Valahol laknia kellene a munkásnak

Publikálás dátuma
2018.01.11. 06:04
ÚJRAÉLED - Az oroszlányi belváros régi munkásszállása nyártól ismét benépesedhet FOTÓ: OROSZLÁNYI MÉDIACENTRUM/PALOTAI ZOLTÁN
A tavalyi kudarc ellenére nem változtat a gazdasági tárca a munkásszállók építésére kiírt pályázat feltételein. Most is csak önkormányzatok pályázhatnak, 40 százalékos önrésszel.

Varga Mihály ugyan sikerként értékelte a távirati irodának adott múlt pénteki rövid összegzésében a hazai munkaerő mobilitását segítő, tavaly kiírt munkásszálló-építést támogató pályázat eredményét, valójában azonban a konstrukció megbukott. A 9 milliárd forintos keretből mindössze 1,5 milliárdra volt jelentkező, és bármerre járunk az országban, a munkaerőhiányra panaszkodó településvezetők heves kézmozdulattal hárítják el a kérdést, hogy miért nem építenek állami támogatással szállásokat. Ilyen feltételekkel józan település nem vág bele ekkora beruházásba, hisz 40 százalékos önrészt, saját forrást kell beletenni – hangzik a legfőbb érv.

Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legdinamikusabban iparosodó kisvárosa a 7800 lakosú Jászárokszállás, ahol több mint 4 ezer embert foglalkoztat az ipari parkban megtelepült 15 vállalkozás. Gergely Zoltán polgármester szerint elhibázott elgondolás, hogy az önkormányzatok vágjanak bele munkásszálló építésébe, szerinte hasonló pályázatot vállalkozóknak kellene kiírni, az sikeresebb lenne. A jászsági kisváros önkormányzata vállalkozás-párti - mondja, de nem vállalkozó, ami azt jelenti, hogy mindenben segítik a náluk működő cégeket, iparűzési adón kívül például más adónemet nem vetnek ki, de nem akarnak üzleti alapon építkezni, mert nem ez a dolguk.

A környék kistelepüléseiről, de Jászberényből és Szolnokról, sőt Heves megyéből is járnak ide dolgozni, tavaly pedig megjelentek az első ukrán vendégmunkások is a gyárakban. Három helyi vállalkozás máris rámozdult a lehetőségre – támasztja alá érvelését a polgármester. Van, amelyiknek már ki is adták az építési engedélyt munkásszálló építésre, vagy folyamatban van a terv elbírálása. Összesen több mint száz férőhely jöhet létre hónapokon belül Árokszálláson, addig nagy családi házakban és egy jászberényi régi kollégiumban bérelnek férőhelyeket a munkásoknak a náluk működő cégek. Gergely Zoltán ezeknek a befektetőknek adna inkább 30 százaléknyi állami támogatást és kedvezményeket, nem az önkormányzatok szerepvállalását erőltetné.

A tavalyi 9 milliárdos pályázati keretből jó esetben 18 munkásszálló kialakítását tervezte a nemzetgazdasági tárca, amelyekben 4 ezer munkavállaló elszállásolását lehetett volna megoldani. Ettől a valóság fényévekre van, mégsem változtattak a pályázat feltételein. Ennek magyarázatát hiába vártuk a nemzetgazdasági tárcától, többször is elküldött kérdéseinkre egyetlen alkalommal sem érkezett válasz.

Ugyanakkor a pályázat kudarcának csendes beismerése a kormány részéről, hogy a nemzetgazdasági miniszter 2018-ra már csak 5 milliárdos keretet hirdetett meg a tavalyi 9 helyett. Ráadásul kénytelen volt elismerni, hogy eddig mindössze négy új szálló építésére és két meglévő épület felújítására jelentkeztek. Furcsa módon 3 viszonylag kis dél-alföldi település járt az élen az építési pályázaton: a Szeged környéki Mórahalom és Újszentiván, valamint a békési Orosháza. Régi épületeket újítanának fel állami pénzen Zalaegerszegen és Veszprémben, tehát véletlenül sem a legdinamikusabban iparosodó Győr-Moson-Sopron és Vas megyékben.

