Áder kitűzte a választás időpontját

Publikálás dátuma
2018.01.11 11:15
Fotó: Népszava
Fotó: /
Hazánk ötödik köztársasági elnökeként, élve az Alaptörvényben rám ruházott felelősséggel - külön köszöntve az először szavazó fiatalok százezreit, és tisztelegve az első szabad választások emléke előtt -, a 2018-as általános országgyűlési választásokat április 8-ára írom ki  - olvasható Áder János csütörtöki közleményében.

Megírtuk: Az utóbbi négy országgyűlési választás alkalmával Magyarország polgárai mindig április első felében nyilváníthattak véleményt. Legutóbb 2014. április 6-án szavazhattunk Áder döntése nyomán. A Népszavának korábban nyilatkozó szakértők is a most bejelentett időpontra időzítették a voksolást. 

– A Fidesz számára mozgósítási szempontból az a legjobb ütemezés, ha húsvét után, de majális előtt választunk. Orbán Viktor miniszterelnök még kiaknázhatja a legnagyobb keresztény ünnepben rejlő kampányerőt, elhangozhatnak az útbaigazítások a szószékről, ugyanakkor még hátravan a baloldal relatíve nagy ünnepe és közösségi élménye, a ligeti majális – vélekedett Ceglédi Zoltán. A politikai elemző szerint Áder János továbbra is csak egy fideszes politikus, valószínű, hogy ilyen, a pártjának kedvező időpontot választ.

Juhász Attila a szavazás legvalószínűbb időpontjának április 8-át tartotta. A Political Capital vezető elemzője szerint a kormányoldalnak nem érdeke több időt adni a választási együttműködés kialakításával megkésett ellenzéki pártoknak, de ennek nincs különösebb jelentősége.

A választáshoz kapcsolódó határidőket a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg a kitűzést követően. A választási eljárásról szóló törvény szerint a Nemzeti Választási Iroda a szavazás előtt 48 nappal mindenkit értesít arról, hogy kinek, hol, melyik szavazóhelyiségben kell leadnia a voksát. A hivatalos kampányidőszak a választás megelőző 50. napon kezdődik, április 8-ai választást feltételezve ez február 17. Juhász Attila szerint a legintenzívebb kampányszakasz a választást közvetlenül megelőző 1-2 hét, sok választó ugyanis csak ekkor kezd el figyelni a politikára, és gondolkodni azon, kire szavazzon.

Ceglédi viszont úgy vélekedett, nincs olyan, hogy „a” Fidesz kampánya. – 2010 óta a kormány faltól-falig, januártól-decemberig zajló kampányában élünk, ez az egyik fideszes kampányerő. Hazugság, hogy ez valami neutrális, közérdekű tájékoztatás lenne – hangsúlyozta a politikai elemző. Ceglédi szerint a másik ilyen a CÖF-fel és más álcivil szereplőkkel létrejövő, szintúgy fideszes kampány. A harmadik lenne maga a párt, erre van talán a legkevésbé szükségük a szakértő szerint, nem véletlen, hogy a kormányzati „tájékoztató” kampány már hivatalosan is össze-összefolyik a párt kampányelemeivel. Arra a kérdésünkre, hogy idén mi lehet a fajsúlyos elem, a politikai elemző azt mondta: az, hogy a Fidesz milyen negatív kampányba kezd, ki mellé kerül a bohóc, kit és hogyan, kivel akarnak kicsináltatni.

Választás előtti határidők
FEBRUÁR 9  - A csaknem 7,9 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választásra jogosult állampolgárt ezen a napon kezdik értesíteni arról, hogy felvették őket az országos választási névjegyzékbe.
FEBRUÁR 17 - A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart.
MÁRCIUS 5 - A jelöltek a hivatalos kampányidőszak megkezdése után két hétig gyűjthetik az ajánlásokat. Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a törvény szerint legalább ötszáz, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges.
MÁRCIUS 6 - A pártok országos listáit legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni a Nemzeti Választási Irodának (NVI).
MÁRCIUS 24 - A 2014-es választásokhoz hasonlóan, idén áprilisban is leadhatják voksaikat a nem magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok. Ők legkésőbb két héttel a választások előtt vetethetik fel magukat a központi névjegyzékbe.
ÁPRILIS 6 - Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, eddig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre.
ÁPRILIS 7 - A határon túliak levélszavazatainak eddig az időpontig kell megérkezniük az NVI-hez.
ÁPRILIS 8 : A szavazás napja

Szerző
2018.01.11 11:15

A Sándor-palotához vonulnak a jobbikosok

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:42

Fotó: Facebook/ Jobbik Magyarországért Mozgalom/
Átvonultak a Lánchídon, majd a Sándorpalotához sétálnak a Jobbik rabszolgatörvény ellen tüntető szimpatizánsai.
Közel száz Jobbik-szimpatizáns és képviselő indult el a Kossuth térről a Lánchíd irányába, hogy hídfoglalással tiltakozzanak a – valószínűleg szabálytalanul elfogadott – rabszolgatörvény ellen.
A magyar zászlókat és transzparenseket lengető tömeg,átvonult a Lánchídon, miközben azt skandálták, hogy „Tolvaj Fidesz, hazaárulók, Orbán takarodj!”  A demonstálók magukkal viszik a Parlamentben bemutatott molinójukat is, és terveik szerint a Sándor-palotához mennek, hogy Áder Jánostól követeljék: ne írja alá az évi 400 túlórát is megengedő, a multik kedvéért bevezetett rabszolgatörvényat.
2018.12.12 14:42
Frissítve: 2018.12.12 14:43

A közigazgatási bíróságoknak is zöld utat adtak

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:38

Fotó: / Molnár Ádám
A kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták.
Simán megszavazta szerdán az Országgyűlés – az LMP-s Ungár Péter, valamint Széll Bernadett szirénázása és komoly sípolás közepette – a közigazgatási bíróságok felállítását. Az MTI összefoglalója szerint a kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el a parlament. A hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem szavazattal. A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék – a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására – Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel. Mint megírtuk, ennek értelmében a kormány „házi bíróságaiként” is emlegetett, önálló közigazgatási bíróságokra terelik át az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvitát, az adó-, építéshatósági vagy választási ügyektől egészen az adatkérési-, vagy sajtóperekig. Az aggályok egy része abból fakad, hogy az új bírósági szervezet bíráinak egy része a közigazgatásból érkezik, bár saját kérésükre – elvben – az összes mai közigazgatási bírót átveszik majd. A bírói pályázatoknál 80:20 arányban veszik majd figyelembe a közigazgatási, illetve a bírói tapasztalatot, így sokan az államigazgatásból kerülnek majd át. A „házi bíróság” jelleget erősíti, hogy a csak 2020. január 1-től működő új bírósági rendszer igazgatási feladatait az igazságügyi miniszter látja el, jelen esetben Trócsányi László, aki a törvénytervezet is jegyzi. Ő dönt a bírói pályázatoktól kezdve a költségvetési ügyekig minden érdemi ügyben. A közigazgatási bírósági rendszer kétfokú, a közigazgatási törvényszékek mellett létrehozzák a Közigazgatási Felsőbíróságot, amely – ahogy a Kúria a rendes bíróságok esetében – az ítélkezés mellett jogegységi feladatokat is ellát. Ennek elnöki posztjára Patyi Andrást választhatják majd meg.
2018.12.12 14:38