják fenn. Jelezte azt is, hogy az EDDSZ 2016-ban aláírt egy bérmegállapodást, és így a sztrájktörvény alapján – szerinte legalábbis – nincs lehetőség munkabeszüntetésre.

Soós Adrianna megjegyezte: örülnénk, ha a dolgozók sztrájk nélkül kapnának béremelést, s az erre irányuló tárgyalásokból senkit nem akarnak kizárni. Ugyanakkor hozzátette: egy szakszervezethez méltatlannak tartják azt, hogy – miután az MSZ EDDSZ korlátozta magát egy vitatható tartalmú megállapodással – megfosztaná a dolgozókat a sztrájktól.

Munkabeszüntetés négy felvonásban
Pénteken folytatólagos munkabeszüntetésbe kezdenek az önkormányzati köztisztviselők, hogy béremelést harcoljanak ki 18 ezer társuknak, akik tíz éve minden fizetésrendezésből kimaradtak. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) 2016-ban kétszer, majd tavaly is próbálkozott a kormány sztrájkkal nyomatékosított meggyőzésével, de sikertelenül. Most januárban kétnapos, februárban három-, majd márciusban már négynapos munkabeszüntetést szerveznek, ha a kormány nem ad azonnali 25 százalékos béremelést ennek a körnek és nem ígéri meg a 3 év alatt teljesülő 50 százalékos emelést. G.E.



Sztrájk a betegágyak mellett

Publikálás dátuma
2018.01.11. 06:02
Illusztráció/Fotó: Vajda József
Azt szeretné elérni a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), hogy a kormány mielőbb adjon újabb 40-50 százalékos béremelést az ágazati szakdolgozóknak. Ez a büdzsének 130 milliárdba kerülhet. Ha ezt nem kapják meg, sztrájkot szerveznek márciusra – figyelmeztetett a FESZ, a szakszervezet tegnapi budapesti fórumán.

– A kevés bér miatt egyre nehezebb szakembert találni a betegágyak mellé, ez azzal jár, hogy aki még megmaradt a szakmában, annak a főállásában több ember helyett kell dolgoznia – hangzott el a szakmai eszmecserén. Miként az is: az ápolónők továbbra is sokszor két-három állást vállalnak, hogy a megélhetésükhöz szükséges összeget előteremtsék. Az eddigi béremelések ugyanis nem javítottak érdemben a munka- és az életkörülményeiken.

– A megoldás egyértelműen a béremelés – mondta Soós Adrianna, a FESZ elnöke. Hozzátette: a múlt év végén egyszer már levélben tájékoztatta minderről a miniszterelnököt. Akkor még sztrájkfenyegetés nélkül. Választ nem kaptak. Most újabb levelet írnak a mentős társszakszervezettel, ezután várnak legfeljebb egy hónapot arra, hogy lépjen a kormány. Ha ez nem történik meg, akkor újra írnak, de ezt már sztrájk-követelésként adják majd postára. Soós Adrianna lapunknak úgy vélte: ha az ezt követő tárgyalásokon sem sikerül megállapodni, akkor márciusra megszervezik a sztrájkot.

Minderre gyorsan reagált Cser Ágnes, az MSZ EDDSZ elnöke, aki közölte: a béremelésekről szóló tárgyalás jogát kizárólag maguknak tartják fenn. Jelezte azt is, hogy az EDDSZ 2016-ban aláírt egy bérmegállapodást, és így a sztrájktörvény alapján – szerinte legalábbis – nincs lehetőség munkabeszüntetésre.

Soós Adrianna megjegyezte: örülnénk, ha a dolgozók sztrájk nélkül kapnának béremelést, s az erre irányuló tárgyalásokból senkit nem akarnak kizárni. Ugyanakkor hozzátette: egy szakszervezethez méltatlannak tartják azt, hogy – miután az MSZ EDDSZ korlátozta magát egy vitatható tartalmú megállapodással – megfosztaná a dolgozókat a sztrájktól.

Munkabeszüntetés négy felvonásban
Pénteken folytatólagos munkabeszüntetésbe kezdenek az önkormányzati köztisztviselők, hogy béremelést harcoljanak ki 18 ezer társuknak, akik tíz éve minden fizetésrendezésből kimaradtak. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) 2016-ban kétszer, majd tavaly is próbálkozott a kormány sztrájkkal nyomatékosított meggyőzésével, de sikertelenül. Most januárban kétnapos, februárban három-, majd márciusban már négynapos munkabeszüntetést szerveznek, ha a kormány nem ad azonnali 25 százalékos béremelést ennek a körnek és nem ígéri meg a 3 év alatt teljesülő 50 százalékos emelést. G.E.