Inkább bérlet, mint bérlemény

A magyarországi vállalkozások egyelőre nem lelkesednek túlzottan azért, hogy munkásszállásokat építsenek saját dolgozóiknak. A munkaerő mobilitását több éve kutató Sebők Marianna kimutatta, hogy miközben a munkaadók egyre többet hajlandók áldozni a dolgozók megtartására, az eszközökben lassú az elmozdulás. A Corvinus Egyetem oktatójának felmérései szerint a helyi vagy helyközi bérlettámogatás a legnépszerűbb, de ennek még a tizedét sem éri el a munkásszállás támogatása. Sokan látják úgy, hogy a kormánynak inkább ebben a körben kellene népszerűsíteni a dolgozók lakhatásának megoldását és nem az agyonterhelt önkormányzatok nyakába lőcsölni a nem kis teherrel járó építkezéseket.

Orosházának ez 240 millió forintjába kerül, a száz fős szállást egy önkormányzati szántóföldön akarják megépíteni a kisváros fürdőtelepének tekinthető Gyopárosfürdőn. A pályázati kiírásnak ráadásul úgy tesznek eleget, hogy az elvárt tíz évre a hozzájuk települt, 2600 főt foglalkoztató járműipari beszállító Linamar Hungary Zrt. mellett saját önkormányzati városüzemeltetési cégükkel kötnek szerződést a férőhelyek feltöltésére. A szükséges önerőt hitelből akarják fedezni. Nem tudni, miért szereti ennyire az Orbán-kormány a csendes fürdővároskát, de az biztos, hogy hirtelen egy másik nagy építkezés is elindul Gyopárosfürdőn. Több mint háromszáz határvadászt helyezhet el az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a szeptemberre megújuló régi laktanyában – írta meg a múlt héten az oroscafe.hu helyi hírportál.

Szeged mellett, Mórahalmon 178 milliót tesz bele a település a száz fős új épületbe – igaz, a kormány azzal hálálja meg az elsőként jelentkező fideszes képviselő-testület bátorságát, hogy mindjárt odaígért nekik egy 830 millió forintos új szakképző iskolát is, amit még az idén megépíthetnek.

A legérdekesebb mégis Újszentiván pályázata, hiszen itt mindössze 1600 ember él, nincs ipari park, és egyetlen sokezres létszámú vállalkozás sem, amelyik biztosítaná a szállás folyamatos feltöltését. A falunak viszont van egy hatalmas előnye: mindössze 8,7 kilométerre fekszik Szeged belvárosától, a szőregi városrésszel pedig szinte egybeépült. Az újszentiváni önkormányzat projektmenedzsere is ezt hangsúlyozta, amikor a részletek iránt érdeklődtünk. Kovács Gábor szerint egy ideje növekvő nyomás nehezedik rájuk, mert a szegedi ipari parkban működő cégek keresik a szálláslehetőséget a dolgozóiknak, és egyre nő az építő- és a logisztikai vállalkozások munkaerő igénye is, egyre több szerb vendégmunkást alkalmaznak. Ők viszont csak egy felújításra érett ifjúsági szállást tudtak eddig felajánlani az érdeklődő cégeknek. Ezért döntött úgy a kistelepülés vezetése, hogy a már építés alatt álló lakóparkjuk házainak 20 százalékát maguk fejezik be és munkásszállásként hasznosítják. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy négy, egyenként 200 négyzetméteres sorházi lakásban akarnak elhelyezni 20-20 embert, ezekre a férőhelyekre előzetes szándéknyilatkozatot írtak alá több szegedi vállalkozással. A kerítéssel védett területen elférnek a cégek kisteherautói is, ami a fuvarozóknak és építési vállalkozóknak biztonságos megoldást jelent.

A kérdésre, hogy mikorra térülhet meg a majdnem 223 milliós beruházás 40 százalékos önrésze, a projektmenedzser úgy kalkulál, hogy a fenntartási költségek fölött évente 6,7 millió forint bevételt hozhat a szálláskiadás, nem beszélve arról a haszonról, amit a kistelepülés boltjai, éttermei remélhetnek a munkásszállás lakóitól. Nem lesz gyors haszon, inkább hosszú távú befektetés ez - mondta.

