Akkor hát szavazzunk!

Az életet csak hátratekintve lehet megérteni, de élni előre nézve kell, írta Sören Kierkegaard dán filozófus, és ezt azért nem árt észben tartanunk, amikor azon tépelődünk, hogyan jutottunk el ehhez az április 8-hoz. Ha megéljük, hová jutott az ország nyolcévnyi Fidesz-kormányzás után, ha végiggondoljuk, miért várhatná a kormányfő papíron nyugodt éjszakákkal az áprilist, és mégis miért félhet attól, amiben mások reménykednek. Hogy utólag igaznak bizonyul az a felmérés, amely szerint a nemzet hetven százaléka kormány-, sőt rendszerváltást akar. Hogyan jutottunk el addig, hogy sokan azon tűnődnek ma, leváltható-e még egyáltalán az Orbán-rendszer a liberális parlamentarizmus keretei között, holott a demokrácia már csak nyomokban létezik, a Fidesz következő ciklusa meg azt vetíti előre, hogy írmagja sem marad a civil szerveződéseknek, a sajtószabadságnak, az önkormányzatiságnak, de még az ellenzéki politikai alakzatoknak, Európának sem. Hogy felszámolnak minden autonómiát, ami befeszülhet az egypártrendszerrel szemben. Hogy tényleg kiteljesedik az „illiberális demokrácia”.

Komoly elmék azon gondolkodnak, bojkottálni kell-e azt a rendszert, amely saját érdekeinek megfelelően módosította a választási törvényeket. Amely hatalom még a saját alaptörvényének is ellentmondó eszközzel él, hogy a választások előtt három hónappal anyagilag megfojtsa az ellenzéket. A bojkottnak ma már semmi értelme, bojkottálni 2014 után kellett volna. Az ellenzéknek tiltakozásul kivonulni a Parlament elé, de ezt a „labdaházi esküt” is sikerült a Fidesznek elkerülnie: addig csócsálta szanaszét az ellenzéket és csócsálta az szét önmagát, amíg a kölcsönös bizalmatlanság és egymás zsigeri utálata lehetetlenné tett minden összefogást.

Maradt a kibékíthetetlen ellentmondás a kormánypárt közvélemény-kutatásokban megmutatkozó hatalmas fölénye és a változást akaró hetven százalék között. Más oldalról a bizonytalanok és a pártot nem választók negyven százaléka. A kormánypártnak így nem is volna semmi más dolga, mint amit a kormányfő tesz: mindenáron egyben kell tartania a Fidesz kétmilliós bázisát, és el kell érnie, hogy minél kevesebben menjenek el szavazni, mert akkor a saját táborának és a sunyi választási törvényeknek köszönhetően ismét teljhatalmat nyerhet a következő parlamentben.

Nem véletlen Karácsony Gergelynek, a szocialisták kormányfő-jelöltjének mondata: „a többség nem lehet ellenzékben”. Furcsát mondunk: ezért kell támogatni a V18 alakulat baloldali és konzervatív volt minisztereit, államtitkárait, akik arra ösztökélnek mindenkit, éljen állampolgári jogával. Április 8-án mindenkinek el kell mennie szavazni, szavazzon bárkire az ellenzékben, szavazzon bár érvénytelenül, mert ez volna a rendszer igazi bojkottja. Az, ha a szavazati arányok bizonyítanák legalább, a társadalom többsége nem akar folytatást. Ha nem így lesz, a kormány ismét belehazudhatná a világ szemébe: aki nem ment el voksolni, az is támogatja a Fideszt.

