Kezdődött azzal, hogy ráeresztették Magyarországról Németországra a menekülteket 2015-ben. Méghozzá úgy, hogy megüzenték, aki segíteni mer a Keletinél, ne számítson kormánypénzre. Majd villámgyorsan előálltak a mifelénk rosszízűen hangzó határkerítés ötletével, amit a fanyalgó értelmiség kezdetben csirkehálónak nevezett. A csirkeháló végül komplett határvédelmi rendszerré nőtte ki magát, melyre egyre többet lehetett költeni. Úgy kezdtek röpködni a milliárdok, hogy nem győztük kapkodni a fejünket.
Most felsejlett, milyen eszement költséget emésztett fel eddig Európa legújabb védőbástyája. Harangozó Tamás MSZP-s képviselő jó ideje bombázta a különféle hatóságokat, mondanák meg, mire verték el a 270 milliárd forintot. Aminek felét az orbáni rendszer úgy szeretné az EU-val kifizettetni, hogy előzőleg telerakta az országot plakátokkal: Állítsuk meg Brüsszelt!
Az adatok igen beszédesek. Potom 100 milliárdról például nem derült ki, hogy pontosan mire költötte a rendőrség. Az viszont bebizonyosodott, hogy a kerítés az állami suskus célprojektje lett. Most ott tartunk, hogy a büntetés-végrehajtás is megízlelte a milliárdok édességét: annyit költöttek a zúzottkővel borított, konténeres tranzitzónára, mintha luxus irodaházat vettek volna.
Az mondjuk már a haverok dróthálógyártás iránt tanúsított növekvő érdeklődéséből sejteni lehetett, hogy a kerítés nagy buli lesz. Így történt, hogy 270 milliárd lett a summa, amit eddig - a menekülthullámmal küszködő Európa akarata ellenére - sikerült elvernünk Európa állítólagos védelmére. Migránsok hatalmas tömegei viszont nem akartak rajta áttaposva Európába özönleni. Csak megutáltattuk vele magunkat a világ előtt, és hiába csúszott ide-oda, ilyen-olyan zsebekbe, láthatatlan mutyiszámlákra jó néhány milliárd, egyszer majd ezt a kerítésügyet nagyon fogjuk szégyellni. Lehet ugyanis büszkélkedni a napelemparkkal meg az ingyen wifivel, a sikeres oktatással, az okos gyerekekkel, a profi kórházzal. De egy mániás akaratból épített kerítéssel akkor se, ha ilyen sokba kerül.