A munkásszállás ma jó befektetés

Az oroszlányi ipari park cégeinél 2016-ban 4500 ember dolgozott, s a vállalkozások folyamatosan bővülnek, építkeznek, egyre több munkáskezet igényelnek. A távolabbról érkező dolgozóknak azonban eddig csak nehezen tudtak szállást biztosítani, mert a bányászoknak épült régi munkásszállók használhatatlan állapotban voltak. Ezt ismerték fel ingatlanbefektetéssel és építéssel foglalkozó szegedi vállalkozók, köztük Putnik Ljubomir.

- Miért éri meg felújítani egy lerobbant munkásszállót?

- Főleg azért, mert a felújítás után háromszor annyit ér az épület, mint amennyiért meg lehetett venni.

- Biztos benne, hogy meg tudják tölteni a 260 tervezett férőhelyet?

- Teljesen biztos vagyok benne, mert a környék ipari üzemeibe rengetegen jönnek nagyobb távolságból, nekik szállást kell biztosítani, ráadásul bővítik a kínai tulajdonú kipufogókat gyártó céget, ami új igényeket teremt Oroszlányban, de hasonló a helyzet Tatán is.

- Hol tartanak a munkával?

- Még bontjuk a cserére váró nyílászárókat, gyakorlatilag csak az épület szerkezete marad meg. Az ajtók, ablakok cseréjével, a szigeteléssel és az új hűtő-fűtő rendszer kiépítésével májusra szeretnénk végezni. Első ütemben 190 férőhelyet alakítunk ki, a többit az év második felében.

- Szerződtek már vállalkozásokkal a munkásszálló szobáinak feltöltésére?

- Még nem, de előzetes piackutatáson mértük fel az igényeket. Nem aggódom, nagyon nagy az igény. Bár nem térül meg gyorsan a befektetés, azt is tudom, hogy most több vállalkozó jelent meg Tata, Tatabánya, Oroszlány környékén, hogy munkásszállót alakítson ki. Ebben a térségben ez a jövő.



Az év emberei lehetnek

Publikálás dátuma
2018.01.10. 06:30
Az utolsó mandátumára készülő Putyinnak érezhetően az a célja, hogy a világbéke letéteményesének, első számú biztosítékának láts
Kik befolyásolhatják leginkább Európa idei esztendejét? Erre kerestünk választ, az év embereit nem szimpátia, hanem befolyásolási képességük alapján válogattuk.

A világpolitika alapvetően mindig is a „nagyok” reakcióitól függ. Éppen ezért az év embereit is aszerint mérlegeltük, hogy meglátásunk szerint kik azok a világpolitikai szereplők, akik várhatóan a legnagyobb hatással lesznek Európa mindennapjaira a 2018-as évben. Nem véletlenül jelennek meg az Európán kívüli szereplők, hanem azért, mert a „világbéke”, a biztonság és stabilitás az Egyesült Államok nélkül, romló közel-keleti helyzet mellett elképzelhetetlen. Az Európai Unió pillanatnyi legkomolyabb belső válság is a közel-keleti háborúk, s az ebből eredő menekültválság következménye.

Vlagyimir Putyin. Oroszország új cárja már 2017-ben a világpolitika első számú alakítója lett, s a jelenlegi kilátások mellett 2018-ban még inkább azzá válik. Jelenlegi pozícióját nagymértékben a washingtoni változásoknak, személyesen Donald Trumpnak köszönheti. Évek óta fokozódó nemzetközi elszigeteltsége dacára tavaly abba a kényelmes helyzetbe került, hogy Washington leghűbb szövetségesei is sorba kezdtek állni kegyeiért, és ez vélhetően 2018-ba sem lesz másképpen. Putyin kegyeit kereste a NATO második legnagyobb szárazföldi hadseregével rendelkező Törökország, az olajnagyhatalom Szaúd-Arábia, de a Közel-Kelet sok más befolyásos szereplője, sőt még a trumpi ígéretek betartásában reménykedő izraeli kormányzat is. Putyin szemmel láthatóan élvezte és kihasználta a helyzetet, hogy a hebehurgya, a diplomáciához látványosan nem értő, kiszámíthatatlan Trump ellentétének, a világbéke elsőszámú letéteményesének látszódjon. És mi tagadás, szép eredményeket tud felmutatni a múlt évre, amelyeket idén tovább kamatoztathat. Miközben megnyerte Aszadnak az Iszlám Állam elleni szíriai háborút, tető alá hozta a korábban elképzelhetetlen török-iráni-orosz politikai tengelyt is és az asztanai tárgyalások elindításával gyakorlatilag eljelentéktelenítette az ENSZ égisze alatt akadozó genfi tárgyalásokat.