Szerző
2018.01.12 07:15

Havi 1,4 millióval nem számolnak el az EP-képviselők

Publikálás dátuma
2018.09.26 06:00

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Az Európai Unió Törvényszéke elutasította az újságírók által benyújtott keresetet, vagyis egyelőre nem lesz nyilvános, az Európai Parlament tagjai mire költik havi a költségtérítésüket. A titkolózás viszont nem lesz sokáig fenntartható.
Remélem, az Európai Parlament (EP) mihamarabb eleget tesz annak a jogos társadalmi elvárásnak, hogy elszámoltassa a tagjait hivatali költségeikről — így reagált lapunknak Heidi Hautala finn zöldpárti EP-képviselő az Európai Unió Törvényszékének keddi döntésére. Határozatukban a bírák megállapították: a képviselők kiadásainak az ellenőrzése az EP hatáskörébe tartozik. Egyúttal helybenhagyták azt a döntést, amelyben a parlament megtagadta, hogy újságírók – köztük az Átlátszó oknyomozó portál munkatársai –hozzáférhessenek az EP-képviselők napidíjára, utazási és hivatali költségeik megtérítésére vonatkozó dokumentumokhoz. A törvényszék érvelése szerint a kérelmezők nem tudták kellőképpen megindokolni, miért van szükség a képviselők személyes jogainak korlátozására, ami együtt járt volna adataik továbbításával. Az Európai Parlament tagjai – a fizetésük mellett – havonta 4400 eurót (körülbelül 1,4 millió forintot) kapnak hivatali és adminisztratív költségeikre. Ennek elköltéséről nem kell számot adniuk. Az újságírók pereskedése és a civilek petíciói ráébresztették a képviselő-testületet, hogy inkább előbb, mint utóbb meg kell reformálnia a visszaélésekre módot nyújtó költségtérítési rendszert. Az erről szóló belső viták zárt ajtók mögött zajlanak az EP elnökéből és 14 alelnökéből álló grémiumban, a Büróban, amely a nyári szünet előtti utolsó ülésén nem tudott egyetértésre jutni a szükséges lépésekről. A testület valamennyi néppárti és néhány szocialista tagja leszavazta az előterjesztést, amely megszigorította volna a pénzköltés szabályait. A testület szeptember 11-re összehívott tanácskozásán pedig az elnök és az alelnökök többsége nem állt ki amellett, hogy a témát újra napirendre tűzzék. – A törvényszéki ítéletnek az az üzenete, hogy a reformot haladéktalanul végre kell hajtanunk - hangsúlyozta lapunknak Heidi Hautala, aki a reformot előkészítő parlamenti munkacsoport tagja.  – A parlament nem követelhet nyitottságot és átláthatóságot másoktól, miközben önmagát kivonja a követelmények teljesítése alól – mondta Hautala, hozzátéve, hogy a Bürónak ismét foglalkoznia kell a költségtérítés ellenőrzésének a bevezetésével. Ha az EP vezető testülete továbbra is gátolni fogja a reformot, akkor a Zöldek az EP Eljárási Szabályzatának módosításával próbálják majd elérni a változtatást. Ezt a parlament plenáris ülésének kell jóváhagynia.
2018.09.26 06:00
Frissítve: 2018.09.26 06:00

Fogaskerekek között beszélt az élet matematikájáról Orbán

Publikálás dátuma
2018.09.25 22:14
Orbán Viktor az EuroSkills 2018 ünnepi megnyitóján
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Nem, ez nem egy futurista lázálom: a miniszterelnök az Euroskills megnyitóján, ipari díszletek között méltatta Magyarország „világszínvonalú szakmunkásait”. Akik valószínűleg külföldön inkább próbálnak szerencsét, hiszen itthon közel 84 ezer betöltetlen álláshely maradt.
Európa kiváló szakemberek képzésével dolgozhatja le versenyhátrányát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az EuroSkills Budapest 2018 - a szakmák Európa-bajnokságának ünnepélyes megnyitóján. Orbán szerint a fiatalok valójában sorsdöntő mérkőzés részesei, melyet a világ különböző földrészei vívnak egymással. „Európa öregszik, népessége fogy, ezért komoly versenyhátrányban van.Ezt a hátrányt kiváló szakemberek képzésével dolgozhatjuk le, vagyis Európa akkor nyeri vissza újra az erejét, ha mi neveljük fel és képezzük ki a világ legjobb szakmunkásait” - fogalmazott a miniszterelnök. 
Orbán Viktor szerint Magyarországnak világszínvonalú munkásai vannak, akikre büszke az ország, és akiket megbecsül. A magyarok a szellemi és fizikai erejükre, tudásukra és munkájukra számíthatnak - idézi szavait az MTI.
A legfennköltebb retorikai képek azonban csak ezután következtek: Orbán elmagyarázta, hogy – miként a szakmáknak – úgy az életnek is van matematikája. Az élet matematikájának alapképlete, hogy ha nincsenek fiatalok, nincs jövő sem. Ha megszületnek és vannak fiatalok, de úgy érzik, nincs jövőjük, akkor az országuknak sincs jövője. Ha az országoknak nincs jövője, akkor Európának sincs, és eltűnik minden, ami kétezer év alatt a földrészen létrejött – mondta a miniszterelnök.
A gazdasági statisztikák matematikája azonban nem kedvez Orbánnak: a napokban derült ki, hogy közel 84 ezer betöltetlen álláshely van ma Magyarországon – ennek több mint negyede az iparban –  miközben tavaly 25 ezer és 2016-ban pedig 29 ezer  ember hagyta el az országot, külföldön próbálva szerencsét. A „kalandvágyból itthon maradók” helyzete sem könnyű – legutóbb a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége  hívta fel rá a figyelmet, hogy a munkába álló fiatalok 25 százaléka funkcionális analfabéta, vagyis nem érti a rábízott feladatot. Az MGYOSZ ezért a kormánytól kérte, állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség korhatárát, hogy ne képzetlen pályakezdők essenek ki az iskolapadból.
2018.09.25 22:14
Frissítve: 2018.09.25 22:17