A szíriai politikai rendezés terén eddig kézzelfogható eredményt, (a feszültségmentesítő övezeteket és a működésüket lehetővé tevő helyi politikai alkukat) csak az asztanai folyamat tud felmutatni. Rövidesen ugyancsak Putyin védőszárnya alatt Szocsiban rendeznek békekonferenciát, és ha eredményt tudnak felmutatni, akkor az Európának is jó, és az Európai Unió is kénytelen lesz lazítani a Moszkvát sújtó elszigeteltségen, főképp annak fényében, hogy Washingtonnal egyre több vitája van (párizsi klímaegyezmény, az egyoldalúan meghozott, az európai gazdasági szereplőket is érintő Oroszország elleni szankciók, szabadkereskedelmi egyezmény…) Putyint márciusban újraválasztják és mivel utolsó elnöki mandátumát kezdi el, minden bizonnyal „történelmi örökséget” készül maga után hagyni. Hogy milyent, az rövidesen kiderül, de minden kezdeményezése, megnyilatkozása arra utal, hogy az orosz politikai-társadalmi berendezkedésen ugyan esze ágában sincs lazítani, a világbéke letéteményesének szerepe igencsak megtetszett neki.

Recep Tayyip Erdogan. A török államfőt épp a közel-keleti helyzet tette világpolitikai szereplővé. A szíriai-iraki válságnak köszönhetően lett megkerülhetetlen, ennek köszönheti, hogy bár épp alapjaiban veri szét az atatürki szekularizált Törökországot és módszeresen számolja fel a jogállamot, sem az EU, sem az Egyesült Államok nem engedheti meg magának a látványos szakítást. Az Unió felé magát a menekültegyezménnyel bebástyázó Erdogan egyelőre Putyin szárnyai alatt lelt menedékre, de érezhetően szeretne kitörni. Regionális vezetőszerepre törekszik, múlt heti párizsi látogatásán is bejelentette, az orosz-iráni-török tengellyel párhuzamosan újabb, immár szélesebb körű szíriai rendezési perspektívákban gondolkodik. A katari és a Jeruzsálem státusa kapcsán kirobbant válságokban is próbált élre állni, s ezekben a globális kihatású kérdésekben az idén is meghatározó szereplő marad.

Fotó: AFP/Bandar Algaloud/Saudi Royal Co.

Fotó: AFP/Bandar Algaloud/Saudi Royal Co.

Mohammed bin Szalmán herceg. A szaúdi trónörökös, az olajkirályság de facto uralkodója közvetlenül nem befolyásolja Európa mindennapjait, de közvetve igen. A radikális társadalmi-politikai reformokba kezdett hercegtől nagymértékben függ a szíriai rendezés, a palesztin-izraeli konfliktus, a katari válság, a jemeni háború, a terrorizmus elleni harc valamint a terrorizmus finanszírozásának kérdése egyaránt. Szalmán azonban kiszámíthatatlan. Miközben 2017-ben olyan látványos lépéseket tett, mint a vahabita papság kiváltságainak megnyirbálása, a mindeddig érinthetetlen királyi család számtalan hercegének letartóztatása korrupciós vádakkal, engedmények a női jogok kapcsán, a királyság olajfüggőségének felszámolása a Vision 2030 reformprogram beindításával, látványosan fegyverkezik is. Az ő döntéseitől nagymértékben függ a katari válság feloldása, a jemeni háború befejezése, de a szíriai rendezés és az izraeli-palesztin kérdés is. 2018-ban talán kiderül, hogy a hadvezér vagy az országépítő kerekedik felül az ifjú, 32 éves hercegben.

Emmanuel Macron. A francia politika új csillagáról 2018 eldönti, üstökös vagy állócsillag. Az Elysée palota új lakója egyértelműen jelezte már, nemcsak az Európai Unió, hanem a világpolitika alakítója is kíván lenni. Elnöki szereplését azzal kezdte, hogy egy új uniós jövőtervet mutatott be, amelynek gyakorlatba ültetése megkezdődhet ebben az évben, de ez azonban nem csak tőle, hanem a német belpolitikai viszonyok alakulásától is függ. Macron ugyanakkor azzal tette le névjegyét a világpolitikában, hogy „problémás”, elszigetelt vezetőkkel kezdett azonnal tárgyalni, mindenekelőtt Putyinnal és Erdogannal, de Donald Trumpot is gyorsan meghívta és fogadta, mindeközben jelezve, hogy a nemzetközi stabilitásban a leghatékonyabb rendezési eszköznek a dialógust tartja. Angela Merkel esetleges meggyengülésével Macron az európai politika number one-jává válhat 2018-ban.

Angela Merkel. Egy ilyen felsorolásból nem hiányozhat Angela Merkel neve. Nélküle szinte el sem tudjuk képzeni az Európai Unió jövőjét. Ő az, aki még Orbán Viktor kormányfőt is képes megfékezni. Igazi stabilizáló erő, ha ő nem lenne, az Európai Unió még széthúzóbb lenne, mint most. Egyszer persze minden korszak véget ér, a politikában senki hatalma sem örök. Ugyan még mindig a német kancellárban bíznak a legtöbben honfitársai közül, mondhatni nincs igazi alternatívája, megítélése már nem olyan, mint a menekültválság előtt. Egy kisebb országnyi embert fogadott be Németország viszonylag rövid idő alatt. Ilyen humanitárius akcióra egyetlen ország sem volt hajlandó. Ám meg is lettek a következményei, a németek jelentős része nem fogadta kegyeibe a kancellárt a „Willkommenskultur” ily mértékű megnyilvánulása kapcsán. A Forsa ügynökség által közölt felmérés szerint a megkérdezetteknek csak 50 százaléka bízik a kancellárban, 2014-ben ez az arány 64 százalék volt. Egyelőre még az sem teljesen biztos, hogy 2018 végén is ő lesz a német kormány feje, hiszen ehhez az kellene, hogy az uniópártok és a szociáldemokraták megállapodjanak a nagykoalíció folytatásáról. Ha ez nem sikerülne, akkor előrehozott választást írhatnak ki, s ez esetben az sem zárható ki, hogy a CDU/CSU nem Merkelt indítja kancellárjelöltként. Ennyire azonban ne szaladjuk előre az időben, hiszen mindannyiunk számára is rendkívül fontos, hogy továbbra is ő határozza meg az Unió arculatát.

Donald Trump. Az egy éve hivatalba lépett amerikai elnöknek mindössze 30-40 százalékos, vagyis alacsonyabb a népszerűségi mutatója, mint bármely másik elődjének volt az első esztendő elteltével.

Már megválasztása is hatalmas megütközést keltett. Az üzleti világból érkezett, politikai értelemben teljesen tájékozatlan, ugyanakkor öntömjénező és indulatainak parancsolni nem tudó – a jelek szerint nem is nagyon akaró - Trump bel- és külföldön egyaránt szinte mindenben igazolta a személyével szemben kezdettől fogva meglévő súlyos fenntartásokat. Első hivatali évét végig beárnyékolta az a vizsgálat, amely azt hivatott kideríteni, volt-e összejátszás a 2016-os elnökválasztási kampány idején Trump környezete és orosz állami szervek között, egyebek közt a demokrata párti ellenjelölt, Hillary Clinton lejáratása érdekében. Ennek a vizsgálatnak a java még hátra van.

Első és mindmáig egyetlen jelentős belpolitikai sikerét decemberben könyvelhette el, amikor sikerült elfogadtatnia a Kongresszussal nagy mértékű adócsökkentési törvénycsomagját, amelytől általában a beruházások fellendülését várják, miközben az amerikai gazdaság ma is mintegy 3 százalékkal nő.

A külpolitikában Trump példátlanul éles hangnemű szócsatákat vív a nukleáris, illetve rakétatechnológiáját erőltetett ütemben fejlesztő Észak-Koreával; közzétette új nemzetbiztonsági stratégiáját, amelyben az amerikai globális pozíciókat veszélyeztető vetélytársként könyveli el Kínát és Oroszországot; valamint bejelentette, hogy Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosaként, és ezzel jelentősen visszavetette a közel-keleti izraeli-palesztin megbékélés esélyeit. Mégis, az, hogy miként alakul 2018, a béke és a biztonság szempontjából nagymértékben rajta áll, hiszen, mint maga fogalmazott Észak-Korea felé, neki nagyobb indítógombja van.

Szerző

A bérlakásokkal visszatérnek a háziurak

Publikálás dátuma
2018.01.09. 06:03
Shutterstock illusztráció
A nagyvárosokban egyre többen választják az albérletet, ami jó üzlet a befektetőknek is. A főváros belső kerületeiben elszaladtak az árak.
Shutterstock 

Shutterstock 

Bár a magyarok döntő többsége még mindig törekszik a saját tulajdonú ingatlan megszerzésére, a statisztikai adatok alapján az utóbbi években némileg többen választják a munkaerőpiaci mobilitást is megkönnyítő albérletet. A jelentősebb megtakarítással rendelkezők – egyelőre zömmel magánszemélyek - ki is használják a növekvő igényt: több tucat lakást, olykor egész emeleteket vásárolnak, hogy azután egy erre szakosodott cégen keresztül kiadják őket.

A KSH idősoros adatai szerint 2017-ben a háztartások 5,2 százaléka piaci áron bérelte az általa lakott ingatlant, miközben 2011-ben még mindössze 3,6 százalék volt arányuk. A nem piaci bérlők – vagyis a szociális, önkormányzati bérlakásokban élők - aránya ugyanakkor gyakorlatilag nem változott: hat év alatt 3,5 százalékról mindössze 3,8 százalékra nőtt. Ezzel együtt némiképp csökkent – 87,6 százalékról 85,2 százalékra – a saját tulajdonú ingatlanban élő háztartások aránya. Az albérletek népszerűsége főként a fővárosban, illetve méginkább a nagyobb vidéki városokban nőtt: itt a háztartások 8, illetve 8,4 százaléka piaci áron bérli a lakást.

A kiadó lakások iránti egyre élénkebb keresletről számolt be Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is. A vidéki nagyvárosokba egyre többen költöznek a munka miatt, az elmaradottabb régiókban hátrahagyott saját ingatlan értéke viszont nem fedezi egy nagyvárosi lakás árát, ezért kényszermegoldás is az albérlet. Az díjak ráadásul a keresetek több mint felét elviszik: a nagyvárosokban átlagosan 130 ezer forintot kell fizetni az albérletért, miközben az átlagkereset nettó 200 ezer forint körül mozog.

Ezt kompenzálhatja némiképp a munkáltatók által adómentesen adható lakhatási támogatás, amelynek összege az idén emelkedik. Tavaly az albérletben élő alkalmazottak a minimálbér 40 százalékát kaphatták támogatásként, 2018-tól a minimálbér 60 százalékát. Mivel a minimálbér is emelkedett, a munkáltató januártól akár havi 83 ezer forint támogatást is adhat dolgozóinak.

A lakások felét feketén adják ki
Összesen 321 ezer lakásban éltek bérlők 2016-ban, ezek túlnyomó részét, 260 ezer lakást magánszemélyek adták ki. A G7 gazdasági portál által ismertetett adóhatósági adatok szerint ugyanakkor csak százezer ember vallott be jövedelmet lakáskiadásból, összesen 85 milliárd forint bevételt jelentettek. Bár vannak, akik több lakást is kiadnak, az nem valószínű, hogy egy lakáskiadóra átlagosan 2,6 kiadott lakás jut, valószínű tehát, hogy a lakások legalább felét feketén adják ki. Vagyis, ha a piac csak tíz százalékot tisztulna a lakáskiadás adóterheinek csökkentése miatt, az hárommilliárd forint többletbevételt jelentene a költségvetésnek – véli a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az idén elvileg olcsóbb is lehetne az albérlet, hiszen januártól már nem kell a bérleti díjakból származó bevétel után a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja). Ez elsősorban a fővárosi albérleteket érintheti, jellemzően ezeknél lépte át az éves jövedelem az egymillió forintot, ami után az ehot meg kellett fizetni. Mindez Balogh László szerint fehérítheti a piacot: várhatóan többen fogják a tényleges bérleti díj bejelentésével kiadni lakásukat. A bérleti díjak viszont nem csökkennek, hiszen annak, aki eddig nem fizette meg maradéktalanul a lakáskiadás után a közterheket – márpedig a lakáskiadók mintegy fele valószínűleg így tett (lásd keretes írásunkat) -, az adócsökkentés nem hoz megtakarítást.

Ezzel együtt – éppen a fenti változások miatt is - egyre jobban megéri kiadási céllal ingatlant vásárolni. A befektetési célú lakásvásárlások aránya a fővárosban már eléri a 40 százalékot, országosan mintegy 30 százalékra tehető. A piac pedig egyre koncentrálódik: mind több olyan befektető lép be a piacra, aki nem egy-két lakást vesz, hanem nagyobb portfólió kialakítására törekszik. Egyelőre még magánszemélyekről van szó, hiszen ebben a formában jobban megéri a lakáskiadás, mert csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetni, míg cégként ÁFÁ-t és társasági adót is kellene fizetni, az osztalékot terhelő közterhekről nem is beszélve.

Ezek a modern háziurak a régebbi társasházakban egész szinteket igyekeznek megvásárolni. Balogh László szerint ez főként a fővárosi belső kerületekben jellemző, ahol a rövidtávú, turistákat célzó kiadás dominál. Ezt egy szintén idei könnyítés is segíti: az ingatlanjukat lakáshotelként hasznosítók már nemcsak egy, hanem három ingatlan után is választhatják a tételes átalányadózást, ami évente 38 400 forint lakásonként. A bulinegyed rövidtávú lakáskiadásának piacán ugyanakkor komoly változásokat hozhat az erzsébetvárosi szórakozóhelyek nyitvatartásáról szóló februári népszavazás. Ha éjfélkor valóban bezárnak majd a szórakozóhelyek, a környék kevésbé lesz népszerű a fiatal turisták körében, emiatt már akadnak is olyan vevők, akik az adásvétel megkötésével inkább kivárják a népszavazást.

Kicserélődhetnek a tulajdonosok a bulinegyedben
Átszabhatja a környék lakáspiacát a februári, erzsébetvárosi népszavazás, ahol a lakók arról döntenek, bezárjanak-e éjfélkor a szórakozóhelyek.
A fővárosi „bulinegyedben” az utóbbi öt évben a fővárosi átlagnál nagyobb mértékben emelkedett a kiadó lakások bérleti díja, illetve az eladásra kínált lakások átlagos négyzetméterára. Az ingatlan.com adatai szerint a VII. kerületben 2013 óta 124 százalékkal, 550 ezer forintra emelkedett az eladásra kínált lakások átlagos négyzetméterára, az egy négyzetméterre vetített bérleti díjak pedig 95 százalékkal, mintegy háromezer forintra nőttek. Az V. és a VI. kerületben több mint 120 százalékkal nőtt az eladó lakások átlagos négyzetméterára, az albérleteknél pedig 82 illetve 93 százalékos drágulás történt. Összehasonlításul: a budapesti átlag-áremelkedés az eladó lakásoknál 82, az albérleteknél pedig 83 százalékos volt az elmúlt öt évben.
Az árakat a külföldi turisták hajtják fel, akik körében igen népszerűnek számít a bulinegyed. Ebbe azonban már némiképp beleszólt az V. és VI. kerületi önkormányzat tavaly év végi rendelete, amelynek értelmében - a VIII. kerülethez hasonlóan - csak akkor üzemeltethetik szálláshelyként a tulajdonosok a lakásukat, ha ahhoz a többi lakó is hozzájárul.
Ha pedig most a népszavazás eredményeként éjféli bezárásra kötelezik a szórakozóhelyeket, kevésbé lesz vonzó a környék a szórakozni vágyó külföldiek számára. Ez az erzsébetvárosi eladó és kiadó lakások árára is hatással lehet. Egyes lakásoknál árcsökkenés is elképzelhető, nagyon jelentős áresésre azonban nem kell számítani, hiszen a lakáshotelként üzemelő ingatlanok jó helyen lévő, kiváló minőségű, felújított lakások, amelyek iránt élénk a kereslet. Így egy eseteleges tiltás esetén várhatóan inkább a tulajdonosok és a bérlők cserélődnek majd ki. Ha viszont nem az éjféli bezárás mellett döntenek az erzsébetvárosiak, akkor VII. kerületi - valamint az V. és VI. kerületi - lakások eladási ára és bérleti díja a jövőben is a fővárosi átlagot meghaladó mértékben emelkedhet.

A bérlakásportfólió kialakításának másik jelentős terepét az újépítésű lakások jelentik. Ezekben a lakóparkokban többtucat lakást is megvesznek a befektetők, majd egy ingatlanbérbeadás-menedzsmenttel foglalkozó cégen keresztül rögtön ki is adják. Ilyen vállalkozásokat sok esetben maguk a beruházók hoznak létre, tevékenységükért pedig – az ingatlanközvetítőkhöz hasonlóan - a bevétel mintegy 10 százalékát kérik el. De nem csupán a bérlő felhajtásával foglalkoznak, hanem az ingatlannal kapcsolatos egyéb feladatokat – karbantartás, bérleti díjak beszedése - is elvégzik. E szolgáltatást is nyújtó beruházók komoly versenyelőnyre tesznek szert, hiszen a befektetési céllal vásárlók válláról komoly terhet vesznek le.

A bérlők pedig hajlandók egy kicsit többet fizetni azért, hogy átláthatóbb körülmények között bérelhessenek lakást. A bérlői kör ugyanis itt kevésbé a kényszerből költözők közül kerül ki, mint inkább a pályájuk elején járó, de már jó fizetéssel rendelkező fiatalok közül, akik még nem döntötték el, hol szeretnének letelepedni. Balogh László megjegyezte: egyre több olyan bérlő is megjelenik ezekben a lakásokban, akik rendelkeznek ugyan saját ingatlannal, de kevésbé jó környéken, így annak kiadásával és némi különbözet megfizetésével gyors minőségi ugrást érhetnek el lakókörnyezetükben.

Másfélmillióan ingáznak naponta
Nem minden munkavállaló tud vagy szeretne munkahelye miatt elköltözni: a dolgozók több mint harmada – mintegy másfél millió munkavállaló – napi szinten ingázik munkahelye és lakhelye települése között. Ez az arány pedig az elmúlt öt évben nem változott érdemben – derül ki a KSH 2016-os mikrocenzusából. Országosan ugyanakkor vannak eltérések: Pest, Heves, Fejér, Komárom-Esztergom, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében magasabb az ingázók aránya – itt a dolgozók csaknem fele másik településről jár be dolgozni.
A naponta ingázók több mint fele, 900 ezer munkavállaló lakóhelyének megyéjén belül ingázik, 277 ezren másik megyében, de az adott régión belül járnak be munkahelyükre,182 ezren másik régióban dolgoznak, mint ahol laknak, 72 ezren pedig külföldre járnak át napi szinten dolgozni. Utóbbiak aránya az elmúlt 15 évben fokozatosan emelkedett: a 2001-es népszámlálás a külföldre ingázók arányát még 1 százalék alatt mérte, 2016-ra ez 4,6 százalékra nőtt. A határ túloldalán munkát vállalók a legnagyobb arányban továbbra is a két osztrák határ menti megyében Győr-Moson-Sopronban és Vasban élnek (24, illetve 13 százalék), de jelentős növekedés volt etéren Baranyában is, ahol a naponta ingázó foglalkoztatottak 6 százaléka külföldön dolgozik.
Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb településen él valaki, annál valószínűbb, hogy egy másik településen kell munkahelyet keresnie: míg a megyei jogú városokban az ott élők 16 százaléka ingázik, a többi városban lakók 39, a községekben élőknek pedig már a 63 százaléka végzi munkáját másik településen. Ágazatok szerint a bányászat és kőfejtés területén, az építőiparban, a szállítás és raktározás terén, illetve a feldolgozó iparban a legmagasabb – 50 százalék körüli – az ingázók aránya, míg a legtöbb helyben dolgozó az ingatlanügyletek, a közigazgatás és az oktatás területén foglalkoztatottak közül kerül ki.



Szerző